Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-12-15 / 45. szám

- SZEKSZÁRDI EaVASARMAP MOZAIK 2013. december 15. GMO, te csodás: az USA-t már ellepték a szuperbogarak - Magyarország résen volt Vidékfejlesztési road show indult a GMO-mentes mezőgazdaságért cím­mel, amely rendezvénysorozat Szek- szárdot is útba ejtette: december 4-én a Babits Mihály Kulturális Központban fejtegették a szakértők a génmódosí­tott növények a mára már szinte köz­tudott egészségügyi, környezetvédel­mi, gazdasági és társadalmi hatásá­nak káros következményeit. Az eseményen beszédet mondott Tóth Katalin (felső képünkön), a Vidékfej­lesztési Minisztérium parlamenti, tár­sadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, aki kifej­tette: rendkívül fontos, hogy napra­kész információink legyenek a GMO-s élelmiszerek tekintetében, hiszen stra­tégiai kérdés a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzése, valamint az, hogy semmi esetre se ke­rülhessenek ilyen jellegű növények az élelmiszerekbe. Emlékeztetett: hazánk 2006-ban öt­párti egyetértéssel fogadta el azt a ha­tározatot, amely Magyarország GMO- mentességét garantálja. Sajnálatos mó­don az Európai Unió farizeus maga­tartást tanúsít a kérdésben - tette hoz­zá, majd leszögezte: a kormány nehe­zen tudja elérni, hogy a tagállami ha­táskör érvényesülhessen, annak elle­nére, hogy számtalan felmérés szüle­tett arról, az uniós polgárok nagy ré­sze elutasítja a GMO-s élelmiszereket. Amint elmondta, hazánk stratégiai célkitűzése, hogy legalább a hosszú tá­vú kísérletek fennmaradhassanak uni­ós szinten, annak érdekében, hogy ki­derüljön, milyen veszélyeket rejtenek a génmódosított növények számunkra. 1998-tól a növényi géntechnológiá­ban egyes cégek (pl. Monsanto) olyan eljárást kezdtek alkalmazni, amely a génállomány módosításával járt, s amelynek során a gént egy sejtből kie­melve átültetik egy másik sejtbe, ugyanakkor szintetikus géneket, gén­szakaszokat ültetnek valamely termék­be, vagy szervezetbe - egyebek mel­lett erről is beszélt a Nemzeti Élelmi­szerlánc-biztonsági Hivatal vezető fő­tanácsosa, dr. Vajda Boldizsár a GMO- mentes mezőgazdaságról tartott dec­ember 4-i szekszárdi fórumon. Arra is felhívta a figyelmet: az EU-ban az idén 50 engedélyezett GMO-s növényfajta - így burgonya, cukorrépa, repce, de pél­dául szója, gyapot és kukorica is - lé­tezik, utóbbiból már 27(!) féle is. A főtanácsos a GMO-s növények kör­nyezetre gyakorolt hatása kapcsán arról is szólt, az USA-ban 1980-96-ig forgal­mazott, nagy terméshozamot ígérő, rendkívüli körülmények között is ter­meszthető génmódosított szója vagy kukorica termelése és a glifozát tartal­mú gyomirtók megjelenése nem hozta meg a várva várt gyommentességet, hi­szen alkalmazásuk hosszabb távon gli- fozát-rezisztens (ellenálló), úgynevezett „szupergyomokat” eredményezett. 2012-re az Egyesült Államokban el­képesztő állapotok alakultak ki, mivel már nyolc különböző glifozát-rezisz- tens gyomfajta is felbukkant. Egy nem­rég végzett kutatás kapcsán megje­gyezte azt is, nincs rá bizonyíték, hogy a génmódosított növények magasabb terméshozamot és kisebb vegyszerfel­használást eredményeznek. Az USA-val kapcsolatban Vajda Boldizsár hozzá­tette: ott sajnálatos módon az élelmi­szerlánc felügyelete néhány „hatalmas játékos” kezében összpontosul. A következő előadás során Andorkó Rita, a VM Stratégiai Főosztályának ve­zető tanácsosa, GMO-szakértője arról beszélt: döbbenetes, hogy 2003 előtt nem létezett nemzetközi GMO-szabá- lyozás. Ugyanakkor megjegyezte, hogy 2013-ban már 10 évre került elfoga­dásra egy GMO-val foglalkozó tervezet. Andorkó véleménye szerint sokat mondó tény, hogy az USA kivételével 166 ország csatlakozott a nemzetközi szabályozáshoz: az Egyesült Államok­ban ugyanis óriási a GMO-lobbit foly­tatnak az ilyen jellegű termékeket elő­állító gyártók. Az EU-s államok tiltásaira példaként hozta hazánkat, hiszen itt vezettek be tiltást először az Amflora GM burgo­nyára, de a MON 810 kukoricára ve­tett moratóriumban is az elsők közt voltunk. Andorkó Rita szerint elké­pesztő, hogy az USA-ban és Kanadá­ban semmiféle jelölési kötelezettség nincs a GMO-tartalmú termékekre, míg nálunk az Alaptörvényben rögzí­tették a GMO-mentes stratégiát, sőt, az unió magyar elnöksége alatt a kor­mány egy GMO-csomagot is előter­jesztett. Különös, hogy Franciaország és Németország nem támogatja a tag­állami önrendelkezést. A génmódosí­tott növényekről szólva elképesztő adatokat tárt a hallgatóság elé, így ki­derült, az USA-ban a szója 94%-a (!) GMO-s termék, míg a kukoricánál ez az arány 65-70%. A génmódosított növények ugyan­akkor nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket, hiszen a gyomirtó­szerek felhasználása a GMO-s növé­nyek termesztésénél növekedést mu­tat, de a rovarirtások sem csökkentek, ellenben úgynevezett rezisztens „szu­perbogarak” jelentek meg bizonyos te­rületeken. A GMO-mentesítésre azért pozitív példák is akadnak: ilyen eset volt 2011- ben, amikor egy Kínából Európába ér­kezett rizsszállítmány kapcsán azon­nal uniós határozat született, amely az onnan érkező valamennyi rizsszállít­mányra vonatkozóan vizsgálatot ren­del el. Andorkó Rita ugyanakkor meg­nyugtatott mindenkit a kínai rizzsel kapcsolatban, hiszen hazánkba jelen­leg közvetlenül kínai területről nem érkezik rizsszállítmány. Gy. L. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Kiadja Szekszárdi Vagyonkezelő Kft • felelős kiadó: a kft ügyvezetője • főszerkesztő: Mészáros József • a szerkesztőség munkatársai: Bálint György, Fékete László, Gyimóthy Levente • a szerkesztőség levélcíme: Szekszárd, Hunyadi u. 4. • teL: 74/506467 • e-mail: szekvas@gmaU.com • hirdetésfelvétel ajánlatkérés: Szántó Ildikó 30/9726663, marketing® tolnatajmet • terjesztés: Kék Bt 30/2134373 HUISSN 12154679 • nyomtatás: Szekszárdi Nyomda Kft 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 4446. • nyomdai előkészítés - tördelés: Kiss Eszter.

Next

/
Thumbnails
Contents