Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-10-20 / 37. szám

_L 2013. október 20. HÉTRŐL HÉTRE SZEKS7AROI MSAI A gazdák helyben dönthetnek sorsukról A különböző jogszabályok, továbbá a megyei agrárkamarai elnökség ha­tározata alapján Tolna megye mind a 108 településén október elsejétől fo­lyamatosan agrárgazdasági bizottsá­gok alakulnak. Az előzményekről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tol­na megyei kabinetvezetőjét, Varga Szilárdot kérdeztük.- Milyen szerepet kapnak a bi­zottságok a helyi érdekek érvé­nyesítésében?- A települési agrárgazdasági bi­zottság intézményesített kapcsolat­ban áll a nemzeti agrárgazdasági ka­mara megyei szervezetével, illetve a nemzeti agrárgazdasági kamara or­szágos központjával, de közvetlen minisztériumi kapcsolat is létezik. Informális csatorna, amely nagyon gyorsan, mindkét irányba működik. Ha a gazdáknak helyben például konkrét szakmai problémájuk van, vagy ötletekről szeretnének konzul­tálni, egyből jelezni tudják, s tudha­tó az is, hol lehet a dolgokat elindí­tani, így a termelők energiája nem arra megy el, hogy egyáltalán kit kell megkeresni.- Kik lehetitek bizottsági tagok?- Minden, helyben agrárkamarai regisztrációval rendelkező, vagy olyan tag, akinek adott településen te­lephelye, vagy székhelye van. A bi­zottságok elnöksége mindenhol 2-14 főig terjed, az elnökkel együtt pedig maximum 15 fő lehet. Kisebb tele­püléseken 3 fő az egészséges, a na­gyobbaknál 5-7 fő, míg a járási köz­pontokban jó a 15 fős vezetőség. Ha valakinek olyan ügye van, amelyet szeretne a közösség elé tárni, felvet­heti. Az üléseken a földforgalmi tör­vényről is tájékoztatót tartunk, amely a 2013. évi 122.törvény alapján tör­ténik: ez a tulajdonosváltással össze­függésben a termőföldek forgalmá­ról, illetve a föld használatáról szól, s itt részletezik az elővásárlási, illetve az elő-haszonbérleti sorrendet.- A földbizottságoknak milyen sze­repkör jut?- Ez nem agrárkamarai szerv lesz: a törvény erejénél fogva jön majd létre. Ennek véglegesítése szakaszosan ha­lad: első része, ami a földhasználatról szól, 2014. január 1-jétől lép hatályba, 2014. május l.-jétől ugyanakkor a föld forgalomra is vonatkozni fog: addigra a földbizottságokat meg kell alakítani. E szerveznek is komoly hatásköre is lesz: létrejön eg}' dekoncentrált szerv, vagy egy új, vagy egy, már meglévő jog­kör, amely a földforgalmat ellenőrizni tudja. A kifüggesztéseket az adásvéte­li szerződésekről legelsősorban a kül­földiek tiltott földvásárlására elkerülé­se miatt kell eszközölni. Külföldinek a törvény alapján az EU-n kívüli állam­polgár számít.- Mi a helyzet az uniós földvásár­lókkal- Az Unión belüli vásárlásokat a tör­vény úgy tudja korlátozni, hogy az adott személynek földművesnek kell lennie - ez létrehoz eg}' definíciót: egy­részt földműves az, aki megfelelő szak- képesítéssel rendelkezik. Lehet ez gazdatechnikum, agrárgazdasági, ag­rártudományi egyetem, vagy főiskola is. A földműves másik ismérve, hogy legalább három éve tevékenykedik, földműveléssel kell foglalkozik és eb­ből árbevéte van. Ezeket a feltételeket elég nehéz teljesíteni, éppen ezért a magyar földművesek és a családi gaz­daságok előnyös helyzetbe kerülnek. Az uniós tagállaméi állampolgár bel­földinek számít, ezt korlátozza a tör­vény a földműves fogalmának létre­hozásával. Hangsúlyozni kell azt is, hogy ez földforgalmi törvény, míg a földtörvény egy jogszabály-csomag lesz, amely részleteiben foglalkozik az egész ágazattal. Az említett földfor­galmi törvény uniós színvonalú. Minél többet beszélünk róla: kitűnik belőle, hogy nagyon jól szerkesztett, s a kis­kapukat mindenütt becsukja. A hazai, családi gazdaságokat kívánja