Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-11-16 / 42. szám

^ SZEKSZÁRDI VASARWAP 2014. november 16. Tisztavatása és Ludovi- ka-diplomája megszer­zésének 70. évfordulója alkalmából Ranga Ferenc nyugalmazott őrnagy a kö­zelmúltban oklevelet vehe­tett át dr. Boldizsár Gábor ezredestől, a Nemzeti Köz- szolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvéd- tisztképző Karának dékán­jától a nemrég felújított Ludovika Akadémia épüle­tében, Budapesten. Ranga Ferencet a II. világhá­borúvége felé, 1944. november 15-én avatták tisztté Körmen­den. Az 1921-ben született Feri bácsi 1945-től a szombathelyi gyalogezred szakaszparancs­C4 UJ ca < C/5 CO 2 ö c Uh nokaként szolgált, hadnagyi rangban. A háborút követően katonai rendfokozatától meg­fosztották. 1945. május 10-től 1947. augusztus 20-ig Krasz­nodarban orosz hadifogságban volt; hazatérte után a kommu­nista érában katona már nem lehetett, így különböző tan­folyamok, iskolák elvégzését követően a polgári életben he­lyezkedett el, majd 1982-ben gazdasági vezetőként vonult nyugdíjba a Tolna Megyei Ta­nácstól. Ranga Ferenc jelenleg a Honvéd Hagyományőrző Egyesület szekszárdi szerve­zetében a Ludovikát végzettek szekcióvezetője. Feri bácsit örömmel tölti el, hogy megérhette a Ludovika épületének rekonstrukcióját és szellemiségének újjáélesztését. „Gyönyörű napokat töltöttem abban az épületben. Kívánom, hogy a jövő honvédtiszt-jdőlt­jei is ilyen jól érezzék magukat benne. Azt üzenem nekik: a Ha­záért mindhalálig!” - buzdította a fiatalságot Ranga Ferenc. Gyimóthy Levente Négymilliárd Szekszárdnak Merész, de hasznos terveket hallhattaka je­lenlévőka PTE Illyés Gyula Kar lllyés-napok, illetve a Tudomány Hónapja eseménysoro­zatának keretében rendezett nemzetközi turisztikai konferencián a megyei vonatko­zások tekintetében. Az előadások egyikén a Tolna megyei ön- kormányzat területfejlesztési osztályának képviseletében Rácz Petra ismertette, mi­ként lehetne például esős idő alkalmával a Balatonon összesereglett turistákat leha- józtatni a Sión, bevonva ezzel a lépéssel a megye legkülönbözőbb, a csatorna mentén elhelyezkedő településeit a hazai turizmus vérkeringésébe. Az osztály munkatársa közölte: 30,5 mil­liárd forint az, amelyet megyei fejleszté­sekre lehet költeni az idén indult új uniós ciklus keretében. Annyi már tudható, hogy ebből mintegy négymilliárd Szekszárdra lett elkülönítve. A beérkezett javaslatokból nincs hiány, hiszen csaknem tízszer annyi jött belőlük idén, mint amennyire forrás lenne. A cselekvési tervben olyan kategóri­ák nyertek teret, mint a felszíni- vagy felszín alatti vizek, a természeti örökség, a bor és gasztronómia, illetve a kulturális értékek té­makörei, amely területekhez, amennyiben megfelelő infrastruktúrát, szolgáltatásokat és turistaattrakciókat rendelnek hozzá - ilyen például a gyógy-, a gasztro-, vagy a borturizmus -, igen figyelemre méltó vál­tozások szemtanúi lehetünk a következő évtizedben. Amiben csehül áll a megye, az a szállás­helyfejlesztés: e tekintetben azonban Szek- szárdon már történt előrelépés, hiszen a hotel Merops Mészáros már megnyílt és a Szegzárd szálló is újjáépül - világított rá a fejlesztési elképzelésekre Rácz Petra. Mint ellenpéldát említette a dombori üdülőte­lepet, hiszen ott - tette hozzá - a ’60-as évekhez képest nemigen történt fejlesztés, s szálláshely-kialakítás ügyében a követ­kező uniós ciklus nem ad értékelhető le­hetőségeket. Tolna városában ugyanakkor Duna-parti rendezvénytér jöhet létre, Bogyiszlón és Fad- don pedig személyforgalmi kikötő épülhet, míg a Sárköz térségi kerékpárutat kaphat, Szálkán pedig tógazdaság-fejlesztés indul­hat meg. Élő-híd elnevezéssel a már említett Sió-projekt valósulhat meg, amelynek kiin­dulópontja Siófok városa lenne, végpontja pedig a Szekszárd mellett elterülő Gemenc. A Sió-csatorna mentén végrehajtandó tu­risztikai előrelépések mintegy 85 ezer em­bert érintenek, az pedig külön örömteli, hogy a csatorna fejlesztésének megyénkre eső szakasza (tehát a döntő része) eléri a 100 kilométert is. Mivel Tolna megye lakosságának egyhar- mada él a Sió mentén, ezért kiemelt fontos­sággal bír e terv megvalósítása, s benne a csatorna hajózhatóvá tétele. A projekt kere­tében két víztározó is megépülne, amellyel a vízállást és az öntözést szabályoznák: egyik Balatonszabadinál, másik pedig Kölesdnél lenne kialakítva. A Sió hajózhatóvá tételével természetesen a balatoni szezont is ki lehetne tolni a csatorna mentén lévő számos kastély, vár, illetve kúria attrakcióinak bemutatásá­val, útba ejtésével. Egy másik, már a Duna-mentén megva­lósítandó fejlesztési terv az egykori római úthálózat (Limes-útvonal) mentét érintené, bevonva Dunaföldvártól Bölcskén át Pak- sig a turistákat egyfajta időutazásba: ehhez kapcsolódna az a terv, amely szerint Buda­pestről a római birodalmat idéző hajók je­lenkori változataival le lehetne utazni a Du­na-menti településekre, miközben tengeri csatalátványosságokban is részt vehetne az érdeklődő. Lévai Márton

Next

/
Thumbnails
Contents