Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-10-20 / 37. szám

2013. október 20. MOZAIK 11 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Savmegőrzés a legnagyobb kihívás Jótanácsok új borok borkezelésre AGÓRA SZÍNHÁZTEREM Nincs két egyforma év, amikor sé­ma alapján szinte ugyanazt kell ten­ni a pincékben. Ez akkor is így van, ha látszatra az idei év is nagyjából olyan volt, mint a 2012-es: nap­fényben, csapadékban, egyebek­ben is szélsőséges. Sajnos az idei termesztési év a maga legrosszabbkor jövő „kilengéseivel” igencsak feladja a leckét - hangzott el a Szekszárdi Kertbarátkor ilyen­kor szokásos tapasztalatcserélő fog­lalkozásán. Egy rangos borászati segédanya­gokat és eszközöket forgalmazó cég szakembere, Rutka Zoltán nem csu­pán a legkorszerűbb borászati esz­közöket mutatta be, hanem a hely­színen, a Babits iMihály Művelődési Központ termében berendezett kis minilaborban exponálta is a teen­dőket. Ebből pedig már most akad bőven. Például a korai fajták szüretelése után, bizony el kell végezni a savpótlást. A közép -és kései érésűeknél pedig a sav­cukor arányra kell figyelniük a gazd­áknak. Nem volt egységes az érés 2013-ban, ezt markánsan jelzik a nem csak egy- egy tőkén, hanem az egy-egy fürtön belüli, minőségre ható eltérések is. Bi­zonyos bogyók amolyan zöldes keser­nyés ízt visznek a borba, ezt bizony el kell tüntetni többszöri derítéssel - hangzott el. Miképpen az is, hogy az al­koholtartalom és a kénszint laborató­riumi körülmények között történő be­mérése ebben az évjáratban kister­melői szinten is javallott. A az évjárat egésze szempontjából a 2006-hoz hasonlították az összejöve­tel résztvevői az ideit. Ám a szakma it­teni nagyjai - az októberi időjárás ed­digi áldásos tevékenység okán - állítják: a még szüretre váró fajtákkal - merlot, kékfrankos illetve cabernet-ék - felül­múlják a 2006-os évjáratot. B.Gy. OKTÓBER 28., HÉTFŐ 19.00 ÓRA • József és a színes szélesvásznú álom­kabát Orfeum bérlet - Első előadás • Andrew Lloyd Webber musicalje 2 felvonásban A Sziget Színház elő­adásában • Andrew Lloy d Webber első nagy mu­sical műve, a Józsefről és testvéreiről szóló csodálatos bibliai mese, mely példát mutat a testvéri szeretetről, bűnbocsánatról. Szereplők: Mohácsi Márk, Pintér Tibor, Balogh Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzata idén is méltóképpen kí­ván megemlékezni az 1956-os októbe­ri forradalom eseményeiről. Az ünnepi műsor és a koszorúzás 2013- október 23-án (szerdán) 11,00 órakor kezdődik a Szent István téri 1956-os emlékműnél. Kérjük, hogy a koszorúzási szándé­kot 2013- október 22-ig (kedd) szíves­Dávid, Balogh Máté, Bakti Zoltán, Be- recz György7, Kohautek Csaba, Takaró Kristóf, Göldner Balázs, Bakos Attila, Rosta Claudia, Makrai Pál, Bordás Tí­mea, Bencze Sándor, Kolumbán Nor­bert, Vincze Levente, valamint a Sziget Színház tánckara Szerzők: Andrew Lloyd Webber és Tim Rice Rendező: Pintér Tibor Koreográfus: Patuzzi Mónika kedjenek jelezni a Babits Mihály Kul­turális Központ információ-szolgálatá­nál. (Tel: 529-610) A koszorúkat kérjük közvetlenül az ünnepség helyszínére szállítani. Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, POPOSZ Tolna Megyei Szervezete, Babits Mihály Kulturális Központ ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! KOSZORÚZÁSI FELHÍVÁS! III. Béla király kódexében is feltűnik lézus halotti leple Pályi Gyula a Modenái Egyetem professzora tartott előadást a Babitsban Máig megannyi rejtélyben bővelkedő témában tartott előadást Prof. Pályi Gyula, aki a Modenái Egyetem tan­székvezető tanáraként, a 90-es évek elején „beleásta magát” a Jézus Krisz­tus halotti leplének tartott különleges tárgy kutatásába. A