megerő­síteni. Gyimóthy Levente A szúnyogirtás idén sem károsította a méhészeteket A hazánkban előállított mézfajták voltak fókuszban a Magyar Rákelle­nes Liga szekszárdi szervezetének október 7-i rendezvényén. A Város­házán tartott összejövetelen a Tolna Megyei Méhész Egyesület korábbi el­nöke, Nagyernyei Attila méhész tájé­koztatta az érdeklődőket a Magyar- országon gyártott méhészeti termé­kekről, amelynek során a jelenlévők nemcsak mézeket, hanem virágport, propoliszt is kóstolhattak, de a méh- pempő, a méhviasz és a lépesméz is szóba került. A mézfajták közül az akácmézről ki­derült, hungarikum, hiszen a Kárpát­medence kincse, előállítása tekinte­tében pedig mind minőségben, mind termék mennyiségszempontjából nagyhatalmak vagyunk. Az akácméz íze nem túl tolakodó, magas a vita­mintartalma, e mellett lassan, vagy' egyáltalán nem kristályosodik. Nem úgy, mint a repceméz, amelyben ha­mar végbemegy e folyamat. Ezt a mé­zet általában krémesítik, s gyomorpa­naszokra is ajánlják. Hallhattunk a hársméz 50 foknál nagyobb hőhatás­ra eltűnő gyógyhatásúról, a selyemfű- méz aromás, selymes állagáról, de az édesharmat magas ásványi anyag tar­talmáról, s a feketétől a világosig ter­jedő, a méhek gyűjtési területétől füg­gő színvilágáról is. Megtudtuk: a gala­gonyaméz a szív motorja, a különö­sen finom medvehagyma mézhez pe­dig fokhagymát tesznek általában. A vegyes virágporról is szó esett: ez az anyag a virágporok közül legalkalma­sabb emberi fogyasztásra, a gyantás, ragacsos állagú, a méhek által méh- kaptár védelmére előállított, 75%-ban gyantát tartalmazó propolisz pedig ki­váló gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatással bír. A méhek garatmirigyé­ben termelődő fehéres, tejszerű, szú­rós illatú anyagot, a méhpempőt a ki­rálynők eledelének tartják, immun- rendszer - erősítő hatású, de kozmeti­kai termékek alapanyagaként is is­mert. A legtermészetesebb méz a lé­pesméz, amelyet többnyire feldara­bolt viaszként fogyasztják. Valódi vi­aszból áll, alapját (sejtalap) pedig a méhek által a kiépítés után először használják: e mézfajta hurutos meg­betegedésekre van gyógyító hatással. A a mézhamisítással kapcsolatban Nagyernyei Attila elmondta: öröm­teli, hogy elenyésző az esetek szá­ma, de, ha elő is fordul, az szakmai hibára, nem szándékosságra utal. Ilyen lehet, amikor az akácmézbe némi repceméz kerül, mert a mé­hész nem megfelelő időben perge­tett, s megkristályosodik az állaga, vagy, ha a mézet magas hőhatás éri, s egy határértéken felül egyszerű cukor mérhető csupán. A szúnyo­girtásról szólva megtudhattuk: a megyei méhész egyesület elnöké­nek, Tajti Zoltánnak köszönhetően az irtás komoly károkat nem jelen­tett, mert a tárgyalások okán vagy elmaradtak, vagy időben tudtak el­lene védekezni a termelők. A mézet eladni nem nehéz, csak nem mind­egy, milyen áron! - emelte ki a mé­hész, majd hozzáfűzte: az utóbbi né­hány évben megduplázódott a ter­melők száma, ám nem nőtt ezzel arányosan a termelt méz mennyisé­ge. Ennek oka az, hogy a kezdőknek még jócskán van mit tanulni. Ez nem két év alatt elsajátítható biz­nisz, s nem egy pénznyerő automa­ta - tette hozzá. A mézpiacról úgy véli, az kiszámíthatatlan, különösen a hordós értékesítés. A méhészek összefogásáról kifejtette: sokat be­szélnek róla, de még nem tettek semmit. Megmaradt a méhész - fel­vásárló - kereskedő lánc, ami a je­lenlegi viszonyok mellett működik ugyan, de nem tudni, meddig. A di­rekt értékesítéssel lenne elérhető a magasabb ár, de ezt nem sokan gya­korolják- mondta. A piaci-házi érté­kesítésben elérhető magasabb ár­fekvésnek fékje ugyanakkor maga a méhész, hiszen mindig akad olyan, aki aláígér a másiknak. Gyimóthy Levente

Next

/
Thumbnails
Contents