Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-08-10 / 28. szám
2014. augusztus 10. ^ SZEKSZÁRDI VASARNAP Légimentés: több érv is városunk mellett szólt Szekszárdra települ a Pécsett működő légimentő-szolgálat - derült ki a közelmúltban. Hogy milyen tényezők indokolták a lépést és mi szólt a szekszárdi bázis létrehozása mellett, arról lapunk Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs és PR-igazgatóját kérdezte. Az egyik legfontosabb szempontként azt vizsgálták meg, hogy az új szekszárdi bázissal - annak földrajzi elhelyezkedése okán - 2193 km2-rel 8500 km2-re növekszik a 15 percen belül elérhető terület nagysága, a lakosság száma pedig több mint 173 ezer fővel nő. Tekintettel arra, hogy a pécsi bázis ún. bevetési körének jelentős része az országhatáron kívül esik, mindenképpen a szekszárdi helyszín bizonyult optimálisnak. Győrfi Pál hozzátette azt is: a pécsi, funkciójukban nem kifejezetten a légimentők ellátására épített létesítmények sok szempontból nem elégítik ki a folyamatos üzemelés-támasztotta követelményeket. A helikopter fűtet- len hangárban áll, amely a kivonulást is akadályozhatja a téli hónapokban: a tartós havazás és a fagyos időjárás esetén a kapuk befagynak, a hangárok nyithatatlanná válnak, de saját fel- töltőkúttal sem rendelkezik a létesítmény. Pécsett a mentőhelikopter egyéb légi járművekkel közös hangárban kapott helyet, s az egészségügyi felszerelés vagyonvédelmi, felhasználhatósági szempontjai (pl. télen az infúzió befagyhat) is indokolták a változtatást: a felszerelést valamennyi bevetésnél mozgatni kellett. A pécsi repülőtér ráadásul nemzetközi, így hátrányt jelentett a határátlépés procedúrája is, nem beszélve a bázison való szabad mozgás hiányáról: a szolgálatba lépő munkatársaknak valamennyi esetben biztonsági ellenőrzésen kell átesniük, felszerelésüket is átvizsgálják, de a rendkívüli karbantartásoknál a műszaki személyzet bejutása is nehézkesen ment. Döntő érvként a kommunikációs igazgató felhozta: az esetleges keresztező légiforgalom is kivonulási késedelmet okozhat. A szekszárdi telephely viszont kifejezetten mentőhelikopter-bázisként épül fel, ami a működési költségek csökkenésével is jár - hangsúlyozta lapunknak Győrfi Pál. Dr. Haag Éva, Szekszárd alpolgármestere a kezdetektől oroszlánrészt vállalt abban, hogy a megyeszékhely adja egyik régiós központját a légimentésnek. Amint azt az alpolgármestertől megtudhattuk, már 2006azt is, hogy a terület, amelyet az Ipari Parkban kijelölt a város, nem lehet ön- kormányzati tulajdonú, hanem át kell adni azt az államnak. Szekszárd részéről minden „felsőbb” kérést, elvárást teljesítettek, meghozták a szükséges intézkedéseket - tette hozzá az alpolgármester. A projekt azért is váratott magára, mivel a mentőszolgálat korábban a szentesi és a szekszárdi bázis terve között ingadozott, valamint nem volt bizonyos az sem, hogy a pécsi avagy a sármelléki központot szüntessék meg. Szekszárd idén áprilisban bejegyezte a területet a magyar állam javára, ám a légügyi feltételek is változtak és az egyszer már elfogadott engedélyezést újabb tervezési időszak követte - tette hozzá az elmondottakhoz Herr Teréz, Szekszárd főépítésze. A szerződést az OMSZ nemrég megküldte Szekszárdnak, ezzel sikerült véglegesíteni a folyamatot. Ahogy dr. Haag Éva fogalmazott, a városvezetés örülne a legjobban, ha a beruházás év végéig megvalósulna. Annyit tudni lehet, hogy négy új bázis épül az országban, amelyeket