Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)

2014-09-28 / 35. szám

2014. szeptember 28. r SZEKSZÁRDI VASARNAP Címkék pincefényben Fecó faggatja a borászt, mit gondol a termelő és a föld vi­szonyáról, ugyanakkor folya­matosan olyan címkét tervez, amelyre odafigyelünk, amely megfogja a szemlélőt - jelle­mezte a Szüreti Napok pén­teki napján Csötönyi László moderátor Forrai Ferenc grafikusművész, boroscím- ke-arculattervező, designer munkáit. Az alkotó a Hefner Gábor által nemrég felújított, 1850 körül historizáló stílusban épült, ko­rábban fürdőházként, kaszi­nóként, kávézóként is üzemelő Hefner Bormúzeumban állítot­ta ki munkáit. A múzeum két párhuzamos pincéjének egyikében, illetve az előtérben a szőlőművelés és a borkészítés gyakorlatában me­rülhet el a látogató, míg a má­sik „alagútban” Forrai sokszor nonfiguratív, ám annál izgalma­sabb, színes boroscímkéi mu­tatkoznak meg damilra erősí­tett borospalackokról, mintegy „visszapislogva” a szemlélőre a pincefényben. A művész munkáiról meg­tudhattuk: szűkszavúan alkot, nem kívánja a befogadót a lát­vánnyal „ledózerolni”, mégis a kíváncsiságunkkal játszik. Az eseményen a Dúzsi Pince jobb­nál jobb borait kóstolgathatta a látogató, ifjabb Dúzsi Tamás prezentálásában. HunEsz Hogy milyen is a bor összete­vőiből vászonra vitt akvarell, a „vinorell", azt egy kiállítás ke­retében lehet megtapasztalni a Garay Élménypincében. A boroscímkék, grafikai alkotá­sok, tetoválások készítéséről is ismert művész, Czirok Róbert ezúttal a borral festés műfajába enged betekintést. A nemrég megnyílt Garay Élménypin­cében az érdeklődő kóstolga­tok folyamatosan láthatják az alkotások „színeváltozását”: a pincében ugyanis hétről hétre átalakul a tárlat bőrszín-világa. A megnyitón Ács Rezső al­polgármester elmondta: a tárlat a városvezetés reményei sze­rint végleg megtalálta helyét a Garay Élménypince gyönyö­rű környezetében. Elmondta, hogy a festmények másképpen viselkednek az idő és a napfény hatására, így a következő hetek­ben, hónapokban valamennyi festmény átalakuláson megy át. Hazánkban egyedülálló, hogy művészi tekintetben is megmu­tatkozik a bor, ezzel Szekszárd sok mindenki előtt jár - mond­ta Ács Rezső, aki gratulált is az alkotó eredményeihez. Czirok Róbert - aki a Dubai-torony tervezőjének és a pannonhalmi főapát számára is festett már az említett technikával - képein a belvárosi templomtól a Szent­háromság-szobron át a Szent János és Pál-kápolnáig, a Vár- megyeháza boltíveiig számos városi nevezetesség jelenik meg. Ahogy az alkotó fogalmazott: amíg szekszárdi bor lesz, addig téma is adódik. Lévai Márton (Folytatás a 2. oldalról.) Hangsúlyozta azt is: a nemzeti utalvány a családokról, a nyug­díjasokról, a rászorulókról és a gyermekekről szól, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor külföldi érdekeltségű szolgál­tatók üzemeltették a cafete­ria-rendszert, annak haszna pedig nem a magyar embere­ket, hanem a külföldi érdeke­ket szolgálta. A tájékoztatón Ács Rezső, Szekszárd alpol­gármestere kiemelte: a me­gyeszékhely eddig is kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a nehezebb sorban élő szek­szárdiak számára segítséget nyújtson, vagy olyan lehető­ségeket biztosítson számukra, amelyekhez egyébként nehe­zebben jutnak hozzá. E törek­vésben - tette hozzá - az Er- zsébet-program forrásai igen lényeges elemnek bizonyultak, hiszen az pénzügyi forgalmá­nak fél százalékát kifejezetten Szekszárdon bonyolította le. Ez messze fölötte áll annak, amit a lakossági számaránya indokolna. Az alpolgármester megjegyezte: 2012-ben ötszá­zan, 2013-ban pedig már ez­ren éltek a városban az Erzsé- bet-program lehetőségeivel, ami országosan kiemelkedő eredménynek számít. A 200 főt is meghaladta a program­ban részt vevő nagycsaládo­sok, illetve nyugdíjasok szá­ma 2013-ban - tette hozzá az alpolgármester, hozzátéve, a városvezetés e két csoportot mindig is kiemelten kezelte, utalva többek közt a strandon évente megszervezett nagycsa­ládos napra. 200 helyi munkáltató biz­tosít dolgozói számára Erzsé- bet-utalványt, ez nagyjából 9000 munkavállalót érint. 2013-ban 600 millió forint folyt be az utalványokból Szekszár­don, amely összeg 200 millió­val jelentett többet a 2012-es évi adatokhoz képest - fejtette ki Ács Rezső, majd rávilágí­tott arra is: az utalvány nép­szerűsége egyre inkább terjed, amely által e cafetéria-pénzek hazánkban maradnak - és pél­dául Szekszárdon kerülnek el­költésre. Városunkban jelenleg húsz elfogadóhelyen lehet Erzsé­bet-utalvánnyal fizetni. Szek­szárdon tavaly 700 kilogramm- nyi utalvány „keletkezett”, amely három év alatt 1,7 tonnát jelentett: ennyi fűtőanyaggal tá­mogatta a rászoruló családokat a város. Gy. L.

Next

/
Thumbnails
Contents