Szekszárdi Vasárnap, 2015 (25. évfolyam, 1-44. szám)

2015-03-01 / 7. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP 2015. március 1. „...a kommunistáktól nehéz megszabadulni” Ahogy február 25-én ország­szerte, úgy Szekszárdon is megemlékeztek a kommu­nizmus áldozatainak emlék­napján népnyomorító dikta­túra elszenvedőiről: azokról az emberekről, akiket halálra kínoztak és életüket adták a szabadságért, de azokról is, akiket megkínoztak, majd egy életen át hallgatás­ra kényszerültek, tartva az újabb meghurcoltatásoktól. A magyar parlament 2000 júni­usában február 25-ét a kommu­nista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánította, miután 1947-ben e napon tar­tóztatták le és hurcolták el szovjet gulágra Kovács Bélát (1908-1959), a Független Kis­gazdapárt főtitkárát, parlamen­ti képviselőt azért, mert nyíltan szembeszállt kommunistákkal. bér számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az em­beri méltóságot. Fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret” - szólt az Agóra Művészetek Házá­ban egybegyűlt emlékezőkhöz Szekszárd polgármestere, Ács Rezső, aki a Szovjetunió gu- lágjait túlélt Alexandr Szolzse- nyicin Nobel-díjas orosz írótól osztott meg pár gondolatot. Amint arra a város első em­bere emlékeztetett: a kommu­nizmus rendszere hetven éves fennállása alatt országok egész sorát taszította fizikai, lelki, erkölcsi nyomorba, s mintegy százmilliónyi emberáldozatot követelt világszerte, nem be­szélve az embertelen körülmé­nyek között fogvatartott és a kínzásokba belehalt áldozatok számáról. Olyan áldozatok is voltak, A néhai kisgazda politikust nyolc évig tartották fogva, kényszermunkára ítélve, majd két évig a jászberényi, illetve a Belügyminisztérium budapesti börtönében raboskodott. „A kommunistánál kárté­konyabb és veszélyesebb em­bertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméh­ségük, gátlástalanságuk, rom­bolási hajlamuk kultúra- és szellemellenességük elképzel­hetetlen minden más, normá­lis, azaz nem kommunista em­akiket kirekesztettek, alapvető jogaiktól megfosztottak: elég volt egy szó, egy cinikus pil­lantás, vagy egy vicc ahhoz, hogy valakit a kommunizmus ellenségének kiáltsanak ki: le­tartóztassák, kínozzák, vagy kivégezzék - utalt a rémtet­tekre Szekszárd polgármeste­re. Hozzátette: a kommunis­ták célja Magyarországon az egypárti diktatúra kiépítése, a pártállami rendszer létre­hozása, a magántulajdon fel­számolása, továbbá a magyar hagyományok, tradicioná­lis erkölcsi értékek eltörlése volt. Amint arra kitért: céljaik megvalósításához nemzetközi módszerek kellettek, úgy, mint az intézményesített terror, a le­tartóztatások, a bebörtönzések, nyomorították meg, s vették el szabadságjogait, hogy aztán - mintegy kétszázezer besúgóval - országunk a „legvidámabb barakká” váljék. „Hisszük, hogy a kommu­kínzások, vallatások, koncep­ciós perek, internálások és ki­végzések. Hazánk legelső gya­lázatos vörös rémuralmáról, az 1919-es tanácsköztársaságról szólva Ács elmondta: akkor kormányprogrammá emelték a terrorizmust, tevékenysé­gük során pedig istentelen és embertelen ideológiájukkal sorsfordító időkben szakítot­ták szét a magyar társadalmat, valamint tették közprédává Magyarországot. A Rákosi-korszakban a ha­lálos ítéletek, illetve a börtön­viszonyok következményeként mintegy kétezren lelték halálu­kat, mindezen túl pedig közel négyszázezer embert fosztot­tak meg politikai indokokkal szabadságuktól. Ugyanakkor a Szovjetunióba, málenkij robot­ra hurcoltak sem jártak jobban: ők kétszázezren voltak, s sokan közülük soha nem láthatták újra szülőföldjüket - sorolta a zord tényeket a polgármester, majd az ’56-os forradalmat le­verő „puha kádári diktatúrát” is szóba hozta, amelyben 400 em­bert küldtek bitófára, számtalan ember életét tiporták el, vagy nizmusnak valóban vége és hí­vei már nem tudnak rombolni, mert, ahogy Márai fogalmaz: a kommunizmus megbukott mindenféle értelemben. De, a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mivel senki sem olyan konok és veszedel­mes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét, hanem életét és a zsák­mányt”- világított rá Ács Rezső, megjegyezve azt is: lényeges, hogy kimondjuk és megnevez­zük a múlt égbekiáltó bűneit, az utánunk jövő nemzedékekkel is megosztva annak tanulságait. Fontos az áldozatokkal szem­beni erkölcsi elégtétel után a megemlékezés lángjának ébren tartása, illetve megakadályozá­sa annak, hogy a letűnt rendszer bukott politikusai bármikor visszakapaszkodhassanak a tör­ténelem süllyesztőjéből - figyel­meztetett a polgármester. A Művészetek Házában meg­rendezett emlékműsor a Szent László Szakképző Iskola Egész­ségügyi és Szociális Tagintéz­ményének diákjainak közremű­ködésével zajlott.- gyimóthy -

Next

/
Thumbnails
Contents