egyszerre terveznek átadni. Egy biztos: a szekszárdi szolgálat munkájának indítása már több éve startra készen áll. Gy. L ban megkezdődtek az egyeztetések az Országos Mentőszolgálat, a légimentők és a város között, amelynek során 2007 januárjában szándéknyilatkozat is született a szekszárdi közgyűlés részéről az elhelyezésre. Az, hogy hét éven át húzódott az áttelepítés, sohasem a városon, hanem egyéb, időközben felmerült jogszabályi változtatásokon és az OMSZ újabb igényein múlt - tájékoztatta lapunkat dr. Haag Éva. Az eltelt időszakban például a pályázati kiírás megkívánta Bejárta Szekszárdot a Virágos Magyarország zsűrije Vidéki ismerősöktől jó hallani újra és újra: milyen szép virágosak Szekszárd közterei! Elfogultság nélkül állítható, hogy ez valóban így van. Erről a héten egy országos városszépítő verseny zsűrije is meggyőződhetett. Kedden a balatonboglári főkertész, Hujber Lászlóné vezetésével érkezett bírálóbizottság a megyeszékhelyre, amely megszakítás nélkül, immár 12. éve nevez be a Magyar Turizmus Zrt. által menedzselt Virágos Magyarország megmérettetésre. A zsűrit - amelynek tagja volt Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingigazgatója is - dr. Haag Éva alpolgármester fogadta, aki a több helyszínt is érintő bejárás első állomásán, a közelmúltban megújult Béla király téren, illetve a Vármegyeháza kertjében kalauzolta végig a vendégeket.- Nagy reményekkel tekintek az idei verseny elé, hiszen a tavaly még zajló nagyberuházások, a Béla király tér felújítása és az Agóra kulturális központ építése elkészültek, a megújult környezet pedig elnyerte a zsűri tagjainak tetszését - mondta dr. Haag Éva, aki emlékezetett: Szekszárd eddig szinte minden évben kapott különdíjat. A bíráló bizottságot Katz Zoltánná szekszárdi főkertész kísérte végig a városi túrán, amely során útba ejtették a Szent István teret az I. világháborús emlékművel, de jártak temetőben, családi házas övezetben, szemlézték a főútvonalak, a strand, a cégek központjainak környezetét, és a város északi és déli „kapuját” is. A főkertésztől megtudtuk, a beszélgetések mellett egy „turisztikai értékelőlapot” is kitöltött a zsűri, amelyen a városi műemlékek, látnivalók, emlékhelyek állapota mellett a többek között a turistákat segítő információs táblákat is pontozták.- Szívesen jöttek Szekszárdra, kíváncsiak voltak a városra, az elmúlt évek változásaira - mondta a zsűri látogatásáról Katz Zoltánné. - Azt gondolom, tetszett nekik, amit láttak. Külön pozitívumként emelték ki A Virágos Magyarország, az 1994 óta töretlen sikerrel működő, országos mozgalom célja a hazai kertkultúra felkarolása, támogatása, bemutatása, népszerűsítése. Évente hozzávetőleg 350 település nevez be a megmérettetésre, amelynek során megválasztják a legvirágosabb várost és falut. Az eddig díjazott települések az európai virágos versenyen 7 arany-, 21 ezüst- és 10 bronzérmet szereztek, további tízet pedig Európa-díjjal jutalmaztak. a virágágyakban a magyar fajták nagy számát, valamint hogy ápoltak a zöldfelületeink, dacára az időjárási körülményeknek. A főkertésztől megtudtuk, Szekszár- don az egy- és kétnyári virágokkal beültetett terület 3900 négyzetméter, az évelő növények és a rózsaágyak mérete 2300 négyzetméternyi és további mintegy 150 négyzetméter virágtartó díszíti a város köztereit. A város belterületi részén közel másfél hektárnyi cserjésről, és 1,2 millió négyzetméter kaszált felületről kell gondoskodni.-fi-
