Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-02-10 / 5. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2013. február 10. Partnerségben készül a fejlesztési koncepció A Tolna Megyei Önkormányzat (TMÖ) megkezdte a 2014-2020 kö­zötti uniós költségvetési ciklusra va­ló felkészülést a minél sikeresebb, hathatósabb területfejlesztési kon­cepció elkészítésévet egyelőre annak előkészítésével A TMÖ e munkába bevonja a témában érdekelt szakmai szervezeteket, a civileket, sőt a lakos­ság véleményére, javaslataira is szá­mít. A paksi atomerőművel már meg­köttetett az együttműködési megálla­podás, kedden a megyei kereskedel­mi és iparkamarával parafálták a szer­ződést, pénteken pedig a Dél-Dunán­túli Gépipari Klaszterrel állapodtak meg a közös munkában. Mint ismeretes, az új Alaptörvény és az önkormányzati törvény rendel­kezései szerint 2012. január elsejével átalakult a megyei önkormányzatok feladatköre. Intézményeinek fenn­tartását a kormányhivatalok vették át. Ugyanakkor a megyei önkor­mányzatok lettek a területfejlesztés és vidékfejlesztés területi színtű leg­fontosabb szereplői. Dr. Puskás Im­re, a megyei közgyűlés elnöke, or­szággyűlési képviselő a keddi megál­lapodás megkötése előtti sajtótájé­koztatón kiemelte, hogy a megye te­rületfejlesztési koncepciójának elké­szítésében fontos, hogy abban min­den potenciális szereplő részt vállal­jon, a megye gazdasága, illetve vállal­kozásainak érdekét szolgálva. Cáfolta azt a gyakran elhangzó sztereotípiát, miszerint megyénk kicsi és gyenge. Az elnök kifejtette, hogy egyebek közt azért is szükséges a koncepció összeállítása, hogy az új uniós ciklus­ban semmiképpen ne legyen esetle­ges - inkább nagyon is tudatos! - a források felhasználása. A koncepció­val kapcsolatos ütemtervről meg­tudhattuk, hogy a közgyűlés február 15-én tárgyalja a tervezetet, majd azt február 28-tól társadalmi vitára bo­csátják, s a jelentős javaslatokat be­építik a dokumentumba. A végleges anyag várhatóan április végén kerül a közgyűlés elé. Dr. Fischer Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadása előtt leszögezte, hogy a 2012-es „érdekes” esztendőről még teljes körűen nem rendelkeznek pontos adatokkal tehát olykor csak a becsülteket sorolja. Elmondta, hogy megyénkben 2007 óta folyamatosan nőtt a GDP, a beruházási kedv szin­tén. Az éves beruházási átlag 30 mil- liárdról 50 milliárd forint fölé nőtt, viszont 2012-ben várhatóan 40 milli­árd forint környékén áll meg. Tavaly Tolnában 38 ezer vállalkozás műkö­dött, a mikro- és kisvállalkozások szá­ma (társasági formában!) nőtt, az egyéni vállalkozók száma viszont 25 százalékkal csökkent. A korábbi időszakban a beruhá­zás növekedése elsősorban a mező- gazdaságot, a feldolgozóipart, az épí­tőipart, a kereskedelmet és a szállí­tást érintette. Feltehetően ugyan­ezek lesznek idén a kitörési pontok. Várhatóan 2012-ben a megye ipari termelése meghaladja az országos átlagot. Sajnos, az építőipar tavaly visszaesett, például az előző eszten­dőkhöz képest a lakásépítés 25-28 százalékkal csökkent, de még így is a középmezőnyben vagyunk - hang­súlyozta dr. Fischer Sándor. A turiz­mus növekedést mutatott, a foglal­koztatás az országos átlag körüli, a munkanélküliség pedig alatta van. A kamara elnöke ezután a szakképzés fontosságát ecsetelte, végül leszö­gezte, hogy a válságból való kilábalás évének a 2013-at prognosztizálják. Dr. Puskás Imre elmondta: sajnála­tos, de megyénk lakossága 1990 óta harmincezer fővel 230 ezerre csök­kent, aminek egyik oka a fiatalok el­vándorlása. Ennek megfékezése okán visszautalt a szakképzés szerepére, a hiányszakmák oktatásának szüksé­gességére. V. Horváth Mária JEGYZET Takarítják a várost Még nincs itt a tavasz, de néha már hat-hét fokot mutatnak a hő­mérők, a nap is ki-kisüt. S máris elkezdődött a városban a tavaszi nagytakarítás. Már reggel nyolc óra előtt öt-hat férfi nyüzsög a la­kótelepen. A már összehordott, jókora levélkupacokat gereblyé­zik a hatalmas sátorlapra, majd közös erővel cipelik le a domb al­jára, hogy feltolják a várakozó kis­teherautóra. Az ember ámul az alapos mun­ka láttán, s valósággal elképed, amint az erkélyek alatti 6-8 négy­zetmétereket is megtisztítják a megtöppedt falevelektől A dél­utáni brigád csak kétfős, nyilván a többiek másutt, az eltervezett útvonal mentén ténykednek. A két férfi éppen az egyik ház előt­ti apró-bokros kertecskét tiszto­gatja. Egyikük kihúzza az útra a szemetet, a másik lapáttal pakolja a platóra, majd a flaszterre „csusz- szant” sarat is fölkaparja. Közben nem álldogálnak, tempósan vég­zik a munkát, majd a túloldali placcon indul minden elölről.. Mindannyian a Lián Parkfenntar­tó Kft. dolgozói. - hm ­XVI. Lajos, a félreismert király Köszönet az 1%-ért A Kinyújtott Kéz Alapítvány (adó­szám: 18854471-1-17) köszönetét mond mindazoknak, akik 2011. évi adójuk 1 %-ával támogatták az ala­pítvány működését. A befizetett 123.228 Ft-ot alapszabályunkban vállalt közhasznú tevékenységeink ellátására fordítottuk: gyógyszerek, élelmiszercsomagok, rendezvé­nyek, táborozások, taneszközök tá­mogatása. A Kinyújtott Kéz Alapítvány, amely a szocio-kulturális hátte­rükből fakadóan hátrányos hely­zetű tanulókat segíti, kéri a ma­gánszemélyeket, hogy a személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásakor alapítványunkat jelöljék meg kedvezményezett­ként. Támogatásukat köszönjük! Kinyújtott Kéz Alapítvány 18854471-1-17 Tévhitek keringenek arról hogy az 1789-ben kitört francia forradalom lefejezett áldozata, XVI. Lajos király valójában milyen ember is volt. E tév­hitek eloszlatásában a téma érdeklő­dőinek segítségére volt dr. Hahner Péter, a Pécsi Tudományegyetem tan­székvezető tanára. XVI. Lajost egyes történészek szí­vesen mutatják be ostoba, lusta, te­hetetlen embernek, holott igen te­hetséges, szorgalmas, s érdeklődő személyiség volt már gyerekkorá­ban. Megtanult latinul olaszul spa­nyolul de angolul is. Lajost főleg a természettudományok és a techni­ka érdekekék: térképeket készített Versailles környékéről de szenvedé­lyesen vadászott is. Testes, erős férfi­vé vák, aki hamar bekerült nagyapja, XV. Lajos udvarába. Még 16 éves sem vök, amikor összeházasították a 15 éves Mária Antoinette-el Miután 1774-ben nagyapja meghak, 10-12 év boldog kor- I mányzas vart S Ir ' I ra. amelynek so­JlÍr ,Jf I ran csökkentet­te a kenyér arat. K 'JQj cs könnyítette Hr Mr . parasztság ter­1 tií heit A hadsere­get modernizál­ta, később Napóleon is bizonyítha­tóan az ő ágyúit, fegyvereit használ­ta. Országa területét is gyarapította, így kerük Franciaországhoz Korzi­ka. Uralkodását takarékosság, erköl­csösség jellemezte, hamis az a kép, mely szerint udvarát mérhetetlen kökekezés és pocsékolás jellemezte volna. Uralkodása során ugyanakkor - részben az amerikai függeüenségi háborúra szánt költségek miatt - olyan mértékű adósság halmozó­dott fel hogy a kiadások fele adós­ságtörlesztésre ment el és 1786-ra kiderült, reformokra van szükség. Ez adóemeléssel járt, válaszul a 2/3- os csődre. A bajokat súlyosbította, hogy 1788/89 tele hideg volt, torná­dó is pusztított Párizs környékén, így kevesebb kenyérnek való ter­mett. Az államgépezet megbénuk, s a nép lázonganí kezdett. 1789. júli­us 23-án, alig tíz nappal a Bastille ostromát követően - miután a rendi gyűlés átalakuk alkotmányozó nem­zetgyűléssé -, XVI. Lajos elfogadta a képviseleti rendszert, s átadta a tör­vényhozást és a végrehajtó hatal­mat a nemzetgyűlésnek, valamint biztosította a sajtószabadságot. 1791-es, Párizsból történő szökési kísérlete után számtalan alaptalan vádat hoztak fel ellene. A királyt 1793- január 21-én, a mai Concorde téren fejezték le. A kivégzés előtt e szavakkal búcsúzott: „Vérem erősít­se a franciák boldogságát!” Gyimóthy Levente

Next

/
Thumbnails
Contents