Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-07-07 / 26. szám

2013. július 7. SPORT Dobogóra lépett a Szekszárd AC Új támogatóval ismét beneveznek a női asztalitenisz Szuper Ligába Sokszor hallani - és nagyon nem is lehet vele vitatkozni hogy alapve­tően a pénz, az éves költségvetés dönti el, hogy egy-egy labdajáték hazai bajnokságában miképpen alakul az első öt sorrendje. Persze vannak, lehetnek kivételek. Ilyen például a női asztalitenisz Extra Li­ga, ahol a Szekszárd AC újból har­madik lett. Már kívülről látszik: nem elsősorban azért, mert annyival több pénzből gaz­dálkodhatnak, mint amennyivel előzik a többieket, sőt! Alighanem arról van szó, hogy Sáth Sándor a kevesebből job­ban sáfárkodott, mint mások. Ez a törté­net már inkább a szakmáról szól, mint a pénzről. A SZAC szakmai igazgatója talált egy megbízható húzóembert, a Délvidékről érkező Erna Reckot. Már a mutatók alap­ján is remek húzásnak bizonyult a szerb illetőségű játékos leigazolása: 97,7 száza­lékos győzelmi indexet produkált, így többet tett annál, hogy csak „szimplán” pótolja a tavaly nyáron Új-Zélandra távo­zott újvidéki származású Tápai Tímeát. A szekszárdiak kölcsönösen előnyös meg­állapodást kötöttek a magyar női asztali- teniszben még mindig piacképes Mol­nár Zitával, és szintén még az előző baj­nokságban találtak egy fejlődőképes, kor­szerű játékfelfogást képviselő játékost Szvitacs Alexandra személyében, aki oly­kor a második számú játékosa tudott len­ni az együttesnek, és hetven százalékos győzelmi mutatót produkált. ígéretét be­tartva, a mester felhozta játékban a saját nevelésű Fuderer Dalmát, aki tudott úsz­ni az Extra Liga mély vizében is. ■IM Csapatépítés a háttérben Hát ezért történhetett, hogy a Szek­szárd AC csupán egy döntetlent enge­délyezett a konkurens Kecskemétnek a bronzcsatában, a többi meccs - mind az alapszakaszban, mind a rájátszásban - nem volt kérdéses. Az anyagerőben gyengébb együttesek többnyire esély­telenül álltak asztalhoz a masszív Szek­szárd ellen, amely ezúttal egy-egy játéko­sa hullámzó játékát is elbírta. A huszon­egyedik századi Statisztika, a bajnok Bu­daörs ellen nem volt, nem lehetett esély, ám az ezüstös Postás Sáth mester sze­rint optimális esetben verhető lehetett volna, ha mindenki a legjobbját nyújtja ellenük. A csak 6:3-ra elvesztett meccs után valamelyest éledeztek a szekszárdi remények, de a követő találkozó nem le­hetett mérvadó, mert Recko makacs hát­gerincsérüléssel, Szvitacs pedig lázas be­tegen vállalta a játékot (1:9). A csapat együtt tartása, játékerejének, ütőképességének megőrzése - a költség­vetési források szűkössége, bizonytalan­sága okán az elmúlt hat-nyolc évben er­re nem volt példa - logikusan vezetett a bronzérem újbóli megszerzéséhez. Mi lesz ezután? - vetődik fel a kérdés. Mivel egy kiegyensúlyozott, magasabb célokat rebesgető Sáth Sándorra nyitottam aj­tót, megkockáztatható a kijelentés: a Szekszárd AC tényező lesz 2013/14-ben is! Olyan helybéli támogatóra lelt, akinél feltehetően sokan kilincselnek szpon- zoráció ügyében, de ennek hivatalos be­jelentése nem fér bele lapzártánkba.