Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-07-20 / 25. szám
r SZEKSZÁRDI VASARIAP 2014. július 20. Tóth Sándort és Petrits Szilvesztert a Gasztroangyal is szárnyai alá vette Magyarország finom! - Gasztroangyal fesztivált rendeztek Budapesten július 4-e és 6-a között. A népszerű televíziós műsorvezető, Borbás Marcsi műsorának amolyan esszenciája volt a háromnapos rendezvény, ahol kizárólag azok mutathatták meg magukat élőben is a nagyközönség számára, akiket a sorozat forgatása során a Gasztroangyal különösen nagyra értékelt. Tóth Sándor (A Kávé Háza) és Petrits Szilveszter (Petrits Mézeskalács) felkérése a részvételre a szekszárdiakat minden bizonnyal nem lepte meg, hiszen tevékenységük kiemelkedő színvonala közbeszéd tárgya szakmai körökben, de talán azon túl is. A szekszárdi módra készített kávé, mézeskalács és márc ezúttal is tarolt. Kiválóságainknak minden erejüket mozgósítani kellett ahhoz, hogy az érdeklődő sokaság igényeit kielégítsék M/ A vizet, a kávét és a gépet - mindenből egyformát, illetve egyforma mennyiséget - a szervezők biztosítják. A résztvevő művészek az őrlési finomsággal, a hőmérséklettel és a csapolási idővel variálhatnak mindössze. Ez kérem, a barista világbajnokság, melyet ebben az évben Olaszországban, Riminiben rendeztek 27 magas kávékultúrával bíró ország részvételével. Szekszárdi vonatkozása az idén is volt a világ legkomolyabb, illetve egyetlen kávés vébéjének, hiszen hazánkat a helyi születésű Szalczer Péter képviselte. Péternek természetesen szekszárdi kávéművészünk, Tóth Sándor segített a felkészülésben, ellátva őt kávéval, eszközökkel, okosságokkal. Ezen a versenyen nincsenek helyezések, kizárólag világbajnokot hirdetnek. A többiekről semmiféle rangsorolás nem lát napvilágot. A harminc esztendős Szalczer Péter elmondta: mindaddig indulni fog a barista vb-n, ameddig meg nem nyeri. Nevezni persze nem egyszerű feladat, hiszen kizárólag azok vehetnek részt a világbajnokságon, akik megnyerik a hazai bajnokságot - tehát minden országból egy fő. Bizakodjunk! MJ Egy szekszárdi viszontagságai a magyar tengernél Nyaralni vágyó szekszárdi patriótánk, aki igen autentikus médium hírében áll, a minap érkezett haza kéthetes balatoni kiruccanásáról - nem valami kipihenten. Nem utolsó sorban azért, mert eléggé el nem ítélhető módon évek óta vonattal jár kikapcsolódni, legutóbbi „pihenésén" azonban szó szerint lejárta a lábát. A déli parton található kempinget és az azt körülölelő üdülőövezetet, ahol ismerőseivel próbált (volna) éves szabadságának hódolni, egy hat kilométer hosszúságú, háromszázegynéhány méter magas hegy választja el attól a vendéglőkkel, élelmiszerboltokkal teli településtől, ahová közigazgatásilag tartozik. Ez ugyan még nem lenne baj, hiszen eddig sem nagyon panaszkodott a gyakorta vonattal-sá- torral nyaralni járó földink és csapata a kilométerekre: elérhető volt ugyanis számára a közelben minden szükséges bevásárlandó dolog. Ám a tavaly még meglévő, boltnak nevezett, kádári korból visszamaradt árufelhalmozó egység az idén eltűnt. A kemping koros, bennszülött portása, aki az évtizedek során úgy hozzánőtt környezetéhez, mint az ősfás partszakasz vagy a távolban pihenő vulkanikus hegykúpok, a messziről jött vándor számára próbálta felvázolni a bolt megszűnésének prózai okait: az abc működtetőjének neje nemrég lelécelt, és vitte magával a tavalyi bevételt is... A végeredmény: jelenleg nincs olyan, aki két-három hónapra bérbe venné az amúgy hangulatos, régebben több száz vendéggel büszkélkedő kis kemping élelmiszerboltját, s ez várhatóan így is marad. Korábban hasonló sorsra jutott az egység mellett üresen tátongó egykori devizás butik is, ahogy a környék másik miniáruháza is üresen tátong évtizedek óta. Sok helyütt így van ez a Balaton környékén, ám a turisták fokozódó igényét tapasztalva nem így kellene, hogy legyen, hiszen - az elmondások alapján - a virágzó közelmúlt is jobb sorsra predesztinálná a kempinget és kiterjedt üdülőövezettel rendelkező környékét is. Természetesen a hegy mögött elterülő központi településen már maga a kánaán várja a normálisan étkezni kívánó vándort, ott nemrég két multi is tanyát vert... De nézzük tovább a sivár valóságot. A legközelebbi bolt a hegyen búvik meg, ahová a 30 fokos hőségben nem szívesen mászik fel az üdülni vágyó lélek, bár a hegytetőről a látvány némileg kárpótolhatja. Gépkocsi híján rögtön négyféle lehetőség adódik a turistának némi turistaszalámi vásárlására. 1. A hat kilométerrel odébb lévő központban előre megváltott jeggyel felszállni a vonatra az üdülőtelep jegyváltóhely és vasutas nélküli vasútállomásán. 2. Várakozni a kiírás ellenére délutánonként már nem járó helyi járatra. 3. Gyalogolni a tűző napon egy órán át, percenként idiótán csöngetgető biciklisek között vonulva a hegy oldalában a központig (ezt kétnaponta kényszerült gyakorolni földink is). 4. Aludni a strandon és turistaszalámis zsemléről álmodozni... Az egyetlen helyi taxis (egy kb. 75 éves zsémbes vén róka) a hat kilométeres útért több ezer forintot is lenyúl, így ez a verzió eleve elvetendő. A kihalófélben lévő paradicsomba hétvégén vonat és busz még kósza gondolatként sem érkezik, a kemping magánstrandján pedig hol van, hol nincs büfé. A szűkebb környék szabadstrandján valamivel jobb a helyzet, bár ott is csak némi kiszáradt zsemlé- jű hamburgerrel és hot-doggal, gyanús bolognai spagettivel és pofátlanul drága márcos üdítővel, ásványvízzel tölteti az éhes ember a gyomrát - miközben, elmerengve a csillogó víztükör irányába, gumiruhába öltözött, gereblyesze- rű tárggyal a vízben kotorászó embereket fedezhet fel a fürdőzők közt, akik állítólag világháborús szovjet aknákat keresgélnek... Esetleg aki ebédelni kíván, a kemping „éttermében” választhat a felmelegített bableves és a mélyhűtésből feltámasztott bécsi szelet közül. Ugyan bolt és közlekedési eszköz gyakorlatilag nem volt, ám szúnyog annál inkább. A vérszívók razziáját pedig egy olyan permetezés spékelte, amelyet követően valóságos szúnyoginvázió szakadt az üdülni vágyókra. Szekszárdi barátunk másnap alig várta, hogy hazaérkezzen, s Ígéretet is tett saját magának: legközelebb a Balaton egy frekventáltabb helyét szemeli ki - és visz magával néhány doboz sprayt is a vérszívók ellen. Gy.L.
