Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-07-20 / 25. szám
^ SZEKSZÁRDI VASARMAP 2014. július 20. Szekszárdon az utolsó pillanatig védték a zsidó embereket Az emlékezés azért fontos, hogy az elpusztított családtagokról, honfitársainkról ne feledkezhessünk el, egyúttal előremutatást ad, hogy hasonló tragédia soha többé ne történhessen meg - e szavakkal szólt az emlékezőkhöz és a holo- kauszt-túlélőkhöz Friedmann Tamás, a Szekszárdi Izraelita Hitközség vezetője az Agóra Művészetek Házában, Szekszárd egykori zsinagógájának falai között július 13-án, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából tartott emléknapon. Horváth István polgármester a rendezvényen tartott beszédében kifejtette: a történtek a magyar nemzet tragédiájának tekintendők. Emlékeztetett: 1944. április 16-án kezdődött meg a magyarországi zsidóság gettóba zárása. Azé a zsidóságé, amely a magyar nyelvet beszélte, gazdaságát gyarapította és sok esetben vérét adta a hazának. Horváth István vitéz Vendel Istvánról, a város egykori lelkiismeretes polgármesteréről is beszélt, aki azok közé tartozott az országban, akik nem engedtek városukban gettót létesíteni. Ám - tette hozzá - ellenállása nem tarthatott sokáig, hiszen Szekszárdról és környékéről július 2-án elindultak a szerelvények Auschwitzba és Mauthausen- be. Horváth István arról is beszélt, hogy a Szekszárdról, Tolnáról, Faddról, valamint Őcsényből - a bonyhádi és a pécsi gettón keresztül - Auschwitzba hurcolt csaknem hatszáz ember kevesebb, mint egytizede tért vissza szülőhelyére. „Ők is magyarok voltak. Zsidó vallá- sú magyarok” - erről már Róna László, a Mazsihisz képviselője beszélt az egybegyűltek előtt. A megemlékezésen több túlélő, így Losonci Sándor (bal alsó képünkön) is részt vett. Az idős ember Mauthausen lágerét is megjárta, majd egy kőbányában, később egy Messerschmitt repülőgépeket előállító gyárban is dolgozott; miután a gyáregységet lebombázták, csak az amerikai csapatok érkezésének köszönhette, hogy a saját magával megásatott sírba nem lőtték bele a németek. A megemlékezésen a pécsi főrabbi, Schönberger András arról beszélt: erős hittel és akarattal kell kimondani, hogy soha többé nem történhet meg hasonló tragédia. „Ők ezt az országot jónak akarták, nem voltak ellenségei” - hangsúlyozta az egyházi elöljáró, majd Vendel István polgármesterre utalva megjegyezte, ő megpróbált mindent, hogy a város lakóit, polgárait valamilyen módon megvédje. A megemlékezés zárásaként a Művészetek Háza előtti holokauszt-emlék- művön koszorút helyezett el Horváth István polgármester, a túlélők családtagjai, valamint Józan-Jilling Mihály, a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője. Gy. L.
