Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)
2015-03-01 / 7. szám
, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2015. március 1. „...a kommunistáktól nehéz megszabadulni” Ahogy február 25-én országszerte, úgy Szekszárdon is megemlékeztek a kommunizmus áldozatainak emléknapján népnyomorító diktatúra elszenvedőiről: azokról az emberekről, akiket halálra kínoztak és életüket adták a szabadságért, de azokról is, akiket megkínoztak, majd egy életen át hallgatásra kényszerültek, tartva az újabb meghurcoltatásoktól. A magyar parlament 2000 júniusában február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította, miután 1947-ben e napon tartóztatták le és hurcolták el szovjet gulágra Kovács Bélát (1908-1959), a Független Kisgazdapárt főtitkárát, parlamenti képviselőt azért, mert nyíltan szembeszállt kommunistákkal. bér számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot. Fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret” - szólt az Agóra Művészetek Házában egybegyűlt emlékezőkhöz Szekszárd polgármestere, Ács Rezső, aki a Szovjetunió gu- lágjait túlélt Alexandr Szolzse- nyicin Nobel-díjas orosz írótól osztott meg pár gondolatot. Amint arra a város első embere emlékeztetett: a kommunizmus rendszere hetven éves fennállása alatt országok egész sorát taszította fizikai, lelki, erkölcsi nyomorba, s mintegy százmilliónyi emberáldozatot követelt világszerte, nem beszélve az embertelen körülmények között fogvatartott és a kínzásokba belehalt áldozatok számáról. Olyan áldozatok is voltak, A néhai kisgazda politikust nyolc évig tartották fogva, kényszermunkára ítélve, majd két évig a jászberényi, illetve a Belügyminisztérium budapesti börtönében raboskodott. „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista emakiket kirekesztettek, alapvető jogaiktól megfosztottak: elég volt egy szó, egy cinikus pillantás, vagy egy vicc ahhoz, hogy valakit a kommunizmus ellenségének kiáltsanak ki: letartóztassák, kínozzák, vagy kivégezzék - utalt a rémtettekre Szekszárd polgármestere. Hozzátette: a kommunisták célja Magyarországon az egypárti diktatúra kiépítése, a pártállami rendszer létrehozása, a magántulajdon felszámolása, továbbá a magyar hagyományok, tradicionális erkölcsi értékek eltörlése volt. Amint arra kitért: céljaik megvalósításához nemzetközi módszerek kellettek, úgy, mint az intézményesített terror, a letartóztatások, a bebörtönzések, nyomorították meg, s vették el szabadságjogait, hogy aztán - mintegy kétszázezer besúgóval - országunk a „legvidámabb barakká” váljék. „Hisszük, hogy a kommukínzások, vallatások, koncepciós perek, internálások és kivégzések. Hazánk legelső gyalázatos vörös rémuralmáról, az 1919-es tanácsköztársaságról szólva Ács elmondta: akkor kormányprogrammá emelték a terrorizmust, tevékenységük során pedig istentelen és embertelen ideológiájukkal sorsfordító időkben szakították szét a magyar társadalmat, valamint tették közprédává Magyarországot. A Rákosi-korszakban a halálos ítéletek, illetve a börtönviszonyok következményeként mintegy kétezren lelték halálukat, mindezen túl pedig közel négyszázezer embert fosztottak meg politikai indokokkal szabadságuktól. Ugyanakkor a Szovjetunióba, málenkij robotra hurcoltak sem jártak jobban: ők kétszázezren voltak, s sokan közülük soha nem láthatták újra szülőföldjüket - sorolta a zord tényeket a polgármester, majd az ’56-os forradalmat leverő „puha kádári diktatúrát” is szóba hozta, amelyben 400 embert küldtek bitófára, számtalan ember életét tiporták el, vagy nizmusnak valóban vége és hívei már nem tudnak rombolni, mert, ahogy Márai fogalmaz: a kommunizmus megbukott mindenféle értelemben. De, a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mivel senki sem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét, hanem életét és a zsákmányt”- világított rá Ács Rezső, megjegyezve azt is: lényeges, hogy kimondjuk és megnevezzük a múlt égbekiáltó bűneit, az utánunk jövő nemzedékekkel is megosztva annak tanulságait. Fontos az áldozatokkal szembeni erkölcsi elégtétel után a megemlékezés lángjának ébren tartása, illetve megakadályozása annak, hogy a letűnt rendszer bukott politikusai bármikor visszakapaszkodhassanak a történelem süllyesztőjéből - figyelmeztetett a polgármester. A Művészetek Házában megrendezett emlékműsor a Szent László Szakképző Iskola Egészségügyi és Szociális Tagintézményének diákjainak közreműködésével zajlott.- gyimóthy -
