Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-02-24 / 7. szám
2013. február 24. MS4RNAP HÉTRŐL HÉTR Nagyobb árhullámra tervezett vízvédelmi készültség Egy kisebb gyakorlatot is végrehajt a védelmi törzs A bátaiakat időről időre próbára teszi a Duna tavaszi áradása „Az eddigi dunai árhullámok, a « csapadékos január hatására megemelkedett víz gond nélkül vonult le, nem érvényesült a medrekben” - jelentette ki Beke Zsolt, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szekszárdi Szakasz- mérnökségének vezetője, a megyei védelmi bizottság aktuális ülésén, ahol az árvíz, illetve a belvíz elleni védekezési, cselekvési terv volt a napirenden. Annak ellenére, hogy a hidrológiai, illetve hosszabb távra előretekintő meteorológiai előrejelzések alapján nincs különösebb aggodalomra ok az árvizekkel, belvizekkel kapcsolatosan - vagyis a 2002,2006,2010-es állapot nagy valószínűséggel nem következik be - a bizottság - a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság koordinálásával - komoly felkészülési tervet készített és azt időarányosan hajtja végre - mondta Nagy Zoltán, a védelmi bizottság titkára a testület ülése után tartott sajtótájékoztatón. „Hogy ne érjen bennünket meglepetés, ha a folyó a nagyobb, nem magyarországi vízgyűjtő területein a hirtelen felmelegedés és a vele járó olvadás következtében tényleg elkezd áradni” - tette hozzá Nagy Zoltán. Wéber Antal, a katasztrófavédelem megyei szervezetének igazgatója többek között arról számolt be, hogy a napokban megtörténtek az úgynevezett lakosságvédelmi intézkedések a védelmi törzs részéről Nyolc, civilekből álló komplex ár- vízvédelmi szervezet felkészítése zajlik. A konkrét cselekvési tervben foglaltak szerint vizsgálták a kommunikáció működését, a kitelepítés, illetve befogadás gyakorlatát, a létszám riaszthatósági készenlétét, mindeközben az eszközök számbavétele, karbantartása, felkészítése, lebiztosítása is megtörtént. A logisztika témakörében például vizsgálták azt, hogy az induló készletek alkalmasak-e egy mindjárt komoly védekezést igénylő feladat megoldására. Hogy élesben is kellő hatékonysággal, kellő összhangban tudna működni a törzs. Ezt szolgálja az az árvízhelyzetet modellező gyakorlat, amire február 26-án kerítenek sort. A Szekszárd-bátai főcsatorna tavaly elkészült mederrendezése nagyban növeli a biztonságot, ez már a hónap eleji I. fokú, vízvédelmi képességet nem igénylő árhullám esetében is kiderült - adta közre tapasztalatait Beke Zsolt. „A januári, az átlagosnál kétszer nagyobb mennyiségű csapadék, no meg az árhullám jelentkezése idején a zsilipet lezártuk. A bátai zsilip környezetében és a felsőbb szakaszokon is azt láthattuk, hogy a vízszint nem emelkedett, a várdombi, sárpilisi és őcsényi részről a korábbiakhoz képest kedvezően levonult a víz, s a bátai átemelés is kedvezően hatott az említett vízgyűjtő területekre. A főcsatorna üzembe állításával egy nagyobb, tartósabb árhullám jelentkezése esetén is kedvezőbb kép alakul ki a medrekben, és a környező területeken is, így mind a vízgazdálkodási, mind a kárelhárítási feladatokat gyorsabban, könnyebben tudjuk majd elvégezni - jegyezte meg a szakember. A főcsatorna komoly védelmi segéderő Lapunk kérdésére, miszerint az elmúlt évtized viszonylag komoly árvizeinek gátakat gyengítő hatására megszülető Duna-projekt menynyire stabilizálta, esetleg növelte a védettséget a folyó ezen szakaszán. Beke Zsolt így válaszolt: „Szerencsére Tolna megyében a védvonal kiépítettsége, magassága eddig sem volt rossz, ez a nagyobb árv izek jelentkezésekor megmutatkozott. A mélytöltések mentén altalajproblémákkal találkozhattunk, amit az említett projekt jóvoltából fokozatosan megszüntettünk. A védvonal mentén most már teljes egészében aszfaltos út épük, megtörténik a két szivattyútelep kapacitásának növelése, így magas a védelmi képesség a Duna Tolna megyei szakaszán.” Az egyetlen kivétel neuralgikus pont még mindig Báta lehet - vetettük közbe. „A bátai nagy árhullámok idején jelentkező probléma a településnek egy nagy vízi medrében található, ezt sajnos, a mi tőkéseink nem védik. Egy ismétek komolyabb árhullámnak a lakosságra gyakorolt hatásától a már 2002- ben, 2006-ban és 2010-ben kiépített védvonal pótlása, megerősítése védheti meg a település lakosságát - válaszolta Beke Zsolt. B. Gy. Jubileumi közgyűlést tartott a Magyar Bortelepülések Szövetsége A 25 évvel ezelőtt alakult egyesület célja Horváth István elnök elmondása alapján továbbra is a minőségi borturizmus fejlesztése, a magyarországi szőlész-borász hagyományok megőrzése, a tagok közös fellépésének koordinálása országos és nemzetközi téren. Mindezeken felül a borfogyasztás kultúrájának terjesztése és a szakmai újítások elősegítése. A szövetség jelenlegi tagjai a magyar borrégiók meghatározó városai, falvai. A múlt pénteki, Budafok-Borváros- ban tartott közgyűlést megelőzően a szövetség meghirdette a borvárosokban működő termelők részére az I. Borvárosok Bora Borversenyt, melyet Ferenc Vilmos szakmai titkár koordinált. A felhívásra szinte az ösz- szes hazai borvidékről érkezett egy-egy minta, szám szerint 53. Dr. Kállay Miklós a Magyar Bor Akadémia elnöke a borversennyel kapcsolatban elmondta, hogy két nagy aranyérmet érdemlő nedű volt a nevezettek között és további tíz minta érdemelt arany minősítést. Horváth István a Magyar Bortelepülések Szövetségének elnöke meghívta az ünnepi közgyűlésre Feldman Zsoltot is. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a bortelepülések vezetőinek részletes prezentációjában beszámolt az ágazatot érintő jövőbeni tervekről lehetőségekről. Ebből kiderült, hogy idén közel 22 millió euró támogatás jút a szőlőültetvények megújítására és további több mint 4 millió euró a borászok beruházási támogatására. A helyettes államtitkár beszélt az ágazatban már két éve zajló, az adminisztráció egyszerűsítését népszerűsítő intézkedésekről Feldman Zsolt elmondása alapján kedvezőbbek lettek a kisebb pincészetek számára a minősítési díjak, egyszerűsítették a melléktermék-lepárlás módját, továbbá az úgynevezett pincekönyv vezetését is. A helyettes államtitkár kitért a tavaly év végén elfogadott új hegyközségi törvény legfontosabb módosításaira is. Elmondta, hogy a majd’ 20 éves múlttal bíró törvény megújítását követően a hegyközségek jobban tudnak alkalmazkodni a változó piaci körülményekhez, valamint megemlítette azt is, hogy az egy tag egy szavazat elvét felváltja a korlátozott területalapú rendszer alkalmazása, amely a nagyobb területen gazdálkodó termelők részére nagyobb beleszólást biztosít a különféle szakmai ügyekbe, döntésekbe.
