Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-05-19 / 19. szám
16 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2013. május 19. Játékokat és padokat újítottak fel Az Energia parkban dolgoztak a „Szépítsük együtt Szekszárdot!” önkéntesei Hatalmas lelkesedéssel folyt a városszépítő munka a hétvégén a Gróf Pál utcai Energia parkban. Harminchat önkéntessel, köztük a Budapest Bank, a Köz-Meg-Vill Kft., a Rem- mers Ungarn Kft. és a Wunderland óvoda dolgozóival, Máté Péter önkormányzati képviselővel, a Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesület tagjaival, gyerekekkel és szülőkkel festettük újra a „Szépítsük együtt Szekszárdot!” programban a padokat és a fa játékokat. Négyórányi munka elegendő volt ennek a kis csapatnak ah- A lelkes csapat egy része a városszépítő program zászlajával hoz, hogy a több mint 20 ezer négyzet- méteres parkban közel 60 padot és hét játékot rendbe tegyenek. Köszönet nekik, de köszönet a Budapest Banknak és a Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesületének is, akik munkájuk mellett 30 liter festékkel és ecsetekkel támogatták a megmozdulást. A park szemetessége sajnos elkeserítő, ezért május 25-én folytatjuk a munkát egy alapos hulladékgyűjtéssel és a maradék játékok festésével. Ezúton is várok önkénteseket: találkozó jövő szombaton, 8 órakor az Energia parkban. Bodri Kata programfelelős Vidám sárkányűzés Szent György napján A Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI a megyei múzeummal együttműködve immár harmadszor szervezett Szent György-napi rendezvényt. A hagyományos játékok mellett soksok ötletes „sárkányos” játékot próbálhattak ki kicsik és nagyok. Egy különleges hétpróbában a talpraesett vitézek bajvívásban, sárkány torka célba dobáló- ban, seprúnyéllándzsa dobásban, sárkánytojás katapultban mérték meg magukat, és felvehették a „dübögő” sárkánytalpakat. Fejüket a szintén a Waldorf iskolások által készített fényképezőfalba illesztve pedig Szent Györgyként, vagy sárkányként jelenhettek meg. A rajzpályázatra érkezett, s a múzeum négy nagy tablóján kiállított mintegy 80 pályamű alkotói közül többen egy jól sikerült szülinapi köszöntést, vagy meghitt, szeretetteljes családi pillanatokat vetettek papírra. A vásárban étkek és különféle kézműves portéka várta a látogatókat. Kőszegi László medinai népihangszer-készítő több száz saját készítésű hangszert kínált. Herbszt Helga keramikus sárkányűző levendulával díszített edényeket is árult, de az igazi sárkányűzők a bátor gyerekek voltak. K. K Kéri Edit: „Ezren haltak meg a Kossuth téri sortűzben” A 87. évében járó Kéri Edit élete során színésznőként és magánemberként is valódi kálváriát járt meg. Az 1956-os forradalom évében Jászai Mari-díjra terjesztették fel, majd egy évvel később tíz hónap börtönt kapott az eseményekben való közreműködéséért. Később, a Kádár-éra alatt vállalnia kellett a mellőzött színművészeknek járó sorsot: igen ritkán kapott szerepeket. Kéri Edit több témában (1956, Széchenyi, József Attila, Petőfi, Görgey Artúr) végzett sikeres kutatást, és könyvet írt egy máig rejtélyes ügyben is: kik lőttek ’56-ban a Kossuth téren a tömegbe. A Garay János Gimnáziumban május 13-án tartott Léleképítő vendégeként mesélt arról, soha nem adta fel a küzdelmet igazának bizonyításában. Kint járt 1989-ben Kiszely Gábor régész-antropológussal az oroszországi Barguzinban, Petőfi feltételezett csontvázának felfedezésénél, ahol elmondása szerint bizonyos történész körök folyamatosan gátolták az ügyért dolgozókat - ilyen eset volt a költő hajmaradványainak eltűnése- az igazság kiderítésében, amellyel mindmáig adós a történész szakma. Négy peréből mindegyikben be tudta bizonyítani igazát: Pető Iván SZDSZ-es képviselő szüleiről közzétette, hogy az 1950- es években a politikai foglyokon kegyetlenségeket elkövető ÁVH-s tisztek voltak, míg a szintén szabaddemokrata politikus, Gadó György apjáról kiderítette: vérbíróként működött közre 1956 után a szabadságért harcolók kivégzésében. írásos bizonyítékai vannak arról is, hogy a feltételezésekkel ellentétben nem oroszok, és nem is az „eUenforradalmár- ok”, hanem a katonai bizottság partizánmúlttal is rendelkező tagjai - akik között Földes László, a rock zenész Hobo apja volt az egyik legagilisabb - nyitottak tüzet 1956. október 25-én, a Kossuth téren- többek között a Földművelésügyi Minisztérium tetején elhelyezett kiállásokból - a fegyvertelen tüntetőkre. A téren tartózkodókból - akik közül számos gyermek és fiatal nő is halálát lelte -, hivatalosan csupán 3040 halottat ismerKéri Edit nek el a kutatások. A valóság azonban ennél sokkal szörnyűbb: Kéri szerint körülbelül ezren vesztették életüket az aljas rémtettben a helyszínen, vagy később a kórházakban. Az áldozatok családjai a meggyilkolt hozzátartozókat titkon temették el, ezért is volt nehéz kideríteni az igazságot. Kéri Edit időt és energiát nem kímélve kutatta fel ismerőseivel a meglévő adatok és információk alapján egy-egy áldozat sírját. Már a keresés kezdetén bizonyítani tudtak 240 főt, akik a Kossuth téri vérfürdőben hunytak el. A gyilkosok létszáma is ismert: 196-án voltak Kéri adatai alapján. E névsor eredetileg 13 személy nevéből állt, amelyet egy olvasói levélben jelentetett meg a rendszerváltást követően. A többi személy kilétére részben egy Kádár Endre nevű partizán adott választ, aki a Kossuth téren kukoricagránáttal gyilkolt, majd különös módon 1957-ben „Fegyverrel a hazáért” kitüntetést kapott a Kádár rezsimtől. Az említett személy - miután beperelte Kérit a megjelentetett névsorért - egy váratlan fordulattal maga adott át egy listát további 81 (!) személyről. A gyilkosok névsorát Rúzsa Mihály, egy pártközponti szakértő fia még 102 névvel toldotta meg. Rúzsa szóra bírt jó néhány gazembert a sortűzzel kapcsolatban, egyben kiderítette: a Párt- történeti Intézet tetejéről is lőttek a tömegbe - osztotta meg a jelenlévőkkel Kéri Edit a kutatás folyamatát. Gyimóthy Levente
