Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-02-17 / 6. szám
2013. február 17. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI fASÄi 3 A gyerekeknek családban van a legjobb helyük A nevelőszülőség váljon társadalmilag elismert feladattá Folytatás az 1. oldalról Farkas Rita, az MTGYI igazgatója hozzáteszi, hogy megyénkben közel hatszázan élnek állami gondoskodásban, közülük 287 kiskorú és 50 nagykorú (utógondozott) nevelkedik (156) családban. Tavaly mindössze 12 gyermeket fogadtak örökbe. A szívszorongató és elgondolkodtató előadások során László Varga Zsuzsanna, a megyei kormányhivatal főigazgatója a szülészeti-nőgyógyászati osztályok mindennapjaira utalva mondta, hogy míg egyik nő mindent megtesz azért, hogy kisbabája legyen, a mellette levő pedig mindenáron igyekszik megszabadulni a „terhétől”. Szólt arról is, hogy mindenkinek szüksége van a családra, apa és anya híján nem rögzül a gyermekben a szülői szerep. Ide kapcsolódik néhány fontos adat: hazánkban 2010-ben 90.300 gyermek született, az abortuszok száma 40.500 volt, tavaly Asztalosné Zupcsán Erika, az EEMI szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára előtt alig több mint 88 ezren születtek, s 38.500 terhességmegszakításra került sor, míg 2012-ben mintegy 91 ezer kisbaba látott napvilágot, az abortuszszám pedig alig haladta meg a 36 ezret. Asztalosné Zupcsán Erika, az Emberi Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára a nevelőszülői hálózat szükséges módosításával kapcsolatban kifejtette: fenekestül nem kell felforgatni, ám mindenképpen gyermekközpontúvá kell tenni, azaz az intézményrendszer helyett a valamilyen okból „magukra maradt” gyerekeknek kell az előtérbe kerülniük. Legyen szó akár nevelőszülői (most már befogadó családi) környezetről, akár lakásotthonról. Elmondta, szükséges a nevelőszülői hálózat frissítése, a befogadók képzésével együtt. Az utóbbi 60 óra helyett a közeli jövőtől 200 órás tanfolyam elvégzését jelenti. A tavaly elindított korrekciós program szerint 2014 januárjáig minden jogszabály a „helyén lesz”, az összes egyszerűsítéssel egyetemben. Hisz abban, hogy a befogadó szülői státusz hamarosan társadalmilag elfogadott feladattá válik, mellette természetesen rendezik a társadalombiztosítási jogviszonyt. (Jelenleg az 5600 nevelőszülő közül mindössze 3000-en rendelkeznek e jogviszonnyal.) Már megkezdődött az új befogadó szülők toborzása, s mire az újak is bekapcsolódnak e szép, nemes és napi 24 órás elfoglaltságot jelentő feladatsorba, addigra az a nyugdíjba is bele fog számítani. Az új jogszabály arról is rendelkezik, hogy 12 éven aluli gyerekek kizárólag befogadó szülőkhöz kerüljenek, ne pedig otthonokba, hiszen „a gyermekeknek a családban van a legjobb helyük”. A helyettes államtitkár kitért az örökbefogadásra, amiből idehaza évente nyolcszáz valósul meg. Mint fogalmazott, reméli, sokan elgondolkodnak mindezen... A rendezvény kedves, óriási tapssal jutalmazott színfoltját jelentette az a bájos műsor, amit nevelőszülőknél élő gyerekek adtak. V H. M. Űjabb együttműködési szerződés Összefog a megyei önkormányzat és az egyetemi kar Miniszteri biztos lett a képviselő Horváth István a sertésprogramot felügyeli Tavaly óta a megyei önkormányzatok lettek a területfejlesztés és vidékfejlesztés területi szintű legfontosabb szereplői, és ennek jegyében a Tolna Megyei Közgyűlés pénteki ülésén elfogadta a megye területfejlesztési koncepciójának első - munkaanyagnak, vitaanyagnak tekinthető - változatát. Az előkészítő munka során a Tolna Megyei Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Paksi Atomerőművel, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszterrel, csütörtökön pedig a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karával Az utóbbi szerződés ünnepélyes aláírását megelőzően Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, számítanak a karnak, mint a felsőoktatás egyetlen Tolna megyei szereplőjének együttműködésére a megye jövőképét meghatározó koncepció kialakításában és a tervek megvalósításában. Az intézménynek fontos szerepe van a megye fejlődésében, ezért a megyei önkormányzat támogatja a kar elképzeléseit, s kiáll amellett, hogy a felsőoktatásnak ez az intézménye a megyében maradjon. Horváth Béla, a PTE Illyés Gyula karának dékánja megerősítette, közös érdekük, hogy az egyetemi kar fejlődjön, stabil legyen, ezért még szorosabbra fonják, új alapra helyezik az együttműködést a megyei önkormányzattal. így érik el, hogy a megyében még több legyen a jól képzett, kiművelt emberfő, akik itt tanulnak, s majd itt találnak munkát is. A dékán elmondta, intézményük a nehéz gazdasági helyzet ellenére is dinamikusan fejlődik, s nem adják fel programjukat, hogy olyan szakokat honosítsanak meg, amelyek a legkorszerűbb szakemberképzés igényeinek is megfelelnek. Beszélt arról, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyezte mérnök-informatikus szak indítását, s, hogy lesz például televíziós műsorkészítő, moderátor képzés, és szociális munkás szakasszisztenseket, emberi erőforrás fejlesztési szakembereket is képeznek majd. - szepesi Horváth István miniszteri biztosként felügyeli a jövőben a sertésprogram végrehajtását. Azt mondta, fontosnak tartja, hogy a magyar emberek asztalára magyar sertéshús kerüljön. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Horváth Istvánt, Szekszárd polgármesterét, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alel- nökét kérte fel hogy miniszteri biztosként felügyelje a sertésprogram végrehajtását - jelentette be a szaktárca vezetője az elmúlt hétvégén Budapesten, a VI. mangalicafesztivál megnyitóján. Fazekas Sándor hangsúlyozta, a kormány legfőbb célja, hogy az állattenyésztés e fontos ágazata erősödjön, minőségi magyar sertéshús kerüljön a fogyasztók asztalára - köztük mangalicából készült termékek is - és a külföldi piac felé is nyitni szeretnének. Horváth István úgy fogalmazott: fontosnak tartja, hogy a magyar emberek asztalára magyar sertéshús kerüljön. Ennek érdekében a jelenlegi, alig 3 milliós sertésszámot a Horváth István a fesztiválon következő négy évben megdupláznák. A miniszteri biztos a sertéstartók helyzetének stabilizálására is kitért, és a feldolgozóipar versenyképességének növelését is a prioritások közé sorolta, megjegyezve, hogy a belföldi üzemeket arra kell ösztönözni, hogy magyar alapanyagot vásároljanak és dolgozzanak fel, a fogyasztókat pedig szintén arra kell bíztatni, hogy magyar termékeket vásároljanak az üzletekben.