professzor, aki az Olasz Tudományos Akadémia tagja, a Babits Mihály Kulturális Központban tartott előadásán kijelentette: egyes körök óriási energiát fektetnek abba, hogy Jézus Krisztus létezését, halálát, feltámadását kétségbe vonják. Amint arra rávilágított, jelen tudásunk sze­rint a keresztény világ birtokában van egy 4,2 méter hosszú, 1,10 méter szé­lességű lenvászon darab, amelyet a to­rinói Keresztelő Szent János székes- egyház királyi kápolnájában őriznek. A leplen első látásra szabályosan kive­hető egy7 ruhátlan, halott férfi elölről és hátulról leképezett alakja, a rajta lé­vő, két oldalt feltűnő foltokról ugyan­akkor megállapították, azok égési nyo­mok. A lenvászon anyagon a szakál­las, hosszú hajú halott férfi arca imp­resszív, karizmatikus egyéniséget tük­röz, akiről feltételezhető, hogy élet­ében igen jelentős egyéniséggel, ki­sugárzással bírt környezetére. A kép­ről megállapították, egyértelműen olyan ember alakja látható, aki ördö­gi körülmények között (keresztre szö­gezett, megkorbácsolt test, homlokán a töviskoronától szúrások) halt meg, mégis, arca végtelen nyugalmat áraszt a szemlélő felé. A lepel jellegzetes, hal- szálkás szövete a Kr.e. 1. századból va­ló, anyaga pedig akkoriban még mű­ködő szövési technikával készült, amely e századot követően teljesen ki­ment a divatból. A leírásokból az is tudható, Jézus Krisztus feltámadását fénysugárzás kísérte, így7, ha az ő alak­ja látható a leplen, ez a sugárzás ké­pezhette le az anyagon látható képet. Egy kezdetien lenvásznon végrehaj­tott, igen erős, argon-fluorid lézerrel végzett kísérletük során arra is fény derült, a lézer hasonló sárga elszíne­ződéseket hagyott az anyagon, mint amilyen a leplen látható, bizonyítva ezzel a besugárzás tényét. Különös, hogy a torinói lepel emberét a csuk­lóján, s nem a tenyerén ütötték át szöggel, ahogy azt a keresztény iko­nográfia ábrázolja. Ugyanakkor meg­állapítást nyert, hogy a tenyér szöve­tei nem is bírnák el a test súlyát. Az 1204-es keresztes hadjárat során egy időre eltűnt, majd Franciaországban találták meg, míg végül a savoyai her­cegek meg nem szerezték. A lepel áb­rázolása ugyanakkor a latin és magyar nyelvű, Pray György kutató nyomán elnevezett, s 1192-95 körül (III. Béla uralkodása idején) keletkezett kódex­ben is megjelenik. E kötet egyik mi- niatúráján Krisztust ugyanazon jegy­eket mutató, egy tűz során keletke­zett, L-alakú lyuksorral teli. halszálkás szövésmintájú lepelbe takarják: a kép külön érdekessége, hogy a lyuksor a halotti leplen észrevehető lyukakhoz hasonló méretarányban és pozíció- arányban helyezkedik el. Feltűnő az is, hogy e miniatúrán Krisztus ugyan­úgy tartja kezeit, mint a leplen látha­tó alak. III. Béláról tudni lehet, Kons- tantinnápolyban nevelkedett, s, mivel gyakorta közszemlére tették, szem­ügyre vehette közelebbről is a halotti leplet. Hazatértét követően is jó vi­szont ápolt Bizánccal, éppen ezért, nem kizárt, hogy a kódex elkészülté­hez onnan hozathatott egy, az omi­nózus képet is megrajzoló, a lepelről hiteles információval bíró miniátor- alkotót. A professzor kifejtette: a vász­non húsz körüli számmal viráglenyo­matok is találhatóak, amelyekből va­lamennyi Jeruzsálem környékén fel­lelhető növény, melyek közös virág- zási ideje Jézus kivégzésének idejére tehetőek. A bűnügyi orvostan mind e mellett a virágporok alapján megálla­pította, azok nagy része (13 darab) a Negev-sivatagból származik, 20 darab Edessza körüli (Bizánc), egy-egy Eu­rópából, s Athénból, továbbá Dalmá­ciából található rajta. Mindezen té­nyek azt feltételezik, igen sokfelé járt a lepel több évszázados sorsa alatt. Gyimóthy Levente

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents