Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-07-07 / 26. szám

2013. július 7. SZEKSZÁRDI 1» Védőszentjére emlékezett Szekszárd városa „Szent László szigorú, de igazságos törvényalkotó volt” Folytatás az 1. oldalról A Szent László nap eseményei a felújí­tott Művészetek Háza épületében folyta­tódtak, ahol Horváth István, Szekszárd polgármestere szólt László király ünnepe kapcsán az egybegyűltekhez, de Simon Péter karnagy vezetésével a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus is koncertet adott. A műsor kezdetén Orbán György előadó- művész Arany János: Szent László legen­da című költeményéből idézett fel rész­leteket. Nagy költőnk sorainak befogadá­sát követően a pedagógus kórus előadá­sa tette meghittebbé az ünnepséget, akik többek között Gárdonyi Zoltán hálaadó énekét, vagy Erkel Ferenc Vörösmarty Szózatára komponált, ritkán hallható mű­vét adták elő. Horváth István köszöntő­jében Szent László történelemformáló alakját emelte ki. Szekszárd polgármeste­re arra hívta fel a figyelmet, László király szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, akinek életét meghatározta a keresztény hit. Gellért püspök, Szent István király, Imre herceg, vagy a két zoborhegyi püs­pök, András és Benedek szentté avatását László király kezdeményezte, aki katonai erényei okán a magyar lovagi kultúra pél­daképévé vált. Pápai jóváhagyással 1192- ben avatták szentté, ma számtalan közte­rület, intézmény, és egy Duna-híd is vise­li a nevét. Szekszárdon, a mai Béla király téri templom nyugati mellékoltárán lát­ható Szent László király, 2001-ben pedig a város ott avatta fel szobrát, ahol a ha­gyomány szerint Szent László kútja állt. A Horváth István polgármester mondott ünnepi beszédet szekszárdi Duna-híd névadóját pedig egy évvel később tartották - sorolta a polgár- mester a szent királyunk tiszteletével kapcsolatos helyeket. Horváth Istvánt Bíró László követte a köszöntésben. A püspök kiemelte: men­nyi minden köthető még Szent László­hoz városunkban. Ilyen például a róla el­nevezett, a belvárosi templomban elhe­lyezett fogadalmi harang, amelyet hála­adásul azért készíttettek elődeink, hogy a korábbi tűzvész után a város újjászüle­tett. „Ha Szekszárd nem lenne, nem tör­tént volna mogyoródi csata sem!” - utalt arra, hogy Béla király fiai, Géza és Lász­ló herceg miként győzték le Salamon ki­rályt 1074-ben. A múltból a jelenbe visszatérve Bíró püspök feltette a kérdés: van-e alterna­tíva arra az időre, amikor véget ér a gaz­dasági válság. Szerinte a 18. században kitalált kapitalista piacgazdaság elterje­dése óta az embereket belehajszolták a termelésbe, s éppen emiatt váltak mel­lékessé a családi kapcsolatok az idők fo­lyamán. A számítások szerint a termelés hatékonysága ezzel a rendszerrel ugyan 13 szorosára nőtt, a szegénység viszont a 400 szorosára emelkedett. „A boldog­ság mindig a kapcsolatokból fakad" - hangsúlyozta Bíró László. A kolostorok­ban - így annak idején a szekszárdi ben­cés apátságban is - semmi sem lehetett fontosabb Isten tiszteleténél A közös­ség étkezés előtt imádkozott, s a közjó A pörkölt szekszárdi ünnepe Idén a belvárosba, a Garay János Gimnázium előtti négysávos út­szakaszra költözött a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe. A Szek­szárdi Borvidék NKft. rendezvé­nyén harminc asztaltársaság bográcsában készültek a külön­böző, finomabbnál finomabb ser­tés-, bárány-, vad- és vegyespörköl­tek. A hajnalig tartó, jó hangulatú rendezvényt mintegy félezer ér­deklődő kereste fel. érdekében ispotályt építettek, iskolát alapítottak, a hasznot is ezen intézmé­nyekbe forgatva. Ferenc pápát idézve a püspök arról szólt, ha valakivel párbe­szédet