Szekszárdi Vasárnap, 2014 (24. évfolyam, 1-46. szám)
2014-03-02 / 7. szám
2014. március 2. , SZEKSZÁRDI VASARMAP Alomszék és teleső-rendszer - Országh professzor Szekszárdon A szürke és a fekete víz külön kezelése és elvezetése, az utóbbinak a mezőgazdaságban való hasznosítása, az esővíz szűrés utáni fogyasztása - ilyen és ehhez hasonló, ma még eretnek számító gondolatokról beszélt Országh József a Szekszárdi Zöldtárs Alapítvány közelmúltbéli konferenciáján, amelyet a fenntartható vízgazdálkodás témakörében rendeztek. A belgiumi monsi egyetem egykori tanára, Vallónia tartomány vízügyi kormánybizottságának volt tagja olyan megoldásokról beszélt, amelyek Belgiumban és Franciaországban már gyakorlatnak számítanak, s glóbuszunk védelmében nem ártana, ha több országban elterjednének.- Mint arról az előadásában is szólt, a szennyvizet nem kezelni kellene, hanem az agráriumban felhasználni a szürke és a fekete szennyvíz elkülönítésével. Milyen úton lehetne ezt megvalósítani és mibe kerülne?- Nem kell hozzá horribilis összeg, ha megvan a kellő elhatározottság a változtatásra. Franciaország egyes kisebb településein, ahol nem gazdaságos a csatornahálózatot kiépíteni, ott például a fekáliás vizet - amit a szürke szappanos vízzel össze lehet keverni - szippantással eljuttatják az úgynevezett alomátitató telepekre, ahol nagyon értékes mezőgazdasági alapanyagot készítenek belőle. Ez az anyag kiváltja a műtrágyázást és drasztikusan lecsökkenti a növényvédőszerek használatát. A francia parasztok egyébként nagyon örülnek a talaj ily módon történő szervesanyag-megőrzésének.- Az esővíz hasznosítása már nálunk is régóta beszédtéma, de ehhez olyan fokú „romboló” átalakításokat kellene elvégezni a családi házakban, az egyes háztartásokban, hogy az elveszi még a környezettudatos életvitelt folytatók kedvét is.- Én az előadásomban a témának nem arról a vetületéről beszéltem, hogy az emberek a vécé öblítésére ne vezetékes, hanem esővizet használjanak, hanem sokkal többről. Igenis bátran használják az esővizet mosakodásra, főzésre, fogyasztásra, s esetleg a kertjük öntözésére is! Belgiumban 2004-ben a lakosság 30 százaléka használta a „teleső-rendszert”, ma pedig ez az arány még magasabb. Belgiumban és Franciaországban a környezettudatos családok falvakban és kisebb városokban ezerszámra használják az úgynevezett alomszéket. Ők a szappanos vizüket például kertöntözésre használják fel, a belgáknál pedig ezért talajterhelési díjat sem kell fizetni. Csak akkor gyűlik meg a bajuk a hatósággal, ha fekáliás vizet öntenek ki a kertbe. Ezek a családok kérvényezhetik azt, hogy lekapcsolódjanak a szennyvízcsatornáról. Belgiumban már a vasúttársaságok is komolyan foglalkoznak azzal, hogy a szerelvényeken használt vegyi vécék tartalmát komposzttá alakíttassák át az alomátitató telepeken.- Hogyan oldják meg a családok az esővíz begyűjtését?- Föld alatti betontárolóban, ahol biokompatibilissé válik a víz. Egyébként az eautarcie.org honlapon részletesen le van írva, hogy hogyan kell kezelni, szűrni, hogy ihatóvá váljon.- Aki alomszéket használ az összes szeny- nyvize elvezetéséhez, annak bizony nagyon megszállott környezetvédőnek kell lennie, vállalva a folyamatos kapcsolódó feladatokat, az estleges kellemetlenségeket is.- A kertben egy fóliás derítőmedencét kell elhelyezni, ennyi az egész. Aki vizöblítéses vécéhez ragaszkodik, annak fel kell törnie a lakást és a csőrendszert is át kell alakítania, ez már bizony költséges, valamint el kell helyeznie egy szippantható tartályt is. Ettől a tételtől eltekintve mindössze néhány ezer forintot igényel a dolog.- Kényelmi és egyéb okokból nagyon nehezen mozdul az ön által felvázolt irányba a világ. Nagy szolgáltatók mehetnének tönkre, nem beszélve a lakás-átalakítások magyar viszonylatban nem kis költségeiről. De a nyugat sem mozdul olyan lendülettel, hogy példája ragadós lenne. Ön előadásokat tart, honlapot működtet: nem csügged a hite, lelkesedése, ha az országok többsége továbbra is elzárkózik?- Nem gondolnám, hogy megváltozik a világ az általam, általunk felvázolt témákban, hiszen az ön által említett tényezők a meghatározóak. De a francia és a belga példa azt mutatja, hogy a kisebb településeken még tovább lehet menni ezen az úton a fenntartható víz- gazdálkodást megvalósítva. Már akkor elégedett leszek, ha a környezettudatos emberek a maguk portáján megmutatják mindannak az igazát, amit itt, Szekszárdon is fölvázoltam. B. Gy. 2014 március 8.1900 Babits Mihály Kulturális Központ Szekszárd jegyé; kaphatók a Babits Mihály Kulturális Központban és a ticketportalhu-n wwws2ekszardagora.hu BABITS MIHÁLY KULTURÁLIS KÖZPONT SZEKSZÁRDI MAGYAR - IZRAELI BARÁTI TÁRSASÁG UDAPEST LEZMER AND 2014. MÁRCIUS 7. 19.30 BABITS MIHÁLY KULTURÁLIS KÖZPONT JEGYÁR:2700 Ft RENDEZVÉNYTEREM JEGYEK KAPHATÓK AZ INTÉZMÉNY JEGYPÉNZTÁRÁBAN ÉS A TICKETPORTÁLHU OLDALON
