Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-04-19 / 14. szám

2015. április 19. SZEKSZÁRDI MgMWUIP Sokat várunk a Paks IL-től A paksi beruházás állapotá­ról, a kapcsolódó engedé­lyezési folyamatokról, illetve a környezeti hatástanulmá­nyok eredményeiről zajlott szerdán lakossági fórum Szekszárdon, az új Piactér Közösségi Tér épületében. A rendezvényen - a szép számú érdeklődő mellett - részt vett a paksi beruházást felügyelő ál­lamtitkár, Németh Lászlóné, dr. Aszódi Attila, a paksi bővítés kormánybiztosa, Horváth Ist­ván országgyűlési képviselő, Ács Rezső, Szekszárd polgármestere, valamint dr. Horváth Kálmán, a Tolna megyei Kormányhiva­tal vezetője, Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kormányhiva­tal irányítója és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. humánigazga­tója, Bognár Péter is. Ács Rezső polgármester a rendezvényen hangsúlyozta: úgy látja, hogy a szekszárdiak sokat várnak a beruházástól, már csak azért is, mert munka­helybővülést. A kormánynak a tájékoztatás­sal célja, hogy felhívja az erőmű körüli negyven település figyel­mét a környezetvédelmi eljárás elindulására, melynek részeként a lakosság megfogalmazhatja véleményét a program, illetve annak környezeti hatásai kap­csán - közölte Aszódi Attila kormánybiztos. Mint elmondta, 2030-ig a villamos energetiká­ban számos változás lép életbe, például 7000 MW-t meghaladó új kapacitásra van szükség - eh­hez képest ma hazánkban 9000 MW-nyi erőmű van beépítve. A négy paksi blokk 2000 MW-tal állítja elő az itthon felhasznált energia 36%-át, amelyekből az elsőt 2032-ben, a negyediket ’37-ben kell leállítani. A jövő­ben nagyméretű olló nyílik a kapacitások iránti új igény te­kintetében, amely helyzetet az erőmű jelenleg működő blokk­jainak kiesése csak tovább nö­vel, így nélkülözhetetlenné válik a bővítés - hangoztatta Aszódi, figyelmeztetve arra: ugyan ma olcsó az import, s a villamos energiánk 32%-a külföldről érkezik, ám, ha a szén-dioxid árának emelkedése következ­tében a nemzetközi környezet megváltozik, ezen importforrá­sok drágává válnak és az ellátás biztonságát veszélyeztetik. Az atomerőmű működése azon­ban nem jár széndioxid-kibo- csájtással, így nem befolyásolja az abban termelhető áram árát, nem beszélve környezetkímélő működéséről. A parlament már 2008-ban, 2009-ben, majd 2011-ben fog­lalkozott a témával, felhatalma­zást adva az egyes kormányok­nak arra, készítsék elő Paksnál a két új blokk építését. Vizs­gálatok sora történt, míg 2014 januárjában Oroszországgal szerződés köttetett két új blokk építéséről, melyre az orosz fél tízmilliárd eurónyi hitelkeretet (a projekt 80%-át) biztosít. Az építkezés idején 3,95%-os lesz a hitelkamat-állás: ezt követő­en huszonegy éven át kell visz- szafizetnie hazánknak a kapott hitelt, 4,5; 4,8; illetve 4,95%-os kamattal számolva. Mindezzel párhuzamosan, a megtermelt villamos energia önköltségi ára valahol 15 és 17 | Ft/kilowattóra között lesz, fi- | gyelembe véve a hitel költségét, ö a tőkét, a kamatokat, valamint H ° az üzemeltetést, a karbantartást, az üzemanyag, s nem utolsósor­ban a majdani leszerelés költsé­geit, amely tényezők minden más alternatívával szemben jó­val kedvezőbbek. A jelenlegiek második, míg az építendő két új blokk harmadik generációs berendezések lesznek, ahol a biztonsági szint jóval ma­gasabb, kiegészülve új, innovatív megoldásokkal. Kulcselemük egy duplafalú hermetikus vas­beton védőépület, amely üzem­zavar esetén biztosítja, hogy a kiszabadult radioaktív anyagok az épületben maradjanak, míg egy második, szintén egy méter vastag vasbeton szerkezet a külső környezeti hatásoktól (meteoro­lógiai extrém szélsőségek, föld­rengés), valamint egy személy- szállító repülőgép rázuhanásával keletkező erőhatásoktól és az azt követő kerozintűztől védi meg a blokkokat. 2016-ban a telephelyenge­dély, 2017-ben a létesítési en­gedély érkezhet meg, az építke­zés pedig 2018-ban kezdődhet meg. A blokkok kereskedelmi üzeme 2025-26-ra indulhat be. Az építkezésen a hegesztőtől a kubikusig minősített szakem­berek dolgoznak majd. A feltett kérdéseket és rea­gálásokat követően Horváth István országgyűlési képviselő kért szót, jelezve: harminc éve él már a helyi lakosság az atom­erőmű szomszédságában. Mint mondta, az ilyen típusú ener­giatermelés nagy biztonságot ad, s bízik benne, minél több szakképzett, felkészült helyi munkaerő kapcsolódik be az építkezésbe, amely beruházás kiemelkedő lehetőséggel bír az ország számára. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents