Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-12-14 / 46. szám
16 2014. december 14. r SZEKSZÁRDI VASARNAP A városközpont elkészült, de nincs megállás A rendszerváltozás utáni negyed század legnagyobb beruházása fejeződött be idén októberben Szekszárdon. A városkép és funkcionalitás szempontjából is meghatározó, a Béla király teret, a vármegyeházát és a piacteret érintő 2,5 milliárdos projekt a szemünk láttára zajlott, s a városlakók általi fogadtatása is kiemelkedően jó. Kerekes László, a Szekszárdi Város- fejlesztési Kft. igazgatója beszélt lapunknak a beruházásokról. Tízből hét embernek felettébb tetszik a Béla király téri arculatváltozás, a városban megforduló, a korábbi állapotokat esetleg ismerő idelátogatók, turisták pedig csakis az elismerés hangján szólnak róla. A lokál- patrióták sem rugaszkodnak el a valóságtól, amikor azt állítják: az ország egyik legszebb, a szabadtéri rendezvények megtartására legideálisabb főtere készült el a 2008 és 2014 között lezajlott komplex városközpont-rehabilitáció során. A beruházást a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. vezényelte le a terveztetéstől a pályáztatáson át a kivitelezői munkák elindításáig és azok átvételéig. A városi tulajdonú gazdasági társaság ügyvezető igazgatója, Kerekes László jó érzésekkel tekint vissza a beruházásra. A projektnek voltak utó- és szállítói finanszírozási elemei, a városnak csak a tervezés ösz- szegét kellett megelőlegeznie, de a nagyobb elemek, mint a Béla-tér vagy a piac, szállítói fi- nanszírozásúak voltak. „Vagyis a kivitelező benyújtotta a számlát, a város kifizette az önerőt, a támogatást pedig kifizette a közreműködő szervezet, így nem volt szükség más forrásbevonásra, például hitelfelvételre” - magyarázta a finanszírozás részleteit Kerekes László, aki arra is kitért: az első ajánlatok alapján a beruházás 350 millió forinttal több lett volna, emiatt két részre bontották a projektet. Az első ütemben elkezdődött a munka a Béla teret és a Várkertet illetően, eközben a piacot áttervezték egy új koncepció szerint - ennek felújítására a második ütemben került sor. A vármegyeháza felújítása - amely még a Béla téri projekt megkezdése előtt megtörtént - nem a városi büdzsét terhelte, hanem még a pécsi Európa Kulturális Főváros fejlesztési programjai keretében valósult meg. A várkert azonban más kérdés volt. „Nagyon fontos városi érdek fűződött ahhoz, hogy a város- központ szívében, a lehető legjobb helyen található terület ne parlagon heverjen, hanem a remek panorámát kihasználva egy park létesüljön ott, ahová el lehet bújni a világ zajai elől. Nagy dolog, hogy a tervező a térbe, a hangulatba illeszkedő híddal és lépcsővel megnyitotta a déli irányba is a kertet, ami visszavezet a piactérre és ezáltal a városközpont más frekventált területére. így ezzel együtt a városközponti rehabilitáció első szakasza, a Béla tér rekonstrukciója 500 millió forintba került, aminek 85 százalékát uniós és magyar állami forrásból kaptuk” - hangsúlyozta az igazgató. A többfunkciós piactér egy év alatt készült el és mintegy 1,3 milliárd forintba került. Itt nem csak a nagyobb műszaki tartalom, hanem a beruházás költségigénye miatt is nagyobb városi önrészt kellett biztosítani. Az új piactéren az 1700 négyzetméteres, fedett elárusító hely, a 2000 négyzetmétert elérő üzlethelyiségek és a 75 autó befogadására alkalmas mélygarázs mellett egy 700 négyzetméteres új hasznos terület is létrejött: a parkolóház tetején lévő közösségi ház, amely kétszázötven fő befogadására alkalmas. A piactér költségeiről szólva a cégvezető elmondta: „Tudni kell, hogy a támogatási rendszer különbséget tesz a nem profitorientált és a profitorientált beruházások között. A piacnál a gazdasági hasznosítás itt-ott megjelenik, s így a teljes invesztíció egyes elemeinél „csak” ötven százalékos a külső finanszírozás. Mindkét objektumra kivetítve hetven-harminc a terhek megoszlása az állam és a város között.” A beruházások befejeztével már az új uniós ciklus tervei is napirenden vannak a városfejlesztésnél. Kerekes László az új uszoda, a labdarúgópálya öltözőépületének teljes rekonstrukciója mellett a fedett műjégpálya és az új lőtér építését is a felmerült igények közé sorolja. Mint mondja, mindehhez a társasági adó-teremtette lehetőségeket kihasználva már gyűjtöttek is forrásokat az érdekeltek. „Vannak azonban városlakók, akik azt szeretnék, ha a városrehabilitáció folytatódna a központhoz közel eső és távolabbi részeken is. Ugyanakkor az uniós és az ezt kiegészítő állami források felhasználásával kapcsolatosan megfogalmazódott egy másik igény: az, hogy az elnyerhető forrásokat elsősorban gazdaságfejlesztésre, annak élénkítésére, munkahelyteremtésre fordítsa a város. Hogy mi kap elsőséget, ezt az érdekek és az értékek mentén nyilván az önkormányzatnak kell eldöntenie” - mondta Kerekes László. B. Gy.
