Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-10-05 / 36. szám
1 2014. október 5. r SZEKSZÁRDI VASARNAP Híd a kórház és a kápolna között - újra áll a kőkereszt **• •' — Több évtizedes kényszerű hányattatásból került vissza eredeti helyére az a belvárosi útszéli kereszt, amelytől a kommunizmus alatt igencsak viszolyoghattak, miután az ötvenes évek elején, kiemelve a Béri-Balogh Ádám utcai helyéről a kórházi kápolna udvarán rejtettékel. Rizmayer Róbert kőrestaurátor felújításában a kereszt nemrég újjászületett és szeptember 28- án, vasárnap Bacsmai László esperes-plébános által fel is szenteltetett a kórház vadonatúj szárnya előtti, eredeti helyén. A szekszárdi katolikus elöljáró a nagy érdeklődés mellett tartott eseményen úgy fogalmazott: a kereszt számunkra szent, vonz, megerősít. Erősíti a gyengét, szelídíti az erőset. E vallási emlék csípte a szemét a múlt rendszer „uralkodóinak” és a kórházi kápolna udvarán rejtették azt el, most viszont méltó helyére került, bizonyítékául, hogy nem felejtettük el - tette hozzá Bacsmai plébános, aki arról is beszélt: a kereszt mostantól a kápolna és a kórház között egyfajta hidat képez. Adjon a kereszt erőt a betegeknek, szenvedőknek - mondta, majd megköszönte a hívek adományát és az önkormányzat támogatását. Ács Rezső, Szekszárd alpolgármestere beszédében azt hangsúlyozta: a város szerves elemei a kisebb közösségek, azokból emelkednek ki, akik a hit és az erkölcs alapján állnak. A kereszt az elmúlt évtizedekben méltatlan helyen volt és a rendszerváltást követően sem mindenki támogatta az eredeti helyére történő visszahelyezést, mondvacsinált okokra hivatkozva - beszélt az előzményekről az alpolgármester, aki kifejezte abbéli kívánságát is: legyen a kereszt a hit és az erkölcs emléke, szolgáljon jelzőtáblaként minden szekszárdi ember számára. Az újraállított kereszt a katolikus közösségek összefogásának szimbóluma, amely körül nemsokára élővirágok nyílnak - mondta a szentelésen Horváth István polgármester. HunEsz ’Hogy ne kelljen sárban úszni a tanyára A domboldalak vízelvezetésére megoldást nyújtó városi projektet adtak át az önkormányzat és a gazdák együttműködésében a Fad- di-völgyben október elsején. Ilyen betonvápás vízelvezető beruházást több helyütt is megvalósítottak ez elmúlt időszakban a dűlőkben: Kővári László, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke, illetve Bodri István bortermelő, a Szekszárdi Meliorizációs Nonprofit Kft. ügyvezetője nem kis munkával járult hozzá, hogy a projektek megvalósuljanak. A beruházásokat két nonprofit cég, a Szekszárdi, továbbá a Gu- rovica Meliorizációs Nonprofit Kft. végezte el. A pályázatokkal 2011-ben nyertek, az elmúlt évek pedig a tervezésről, kivitelezésről szóltak - emlékeztetett a folyamatra a domboldalon rendezett sajtótájékoztatón Ács Rezső, Szekszárd alpolgármestere. Két program futott párhuzamosan egymás mellett: közülük az egyik a Szekszárdi Meliorizációs Nonprofit Kft. által megvalósított fejlesztés, amely öt völgyet, így a faddit is érintette. Ács kifejtette: az első programban összesen 3,7 kilométernyi betonvápás vízelvezető került kiépítésre az említett öt völgyben, de támfalak is épületek összesen 244 millió forintért: ez az összeg ugyan 280 millióról indult, de a 30%-os önerőt a város és a tanyatulajdonosok közösen adták össze. Összesen közel 400 millió forintos fejlesztés valósult meg, amelynek második, vagyis az önkormányzati utakat érintő része mintegy 120 millió forintba került: ez a faluhelyi és a gurovicai dűlőket érintette, ahol 3,1 kilométer hosszúságban épült ki betonvápás vízelvezető. Támogatást 70%-ban az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap adott a projekthez. Az alpolgármester megköszönte a gazdák támogatását az önerő tekintetében, egyben fontosnak nevezte, hogy a következő években valamennyi dűlőben hasonló körülmények között lehessen megközelíteni a szőlőterületeket. A sajtóeseményen Kővári László hangsúlyozta: a vápás víz- elvezetés szükségességét a csapadékos időszak mutatja meg, mivel a vízelvezetés a kiépített területeken nem okoz már akkora gondot, mint korábban, amikor zúzalékolni, tolólapozni kellett egyes helyeken, a szőlők megközelítése érdekében. Utalt arra is: a soron következő uniós programban a vízrendezési témák kiemelten szerepelnek, de a megyei területfejlesztési programban a Sárköz vízrendezését is kiemelt projektként kezelik. Kővári László a betonutas térségek kapcsán azt is megjegyezte: az ilyenekben egészen más a szőlőművelés kultúrája, hiszen az emberek jobban összetartanak, s szebb az ültetvények állapota is, mint az olyan dűlőkben, ahol nem tudnak minden esetben felmenni permetezni. Kiemelte: fontos, hogy Szekszárd ezzel foglalkozzon, s 2020-ig a legfontosabb vízgyűjtő területeken, ahol még nem épült ki betonút, a gazdák közreműködésével megépülhessen. A gazdasági- és pénzügyi bizottság elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a megvalósult projektet a város előfinanszírozta. Bodri István arról beszélt az átadón, hogy három éve még alig lehetett gyalog felmenni a területre, éppen ezért mindenhol örülnek a gazdák, ahol ezek a munkálatok megvalósultak. Az esemény végén Ács Rezső alpolgármester, Kővári László és Bodri István a gazdák nevében is, egy helybéli tulajdonossal együtt átvágták az új betonúton kifeszített nemzeti színű szalagot, ezzel átadva a beruházást a helyieknek. Lévai Márton
