Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-02-17 / 6. szám

2013. február 17. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI fASÄi 3 A gyerekeknek családban van a legjobb helyük A nevelőszülőség váljon társadalmilag elismert feladattá Folytatás az 1. oldalról Farkas Rita, az MTGYI igazgatója hozzáteszi, hogy megyénkben kö­zel hatszázan élnek állami gondos­kodásban, közülük 287 kiskorú és 50 nagykorú (utógondozott) ne­velkedik (156) családban. Tavaly mindössze 12 gyermeket fogadtak örökbe. A szívszorongató és elgondolkod­tató előadások során László Varga Zsuzsanna, a megyei kormányhiva­tal főigazgatója a szülészeti-nő­gyógyászati osztályok mindennap­jaira utalva mondta, hogy míg egyik nő mindent megtesz azért, hogy kisbabája legyen, a mellette le­vő pedig mindenáron igyekszik megszabadulni a „terhétől”. Szólt arról is, hogy mindenkinek szüksé­ge van a családra, apa és anya híján nem rögzül a gyermekben a szülői szerep. Ide kapcsolódik néhány fontos adat: hazánkban 2010-ben 90.300 gyermek született, az abor­tuszok száma 40.500 volt, tavaly Asztalosné Zupcsán Erika, az EEMI szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára előtt alig több mint 88 ezren szület­tek, s 38.500 terhességmegsza­kításra került sor, míg 2012-ben mintegy 91 ezer kisbaba látott nap­világot, az abortuszszám pedig alig haladta meg a 36 ezret. Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a nevelőszülői hálózat szükséges módosításával kapcso­latban kifejtette: fenekestül nem kell felforgatni, ám mindenkép­pen gyermekközpontúvá kell ten­ni, azaz az intézményrendszer he­lyett a valamilyen okból „magukra maradt” gyerekeknek kell az elő­térbe kerülniük. Legyen szó akár nevelőszülői (most már befogadó családi) környezetről, akár lakás­otthonról. Elmondta, szükséges a nevelőszülői hálózat frissítése, a befogadók képzésével együtt. Az utóbbi 60 óra helyett a közeli jö­vőtől 200 órás tanfolyam elvégzé­sét jelenti. A tavaly elindított kor­rekciós program szerint 2014 ja­nuárjáig minden jogszabály a „he­lyén lesz”, az összes egyszerűsítés­sel egyetemben. Hisz abban, hogy a befogadó szülői státusz hamaro­san társadalmilag elfogadott fel­adattá válik, mellette természete­sen rendezik a társadalombiztosí­tási jogviszonyt. (Jelenleg az 5600 nevelőszülő közül mindössze 3000-en rendelkeznek e jogvi­szonnyal.) Már megkezdődött az új befogadó szülők toborzása, s mire az újak is bekapcsolódnak e szép, nemes és napi 24 órás elfog­laltságot jelentő feladatsorba, ad­digra az a nyugdíjba is bele fog szá­mítani. Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy 12 éven aluli gyerekek kizárólag befogadó szü­lőkhöz kerüljenek, ne pedig ott­honokba, hiszen „a gyermekeknek a családban van a legjobb helyük”. A helyettes államtitkár kitért az örökbefogadásra, amiből idehaza évente nyolcszáz valósul meg. Mint fogalmazott, reméli, sokan elgon­dolkodnak mindezen... A rendezvény kedves, óriási taps­sal jutalmazott színfoltját jelentette az a bájos műsor, amit nevelőszü­lőknél élő gyerekek adtak. V H. M. Űjabb együttműködési szerződés Összefog a megyei önkormányzat és az egyetemi kar Miniszteri biztos lett a képviselő Horváth István a sertésprogramot felügyeli Tavaly óta a megyei önkormányzatok lettek a területfejlesztés és vidékfej­lesztés területi szintű legfontosabb szereplői, és ennek jegyében a Tolna Megyei Közgyűlés pénteki ülésén el­fogadta a megye területfejlesztési koncepciójának első - munkaanyag­nak, vitaanyagnak tekinthető - vál­tozatát. Az előkészítő munka során a Tolna Megyei Önkormányzat együtt­működési megállapodást kötött a Paksi Atomerőművel, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterrel, csütörtökön pedig a Pécsi Tudo­mányegyetem Illyés Gyula Karával Az utóbbi szerződés ünnepélyes aláírását megelőzően Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, számítanak a karnak, mint a felsőok­tatás egyetlen Tolna megyei szerep­lőjének együttműködésére a megye jövőképét meghatározó koncepció kialakításában és a tervek megvaló­sításában. Az intézménynek fontos szerepe van a megye fejlődésében, ezért a megyei önkormányzat támo­gatja a kar elképzeléseit, s kiáll amel­lett, hogy a felsőoktatásnak ez az in­tézménye a megyében maradjon. Horváth Béla, a PTE Illyés Gyula karának dékánja megerősítette, közös érdekük, hogy az egyetemi kar fejlődjön, stabil legyen, ezért még szorosabbra fonják, új alapra helyezik az együttműködést a me­gyei önkormányzattal. így érik el, hogy a megyében még több legyen a jól képzett, kiművelt emberfő, akik itt tanulnak, s majd itt találnak munkát is. A dékán elmondta, intézményük a nehéz gazdasági helyzet ellenére is dinamikusan fejlődik, s nem adják fel programjukat, hogy olyan szako­kat honosítsanak meg, amelyek a legkorszerűbb szakemberképzés igényeinek is megfelelnek. Beszélt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyezte mérnök-in­formatikus szak indítását, s, hogy lesz például televíziós műsorkészítő, moderátor képzés, és szociális mun­kás szakasszisztenseket, emberi erő­forrás fejlesztési szakembereket is képeznek majd. - szepesi ­Horváth István miniszteri biztos­ként felügyeli a jövőben a sertés­program végrehajtását. Azt mond­ta, fontosnak tartja, hogy a magyar emberek asztalára magyar sertés­hús kerüljön. Fazekas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter Horváth Istvánt, Szekszárd polgármesterét, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alel- nökét kérte fel hogy miniszteri biz­tosként felügyelje a sertésprogram végrehajtását - jelentette be a szak­tárca vezetője az elmúlt hétvégén Budapesten, a VI. mangalicafeszti­vál megnyitóján. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a kormány legfőbb célja, hogy az állattenyésztés e fon­tos ágazata erősödjön, minőségi ma­gyar sertéshús kerüljön a fogyasz­tók asztalára - köztük mangalicából készült termékek is - és a külföldi pi­ac felé is nyitni szeretnének. Horváth István úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a magyar em­berek asztalára magyar sertéshús kerüljön. Ennek érdekében a jelen­legi, alig 3 milliós sertésszámot a Horváth István a fesztiválon következő négy évben megdupláz­nák. A miniszteri biztos a sertéstar­tók helyzetének stabilizálására is ki­tért, és a feldolgozóipar versenyké­pességének növelését is a prioritá­sok közé sorolta, megjegyezve, hogy a belföldi üzemeket arra kell ösztönözni, hogy magyar alapanya­got vásároljanak és dolgozzanak fel, a fogyasztókat pedig szintén arra kell bíztatni, hogy magyar terméke­ket vásároljanak az üzletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents