Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-11-10 / 40. szám

2013. november 10. MOZAIK-• SZEKSZÁRDI VA* 4P 1 iM M 1 Európai kuriózum megérdemli a felújítást Lakossági tájékoztató fórumot tartott november 5-én, az esti órákban Hor­váth István polgármester Szekszárd X. számú választókerületében, az Árnyas utca sarkán található bolthelyiségben. A rendezvény célja az volt, hogy a sző­lőhegyi városrészben élők véleményét kikérje a városvezetés a tekintetben, hogy milyen irányban fejlesszék to­vább a területet, egyben leltár készül­jön arról, mit szükséges még felújíta­ni, rendbe tenni a környéken. ben- összességében tehát elmondható, az elmúlt két-három évben mintegy 500- 600 millió forintos összeget fordított az önkormányzat a körzet fejlesztésére. A beruházások ugyanakkor tovább folytatódnak a következő esztendőben is. így' kerülhet sor például az Otthon utca járólapos járdafelújításának befe­jezésére, amely 400 méter szakaszt érint, illetve a Major utca vízelvezető burkolatának felújítására; sőt, a Szőlő­hegy utcában is 700 méter hosszan 600 millió kapott Szőlőhegy A városrészben 2013-ban mintegy 7,4 km járdaszakasz újult meg, 310 millió forint értékben csatorna-beruházások történtek, de például a Csötönyi-völgy- ben támfalépítés, a Csalogány utcában burkolatsüllyedés-javítás, az Alisca ut­cában támfal-megerősítés, a Csatári és a Tót-völgyi ároknál pedig rekonst­rukciós munkálatok zajlottak. Mind­emellett a Dr. Hirtling Ádám és az Ár­nyas utcában a játszóterek padjainak festését végezték el, a Szőlő utcában járdaépítés, a Harang utcában partfal­rekonstrukció zajlott, a Szőlőhegy utca pedig zúzott kővel lett leszórva. A 2011-12-es években a Faluhely-dűlő­ben betonvápás vízelvezető épült ki 3 km hosszú szakaszban, amely azért is fontos beruházás volt, mert egyre többen dön­tenek úgy, hogy ezen a részen kívánnak lakni, nem beszélve a turisztikai szem­pontok figyelembe vételéről - mondta Horvátit Istv án a tájékoztató fórumon. Az elmúlt években egy 8 km-es szennyvízvezeték is kiépült a Csatári-öve­zetben, mintegy' 138 millió forint érték­várható járdafelújítás. Mindezen túl az utca a közeljövőben szilárd burkolattal történő ellátása is felmerült az önkor­mányzat részéről. A fogadóórán a városrész lakosai­nak részéről zömmel a közvilágítás felújítása kapcsán merült fel kérdés, amelyre az önkormányzat részéről megnyugtató válasz érkezett: hiszen jövőre itt is - ahogy a város többi ré­szén - korszerű, energiatakarékos, le- des fényforrások kerülnek kihelye­zésre. A hulladéktárolás témakörét érintve a polgármester kifejtette: a városban úgy a házhoz érkező szelektívgyűjtés, mint a nemrég kialakított két hulla­dékudvar is működik, s a 2006-ban még 12 szelektív hulladékgyűjtő pont helyett 2013-ra már 60-at használhat­nak a lakosok. A kerületben tapasztal­ható illegális hulladéklerakással, a ját­szótéri elemek, hulladékgyűjtők ron­gálásával kapcsolatban a polgármester a lakosok segítségét kérte a tettesek felderítése érdekében. Gy. L. Helyreállítja a szekszárdi önkormányzat a Béla király téren álló Szentháromság­szobrot: a barokk műemlék környezete mára nyár folyamán megújult. Az 1738-40-es pestisjárvány megszű­nésének emlékére éppen 250 eszten­deje, 1763-ban állított kompozíció ho­mokkő faragványain mára - a rárakó­dott szennyeződéseken túl - több szo­bor arca elmosódott, sérült. A tervek szerint még az idén ősszel elkezdik a munkát a műemlék korlátrészének helyreállításával, amelyet önerőből fi­zet az önkormányzat. Az alkotás teljes felújítása - részben pályázati forrásból - 2014 nyarára készülhet el. A műem­léket a múlt század 70-es és 80-as évei­ben is restaurálták már. A szobor legtetején a Szenthárom­ság látható: az Atya, a Fiú és Szentlélek - utóbbi glóriától övezve, galamb alak­jában jelenik meg -, mintegy a magas­ból óvva az embereket. A talapzat sar­kain a pestisesek védőszentjei, Szent Rókus, Szent Sebestyén és Tolentinói Szent Miklós szobra, a déli oldal előtt, vasráccsal kerített fülkében Szent Ro­zália fekvő alakja látható. Az egész kőoszlopot körülölelő hét­szög alaprajzú párkány a hét szentsé­get jelképezi, ennek eredetileg hús- vétkor volt jelentősége, ugyanis a szen­telésre váró sonkát ide kellett kirakni. A kőoszlop tövében áll Szűz Mária egészalakos szobra, mellette Szent Ró­kus, Szent Sebestyén és Szent Kajetán állnak. A szintén kőből készült obe- liszken körben szentek arcai láthatók. A szobor déli oldalának legalján egy jelképes sír látható, amely ugyancsak a pestisjárvány emlékét hivatott őrizni. A sír csodálatos kovácsoltvas kiskapu­ja a szekszárdi barokk fémművesség egyik legszebb és legrégebbi emléke. Tavaly nyáron, miután ismeretlenek el­kezdték lefeszegetni a kovácsoltvas aj­tót, azt a város leszereltette és a felújí­tásig biztonságba helyezte. A talpazat három oldalán latin nyel­ven kőbe vésett kronosztichon olvas­ható, amelynek érdekessége, hogy a na­gyobb betűvel vésett római számok­ként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja ki. Ezek a sorok magyarul: „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban meg­mentő Szentháromság”; „A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”; „A kivá­ló Pinczés úr gondnoksági szolgálata­kor üdvösen bevégeztetett”. A szekszárdi Szentháromság szo­borhoz nagyon hasonló pestisoszlop áll Temesvár főterén, amiből az alkotók azonosságára lehet következtetni, de ezt a feltételezést szakértők még nem erősítették meg. -fl -

Next

/
Thumbnails
Contents