Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-07-07 / 26. szám
2013. július 7. SZEKSZÁRDI 1» Védőszentjére emlékezett Szekszárd városa „Szent László szigorú, de igazságos törvényalkotó volt” Folytatás az 1. oldalról A Szent László nap eseményei a felújított Művészetek Háza épületében folytatódtak, ahol Horváth István, Szekszárd polgármestere szólt László király ünnepe kapcsán az egybegyűltekhez, de Simon Péter karnagy vezetésével a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus is koncertet adott. A műsor kezdetén Orbán György előadó- művész Arany János: Szent László legenda című költeményéből idézett fel részleteket. Nagy költőnk sorainak befogadását követően a pedagógus kórus előadása tette meghittebbé az ünnepséget, akik többek között Gárdonyi Zoltán hálaadó énekét, vagy Erkel Ferenc Vörösmarty Szózatára komponált, ritkán hallható művét adták elő. Horváth István köszöntőjében Szent László történelemformáló alakját emelte ki. Szekszárd polgármestere arra hívta fel a figyelmet, László király szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, akinek életét meghatározta a keresztény hit. Gellért püspök, Szent István király, Imre herceg, vagy a két zoborhegyi püspök, András és Benedek szentté avatását László király kezdeményezte, aki katonai erényei okán a magyar lovagi kultúra példaképévé vált. Pápai jóváhagyással 1192- ben avatták szentté, ma számtalan közterület, intézmény, és egy Duna-híd is viseli a nevét. Szekszárdon, a mai Béla király téri templom nyugati mellékoltárán látható Szent László király, 2001-ben pedig a város ott avatta fel szobrát, ahol a hagyomány szerint Szent László kútja állt. A Horváth István polgármester mondott ünnepi beszédet szekszárdi Duna-híd névadóját pedig egy évvel később tartották - sorolta a polgár- mester a szent királyunk tiszteletével kapcsolatos helyeket. Horváth Istvánt Bíró László követte a köszöntésben. A püspök kiemelte: mennyi minden köthető még Szent Lászlóhoz városunkban. Ilyen például a róla elnevezett, a belvárosi templomban elhelyezett fogadalmi harang, amelyet hálaadásul azért készíttettek elődeink, hogy a korábbi tűzvész után a város újjászületett. „Ha Szekszárd nem lenne, nem történt volna mogyoródi csata sem!” - utalt arra, hogy Béla király fiai, Géza és László herceg miként győzték le Salamon királyt 1074-ben. A múltból a jelenbe visszatérve Bíró püspök feltette a kérdés: van-e alternatíva arra az időre, amikor véget ér a gazdasági válság. Szerinte a 18. században kitalált kapitalista piacgazdaság elterjedése óta az embereket belehajszolták a termelésbe, s éppen emiatt váltak mellékessé a családi kapcsolatok az idők folyamán. A számítások szerint a termelés hatékonysága ezzel a rendszerrel ugyan 13 szorosára nőtt, a szegénység viszont a 400 szorosára emelkedett. „A boldogság mindig a kapcsolatokból fakad" - hangsúlyozta Bíró László. A kolostorokban - így annak idején a szekszárdi bencés apátságban is - semmi sem lehetett fontosabb Isten tiszteleténél A közösség étkezés előtt imádkozott, s a közjó A pörkölt szekszárdi ünnepe Idén a belvárosba, a Garay János Gimnázium előtti négysávos útszakaszra költözött a Szekszárdi Pörkölt és Bor Ünnepe. A Szekszárdi Borvidék NKft. rendezvényén harminc asztaltársaság bográcsában készültek a különböző, finomabbnál finomabb sertés-, bárány-, vad- és vegyespörköltek. A hajnalig tartó, jó hangulatú rendezvényt mintegy félezer érdeklődő kereste fel. érdekében ispotályt építettek, iskolát alapítottak, a hasznot is ezen intézményekbe forgatva. Ferenc pápát idézve a püspök arról szólt, ha valakivel párbeszédet kezdünk, hiszünk benne, hogy van mondanivalója. „Adjunk teret egymásnak, építsünk hidat, nyissunk ajtót egymás felé!” - utalt annak fontosságára Bíró László, hogy el kell kezdeni a dialógust, hogy közösen találjuk meg az igazságot. A szónok a közösségépítés fontosságát is kiemelte, egyben méltatta a városban az utóbbi években tapasztalható fejlődést. A püspököt dr. Ótos Miklós nevezetes szekszárdi apátokról szóló helytörténeti előadása követte. (Cikkünket alább olvashatják). Gyimóthy Levente Érdekességek híres szekszárdi apátokról I. Béla király (ur. 1060-63) jelentős földbirtokokat adományozott a szekszárdi bencés apátságnak, amely a település fejlődését szívügyének tekintette - erről és sok további érdekességről hallhattunk dr. Ótos Miklós egyháztörténeti előadásán, a Szent László napi városi ünnepségen. A Művészetek Házában tartott eseményen - a bencés szerzeteseken kívül - egyebek mellett olyan jeles, városunkhoz köthető személyiségekről értekezett az előadó, mint Vilmos apát, Mérey Mihály, vagy Szluha György. A szekszárdi apátságban élő szerzetesekről megtudhattuk: mintagazdálkodást hoztak létre, gyógyfüves kertjeik, gyümölcsöseik ápolása mellett ugyanakkor tanítói feladatok merítették ki mindennapjaikat. Kolostoruk jól jövedelmező, gazdag apátságnak számított, s a hiteles hely funkcióját, azaz oklevelek kiadásának jogát is birtokolták. A Salamon király idején a kolostort vezető Vilmos apátról tudni lehet, hogy 1074-ben megmentette az árpádházi Béla fiákból Géza herceg életét. Amikor Salamon Szekszárdra érkezett, Vilmos kihallgatta tanácskozását, amely arról szólt, hogy Gézát meg akarják gyilkolni. Az apát kardot kötve lóra szállt, és személyesen közölte vele, hogy a király az életére tör. Az ugyanebben az évben lezajlott mogyoródi csatában a két testvér, Géza és László herceg legyőzte Salamont. Géza fiai az apát hőstettét soha nem feledték el. A török időket követően Mérey Mihály apát (1655-1729) újjáépítette a török időkben lepusztult kolostort. A romos templom felépítését 1695-ben kezdte meg az új épületeket erős fallal vette körül, és rendezésre kerültek az apátság birtokai is. A város területére hozott magyar és német telepesek szorgalmas szőlőművelőkké váltak, 200 holdat vetettek be búzával, kölessel, zabbal, de az állatállomány is jelentősen nőtt. Mérey a Rákóczi szabadságharc hívévé vált, de 1709-ben a császári seregek fogságába esett. Egyházi közbenjárásra 1711-ben szabadon bocsájtották. Visszatérését követően folytatta a betelepítéseket, adómentességeket adott ki, és gondoskodott a város egészséges ivóvízellátásáróL Megengedte, hogy a gazdák a lakatlan pusztákat is megműveljék. Rendbe tetette az újpalán- ki hidat, és igényt tartott a hidvámból származó pénzekre. 1792-ben Szluha György (1747-1820), volt pálos szerzetes került a szekszárdi közösség élére, aki bővíteni szerette volna a város templomát. Két évvel később pusztító tűzvészben a város szinte teljesen megsemmisült, a templommal együtt 600 ház vált a tűz martalékává. Szluha ekkor megállapodást kötött egy új templom építésérőL A császári udvarral folytatott, évekig tartó huzavona után végül az elképzelt 3000 fős templom valósulhatott meg, amelyet 1803 és 1805 között építettek fel. Szluha György nagy figyelmet fordított arra is, hogy az újjáépülő város modern elvek alapján rendeződjön. Gyűjtést szervezett a leendő kórház számára, és tevékenysége alatt építették egybe a Szent János és Pál kápolnát a kórház épületéveL Az oktatásra is figyelmet fordított: a belvárosi templom és a megyeháza közötti területen 1821-re egy új iskolát építtetett feL Gy. L