kezdünk, hiszünk benne, hogy van mondanivalója. „Adjunk teret egy­másnak, építsünk hidat, nyissunk ajtót egymás felé!” - utalt annak fontosságá­ra Bíró László, hogy el kell kezdeni a di­alógust, hogy közösen találjuk meg az igazságot. A szónok a közösségépítés fontosságát is kiemelte, egyben méltat­ta a városban az utóbbi években tapasz­talható fejlődést. A püspököt dr. Ótos Miklós nevezetes szekszárdi apátokról szóló helytörténe­ti előadása követte. (Cikkünket alább olvashatják). Gyimóthy Levente Érdekességek híres szekszárdi apátokról I. Béla király (ur. 1060-63) jelentős föld­birtokokat adományozott a szekszárdi bencés apátságnak, amely a település fej­lődését szívügyének tekintette - erről és sok további érdekességről hallhat­tunk dr. Ótos Miklós egyháztörténeti előadásán, a Szent László napi városi ün­nepségen. A Művészetek Házában tartott esemé­nyen - a bencés szerzeteseken kívül - egyebek mellett olyan jeles, városunk­hoz köthető személyiségekről érteke­zett az előadó, mint Vilmos apát, Mérey Mihály, vagy Szluha György. A szekszár­di apátságban élő szerzetesekről meg­tudhattuk: mintagazdálkodást hoztak létre, gyógyfüves kertjeik, gyümölcsöse­ik ápolása mellett ugyanakkor tanítói fel­adatok merítették ki mindennapjaikat. Kolostoruk jól jövedelmező, gazdag apátságnak számított, s a hiteles hely funkcióját, azaz oklevelek kiadásának jo­gát is birtokolták. A Salamon király ide­jén a kolostort vezető Vilmos apátról tudni lehet, hogy 1074-ben megmentet­te az árpádházi Béla fiákból Géza herceg életét. Amikor Salamon Szekszárdra ér­kezett, Vilmos kihallgatta tanácskozását, amely arról szólt, hogy Gézát meg akar­ják gyilkolni. Az apát kardot kötve lóra szállt, és személyesen közölte vele, hogy a király az életére tör. Az ugyanebben az évben lezajlott mogyoródi csatában a két testvér, Géza és László herceg legyőz­te Salamont. Géza fiai az apát hőstettét soha nem feledték el. A török időket követően Mérey Mihály apát (1655-1729) újjáépítette a török időkben lepusztult kolostort. A romos templom felépítését 1695-ben kezdte meg az új épületeket erős fallal vette kö­rül, és rendezésre kerültek az apátság bir­tokai is. A város területére hozott magyar és német telepesek szorgalmas szőlőmű­velőkké váltak, 200 holdat vetettek be búzával, kölessel, zabbal, de az állatállo­mány is jelentősen nőtt. Mérey a Rákóczi szabadságharc hívévé vált, de 1709-ben a császári seregek fogságába esett. Egyhá­zi közbenjárásra 1711-ben szabadon bocsájtották. Visszatérését követően folytatta a betelepítéseket, adómentessé­geket adott ki, és gondoskodott a város egészséges ivóvízellátásáróL Megenged­te, hogy a gazdák a lakatlan pusztákat is megműveljék. Rendbe tetette az újpalán- ki hidat, és igényt tartott a hidvámból származó pénzekre. 1792-ben Szluha György (1747-1820), volt pálos szerzetes került a szekszárdi közösség élére, aki bővíteni szerette vol­na a város templomát. Két évvel később pusztító tűzvészben a város szinte telje­sen megsemmisült, a templommal együtt 600 ház vált a tűz martalékává. Szluha ekkor megállapodást kötött egy új templom építésérőL A császári udvarral folytatott, évekig tartó huzavona után vé­gül az elképzelt 3000 fős templom való­sulhatott meg, amelyet 1803 és 1805 kö­zött építettek fel. Szluha György nagy fi­gyelmet fordított arra is, hogy az újjáépü­lő város modern elvek alapján rendeződ­jön. Gyűjtést szervezett a leendő kórház számára, és tevékenysége alatt építették egybe a Szent János és Pál kápolnát a kór­ház épületéveL Az oktatásra is figyelmet fordított: a belvárosi templom és a me­gyeháza közötti területen 1821-re egy új iskolát építtetett feL Gy. L

Next

/
Thumbnails
Contents