- Igen, szeretnénk ismét kilépni nem­zetközi porondra, egész pontosan visz- szatérni a Közép-Európai csapatbajnok­ságba, a Szuper Ligába, amit tavaly anya­gi és szakmai okokból célszerűnek tűnt kihagyni - mondta Sáth Sándor. - Aki en­gem ismer, az tudja, zavar, ha csak a fu­tottak még mezőnyében zárjuk a nem­zetközi szereplést - tette hozzá sejtelme­sen a szakmai igazgató. A mester ugyan szabadságon van, de a tolnai lakás a vakáció idején is mene­dzserirodaként funkcionál Folyamato­san csörög a telefon, a téma pedig a kö­zeljövő csapata. Miközben a hamleti „lenni vagy nem lenni” kérdés van napi­renden Molnár Zitával kapcsolatban, Sáth Sándor már keresi azt az „ászt” - le­het hazai, vagy külföldi játékos, de legyen nemzetközi tapasztalata -, aki garantál­tan erősítést jelentene a SZAC számára. Arra a kérdésre, hogy akkor megint iga­zol egy Li Meng Jiao kaliberű, vagy nálá­nál is jobb kínait, határozott nemmel vá­laszolt. Talán azért, mert más esetben egyáltalán nem jött be Szekszárdon a kí­nai import. Mire e sorok megjelennek, talán az egyezség is létrejöhet az új kiszemelttel, és az is kiderül, számít-e még a szekszár­di klub Molnár szolgálataira? Az már biz­tosnak tűnik, hogy a Recko-Szvitacs-Fud- erer trió gerincként továbbra is marad. A választék persze már bővült: az oroshá­zi illetőségű, a Kecskemét színeiben ját­szó Tóth Kata már a Szekszárd játékosa. Minden jel arra utal tehát, hogy még erő­sebb csapata lesz, lehet Szekszárd labda­játékokban legeredményesebb, a nem­zetközi porondra egyedüliként kilépő csapatának. A szakmai igazgató arról a számára örömteli fejleményekről is em­lítést tesz, hogy a klub hátországában fel­bukkant négy-öt tizenéves gyerek, akik már a következő idényben leteszik a név­jegyüket, s közülük többen is lehetőséget kapnak arra, hogy az NB I/B-s felnőtt csa­patban is megmutassák tehetségüket. Amúgy az egykori tolnai sikerkovács, Sáth Sándor nagyon hozzánőtt Szek- szárdhoz: az idén nyáron immár a 18. évét kezdi meg az általa fölépített szek­szárdi asztalitenisz klubnál B. Gy. Aliscás érmek az íjászok sulibajnokságáról A szekszárdi Bükszegi Norbert aranyér­met nyert a Budapesten megrendezett íjász diákolimpia döntőben - jelenlegi nevén sulibajnokság - az RTK sporttele­pén. A verseny az év legfontosabb erő­felmérője volt a fiatalok számára. A több mint kétszáz lövő négy korosztályban - gyermek, serdülő, kadett és ifjúsági - ver­senyzett. A versenyen 2x12x3 lövést ad­tak le a versenyzők 10,20 és 30 méteres távon. Az Alisca Nyilai íjász Egyesület tíz ver­senyzővel képviseltette magát a rangos viadalon. Az aliscásoknak nem csak a ri­válisokkal, hanem a szervezetlenséggel és az időjárással is meg kellett küzdeni­ük. Ezúttal sem tértek haza üres kézzel a szekszárdi egyesület tagjai: a kadett korcsoportban, történelmi kategóriá­ban 521 ponttal bajnoki címet szerzett Bükszegi Norbert. Klubtársai közül Bencze Gábor, Horváth Tibor és Fleis­cher Fanni ezüst-, míg Dobolyi Dávid és Piros Roland bronzéremnek örülhetett. A rendkívül erős mezőnyben Bakó Ben­ce és Till János a cseppet sem lebecsü­lendő ötödik helyen zárta az erőpróbát. Az első versenyes Ambrus Csongor és Zsók Szabolcs a középmezőnyben vég­zett, ami szintén szép teljesítmény. Az Alisca Nyilai ÍE sportolói több éremnek örülhettek A bronzérmes Sáth-csapat: Fuderer (balról), Szvitacs, Molnár és Recko

Next

/
Thumbnails
Contents