Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-03-29 / 11. szám
2 2015. március 29. r SZEKSZÁRDI VASÁRNAP „A nevetés a legjobb gyógyszer” A Piros Orr bohócdoktorok viziteltek a szekszárdi kórház gyermekosztályán. Mind az orvosok, mind a kórházi ápoló személyzet nagy szeretettel fogadta őket. A kórházi kezelés alatt álló beteg gyermekeknek pedig - úgy véljük, túlzás nélkül kijelenthető - felvidították a napjukat. Azok a gyerekek is, akik először megszeppenve méregették a bohócdoktorokat, végül már kórteremről kórteremre kísérték őket és a folyósón is ráadást követeltek. De nemcsak a gyerekek örültek, hanem a szüleik is, akik nagyon hálásak voltak a bohócdoktoroknak, hogy a gyerekek figyelmét - ha csak néhány percre is - elterelték a betegségről és a fájadalomról. SZV Dr. Kertész Ágnes: „kivédhető az Alzheimer-kór” A hazánkban is sokakat érintő Alzheimer-kór és az időskori feledékenység kapcsán tartott előadást dr. Kertész Ágnes, a Tolna Megyei Balassa János Kórház pszichiátriai osztályának főorvosa a Babits Kulturális Központban. A 65 évesek 1%-ánál, a 65 év felettiek 10%-ánál, míg a 85 év felett már 30-50%-ban észlelhetőek bizonyos gondolkodási zavarok, amelyek memóriapanaszokkal járnak. Fontos, hogy egy külső szemlélő érzékelje, baj van a memóriával: például, ha az illető nem képes megmondani családtagjának, ki volt a vendége előző nap - hangsúlyozta előadásán egy jellemzőbb esetre fókuszálva a főorvos, arra is kitérve: ezen folyamatok 50-60%-ban nem állnak meg, hanem súlyosabb kórképbe tevődnek át. A tünetek az egyre fokozódó alvászavarban, ingerlékenységben és fáradékonyságban törnek előre, de a hangulati labilitás, a szótalálási nehézségek, továbbá az ismeretanyag felhasználásának zavara is romló állapotról tanúskodhat. A memóriazavar további tüneteiről árulkodhat a minden célt nélkülöző sűrű pakolgatás, a naplemente idején előtörő izgatottság, hallucinációk, a döntéshalogatás, a hallott szó ismétlése, súlyosabb esetekben pedig a rokonok, ismerősök idegenként való kezelése is. A feledékenység könnyedén kiegészül gyanakvással, melynek során egy éjszakai felriadással a beteg azt hiszi, valaki van még a szobában, vagy épp a „mennyezetről lógnak le emberek” - idézte fel a doktornő egy páciense „tapasztalatait”. A „gyógymód” tekintetében dr. Kertész Ágnes egyebek mellett a napi öt-hat órás egybefüggő alvás fontosságát említette. Az időskori elbutulás (dementia) leggyakoribb okáról, az Alzheimer-kórról szólva kifejtette: középsúlyos állapotban súlyosbodik az emlékezetzavar, a beszéd, a megértés is súlyosan károsodik. Ebben az állapotban az idős ember öltözködésében, tisztálkodásában is segítségre szorul már. Az Alzheimer-kór legsúlyosabb fázisában a beszéd érthetetlenné válik, a szókincs pedig néhány szóra korlátozódik. Ekkorra a beteg a közeli hozzátartozóit sem ismeri fel, az addig megszokott környezetét pedig totálisan idegennek tartja. A legfontosabb teendő a korai szűrés és annak évenkénti ismétlése - véli Kertész Ágnes, aki szerint a sakkozással, társasjátékokkal, rejtvényfejtéssel, olvasással, tánccal, az aktív zenehallgatással zajló „memóri- atréningekkel” el lehet kerülni a demenciát.- gyimóthy l. Elhunyt Szekszárd kutatója, Tóth Zoltán történész Hosszan tartó súlyos betegség után 72 éves korában elhunyt Tóth Zoltán nyugalmazott egyetemi tanár. Tóth Zoltán az 1970-1980-as évek nagy részében Szekszárd társadalmát kutatta. Az 1970- es évek első felében a város szociológiai felmérését vezette - amelynek dokumentációját ma a szekszárdi levéltár őrzi -, majd ezt követően a város dualizmus kori társadalmát kutatta. Tucatnyi, Szekszárd- dal foglalkozó tanulmányában a kibontakozó kapitalizmus városunk társadalmára gyakorolt hatását vizsgálta, kitüntetetten kezelve a mobilitás, valamint a polgárosodás folyamatának elemzését, illetve a tárgyi kultúra változásának bemutatását. Mindezek ösz- szegzését olvashatjuk az Akadémiai Kiadó gondozásában 1989-ben megjelent könyvében, amelynek címe Szekszárd társadalma a századfordulón, Történeti rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. E kötetet a magyar társadalomtörténet alapművei közt tartják ma számon. Ugyancsak a nevéhez fűződik a városmonográfia dualizmus kori időszakának megírása is. Tóth Zoltán búcsúztatására 2015. április 7-én 14.30-kor Budapesten, a Farkasréti temetőben kerül sor. Csekő Ernő történész-levéltáros a szekszárdi levéltár egykori munkatársa
