Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-11-16 / 42. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARWAP 2014. november 16. Tisztavatása és Ludovi- ka-diplomája megszerzésének 70. évfordulója alkalmából Ranga Ferenc nyugalmazott őrnagy a közelmúltban oklevelet vehetett át dr. Boldizsár Gábor ezredestől, a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvéd- tisztképző Karának dékánjától a nemrég felújított Ludovika Akadémia épületében, Budapesten. Ranga Ferencet a II. világháborúvége felé, 1944. november 15-én avatták tisztté Körmenden. Az 1921-ben született Feri bácsi 1945-től a szombathelyi gyalogezred szakaszparancsC4 UJ ca < C/5 CO 2 ö c Uh nokaként szolgált, hadnagyi rangban. A háborút követően katonai rendfokozatától megfosztották. 1945. május 10-től 1947. augusztus 20-ig Krasznodarban orosz hadifogságban volt; hazatérte után a kommunista érában katona már nem lehetett, így különböző tanfolyamok, iskolák elvégzését követően a polgári életben helyezkedett el, majd 1982-ben gazdasági vezetőként vonult nyugdíjba a Tolna Megyei Tanácstól. Ranga Ferenc jelenleg a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szekszárdi szervezetében a Ludovikát végzettek szekcióvezetője. Feri bácsit örömmel tölti el, hogy megérhette a Ludovika épületének rekonstrukcióját és szellemiségének újjáélesztését. „Gyönyörű napokat töltöttem abban az épületben. Kívánom, hogy a jövő honvédtiszt-jdőltjei is ilyen jól érezzék magukat benne. Azt üzenem nekik: a Hazáért mindhalálig!” - buzdította a fiatalságot Ranga Ferenc. Gyimóthy Levente Négymilliárd Szekszárdnak Merész, de hasznos terveket hallhattaka jelenlévőka PTE Illyés Gyula Kar lllyés-napok, illetve a Tudomány Hónapja eseménysorozatának keretében rendezett nemzetközi turisztikai konferencián a megyei vonatkozások tekintetében. Az előadások egyikén a Tolna megyei ön- kormányzat területfejlesztési osztályának képviseletében Rácz Petra ismertette, miként lehetne például esős idő alkalmával a Balatonon összesereglett turistákat leha- józtatni a Sión, bevonva ezzel a lépéssel a megye legkülönbözőbb, a csatorna mentén elhelyezkedő településeit a hazai turizmus vérkeringésébe. Az osztály munkatársa közölte: 30,5 milliárd forint az, amelyet megyei fejlesztésekre lehet költeni az idén indult új uniós ciklus keretében. Annyi már tudható, hogy ebből mintegy négymilliárd Szekszárdra lett elkülönítve. A beérkezett javaslatokból nincs hiány, hiszen csaknem tízszer annyi jött belőlük idén, mint amennyire forrás lenne. A cselekvési tervben olyan kategóriák nyertek teret, mint a felszíni- vagy felszín alatti vizek, a természeti örökség, a bor és gasztronómia, illetve a kulturális értékek témakörei, amely területekhez, amennyiben megfelelő infrastruktúrát, szolgáltatásokat és turistaattrakciókat rendelnek hozzá - ilyen például a gyógy-, a gasztro-, vagy a borturizmus -, igen figyelemre méltó változások szemtanúi lehetünk a következő évtizedben. Amiben csehül áll a megye, az a szálláshelyfejlesztés: e tekintetben azonban Szek- szárdon már történt előrelépés, hiszen a hotel Merops Mészáros már megnyílt és a Szegzárd szálló is újjáépül - világított rá a fejlesztési elképzelésekre Rácz Petra. Mint ellenpéldát említette a dombori üdülőtelepet, hiszen ott - tette hozzá - a ’60-as évekhez képest nemigen történt fejlesztés, s szálláshely-kialakítás ügyében a következő uniós ciklus nem ad értékelhető lehetőségeket. Tolna városában ugyanakkor Duna-parti rendezvénytér jöhet létre, Bogyiszlón és Fad- don pedig személyforgalmi kikötő épülhet, míg a Sárköz térségi kerékpárutat kaphat, Szálkán pedig tógazdaság-fejlesztés indulhat meg. Élő-híd elnevezéssel a már említett Sió-projekt valósulhat meg, amelynek kiindulópontja Siófok városa lenne, végpontja pedig a Szekszárd mellett elterülő Gemenc. A Sió-csatorna mentén végrehajtandó turisztikai előrelépések mintegy 85 ezer embert érintenek, az pedig külön örömteli, hogy a csatorna fejlesztésének megyénkre eső szakasza (tehát a döntő része) eléri a 100 kilométert is. Mivel Tolna megye lakosságának egyhar- mada él a Sió mentén, ezért kiemelt fontossággal bír e terv megvalósítása, s benne a csatorna hajózhatóvá tétele. A projekt keretében két víztározó is megépülne, amellyel a vízállást és az öntözést szabályoznák: egyik Balatonszabadinál, másik pedig Kölesdnél lenne kialakítva. A Sió hajózhatóvá tételével természetesen a balatoni szezont is ki lehetne tolni a csatorna mentén lévő számos kastély, vár, illetve kúria attrakcióinak bemutatásával, útba ejtésével. Egy másik, már a Duna-mentén megvalósítandó fejlesztési terv az egykori római úthálózat (Limes-útvonal) mentét érintené, bevonva Dunaföldvártól Bölcskén át Pak- sig a turistákat egyfajta időutazásba: ehhez kapcsolódna az a terv, amely szerint Budapestről a római birodalmat idéző hajók jelenkori változataival le lehetne utazni a Duna-menti településekre, miközben tengeri csatalátványosságokban is részt vehetne az érdeklődő. Lévai Márton
