Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-05-03 / 16. szám
I I 2015. május 3. „ SZEKSZÁRDI M§MWAP Ács Rezső az SZJA-csökkentésről Hazánk várhatóan május 13-án az országgyűlés elé kerülő költségvetésének főbb irányvonalairól és annak a szekszárdiakra (is) vonatkozó részeiről tartott sajtótájékoztatót kedden polgármesterünk a Babits Mihály Kulturális Központban. A megyeszékhely első embere bevezetőjében elmondta: a jövő évre vonatkozóan biztató hírekről számolhat be. „Az elmúlt öt év bebizonyította, hogy Magyarország 2010-ben elkezdett reformjai működnek. Magyar- országon a gazdasági növekedés stabil, az ország iránti (befektetési) bizalom egyre erősödik, ez tette lehetővé az utóbbi időben bevezetett jóléti intézkedéseket.” A polgármester emlékeztetett arra, hogy a polgári kormány 2010-ben 18-ról 16 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadó mértékét, ezzel azóta mintegy 600 milliárd forintot „hagyott” az adófizetők zsebében. Mérséklődtek a családok adóterhei, visszaállították a családi adó- kedvezményt, amellyel a 2011 óta eltelt időszakban megközelítően 1000 milliárd forint maradt a magyar családoknál. „A kormány az adócsökkentés kormánya volt az elmúlt években, és az kíván maradni a jövőben is” - mondta Ács Rezső. Ez jó hír mind a családoknak, mind a munkából élőknek, hiszen a NGM által - várhatóan május 13-án - az országgyűlés elé terjesztendő költségvetési tervezetében 2016-tól tovább növekedne a családok adókedvezménye, az SZJA pedig egy százalékkal, 15%-ra csökkenne. Utóbbi lépéssel a 4 millió munkavállaló zsebében éves szinten mintegy 120 milliárd forint maradna, ami - itthon elköltve - jótékony hatással lehet a fogyasztás élénkülésére. Ez egy újabb fontos állomás azon az úton, amelynek végén cél az egy számjegyű adókulcs bevezetése. A kétgyermekesek családi adókedvezménye 2016 és 2019 között fokozatosan az eddigi gyermekenkénti 10 ezerről 20 ezer forintra emelkedne. Ez az SZJA-csökkenést is kalkulálva egy kétgyermekes, minimálbért kereső házaspár esetében havi 7100 forint, egy átlagkeresetű pár esetében pedig 9000-9500 forint havi megtakarítást eredményezne. Ács Rezső szólt arról is, hogy a sertés tőkehús áfája 27-ről 5%-ra csökken, ami a sertéshúsfogyasztók számára feldolgozott, darabolt formára is vonatkozik, valamint a tervezet szerint csökkenhet egyes állami közszolgáltatások díja, illetéke, illetve bizonyos esetben ezek meg is szűnhetnek, s ezzel újabb 10 milliárdos teher kerülhet le a családok válláról.-/<Több mint száz év A Babits Kulturális Központ nemrégiben megünnepelt 45 éves jubileumán Kaczián János egykor volt igazgató városunk kulturális életének kialakulására kitérve - több mint száz évre visszamenőleg - felgöngyölítette az emlékezet fonalát. A visszatekintés egészen 1889- ig nyúlott, amikor megalakult a Dél-Dunántúli Magyar Közművelődési Egyesület. Ezzel párhuzamban Szekszárdon olvasókör jött létre, s már népszínműveket is játszottak, amely tevékenységek a polgárosodás első jeleinek számítottak e „kicsit csöndes, álmos, tizennégyezer lakosú városban” - mondta Kaczián János. 1912-ben szekszárdi központtal életre hívták a Tolnavármegyei Közművelődési Egyesületet, mely rövid időn belül 922(!) taggal rendelkezett, a tagságban pedig olyan neves személyiségek foglaltak helyet, mint Babits, Illyés Gyula, vagy a szintén Tolna megyében, Nagykónyiban született színész, operaénekes Sárdy János. 1913-ban megnyílt az első szekszárdi mozi, a Vüágmozgó (az épületben ma a Német Színház működik). A két világháború közt a Hunyadi utcában az akkor népszerű, nemzeti szellemű neveltetést végző Levente Egyesületnek helyi székháza létesült kulturális célból, melyet később Április 4. Kultúrotthonra kereszteltek, s otthonává lett a népművelési tanácsadónak is. Iparos kör is létezett Szekszárdon, amelynek székházát később Soós Sándor Művelődési Házra kereszteltek, mígnem 1970-re elkészült a Babits Mihály Művelődési Ház. Az intézmény felavatására április 2-án került sor, ahol Gyugyi János, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, a városnak a házat pedig Szilágyi Lajos építésügyi miniszter adta át Szabópál Antalnak, a Megyei Tanács elnökének. Külön érdekesség volt Kaczián szerint, hogy ezzel egyidőben vehette birtokba a budapesti kettes metrót is a nagyközönség. A Babits Művelődési Ház átadásakor számos kitüntetés talált gazdára, így Tillay Ernő, Ybl-díjas tervező, az épület „kigondolója” is elismerést kapott. A korabeli műsorban a MÁV Szimfonikus Zenekara és a Fővárosi Énekkar vendégszerepeit, amikor is Erkel ünnepi nyitánya csendült fel, Lukács György vezényletével. Április 3-án már a Rómeó és Júlia története elevenedett meg a házban a Pécsi Balett előadásában, 4-én pedig Várko- nyi Zoltán Szemtől szembe című játékfilmjét tűzték műsorra Magyarország kilencedik Panoráma Filmszínházában, amelynek szintén az épület adott otthont - a film bemutatóján Benkő Gyula, Molnár Tibor színművészek továbbá Nemeskürty István irodalom- és filmtörténész is tiszteletét tette. Mindeközben a házat „kíváncsi ezrek” járták be, s ismerkedtek a kultúra új otthonával, a Magyar Televízió pedig félórás műsort készített az új intézményről, melyet április 29-én vetítettek le. Április 25-én folytatódott a nagyszabású események sora, hiszen 900 dalossal kórusfesztivál zajlott, 29-én pedig felavatták Kiss Kovács Gyula szobrászművész alkotását a névadó Babits Mihályról. A következő két és fél hónap során nyolc színházi előadás, ősszel pedig öt bérletsorozat várta a gyerekeket és felnőtteket. Az előadásokra már ekkor gyakorta jártak be vidékről autóbuszokkal a színházlátogatók. Ugyanezen évben, augusztus 7-én egyhetes konferencia, a II. Nemzetközi Néprajzi Filmszemle és Tudományos Tanácskozás is zajlott itt... S hogy mit képviselt akkoriban a Babits? Kaczián János felsorolása szerint a Bartina Néptáncegyüttes, a hímzőszakkör, a színházi program szervezése, a szabás-varrás tanfolyamok, a szőtteskultúra népszerűsítése, országjáró programok készítése mind beletartozott az arculatba, amelynek képéhez természetesen a gondnokok, takarítónők is hozzájárultak, akik - Kaczián János elmondása szerint - esténként már ünnepi köntösben, köpenyben várták a színházlátogatókat. Lévai Márton
