Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-06-30 / 25. szám
6 SZEKS7ÁRD) VASÁRMAP MOZAIK 2013. június 30. Gyufából születtek újjá középkori váraink Kártyával a betörők ellen Pár éve vezették be a Szekszárdi Rendőrkapitányságon az úgynevezett nyaralókártyát, ami egyre népszerűbb. Érthetően, hiszen „eredményessége” ugyancsak felülmúlta a várakozásokat. A lényeg, hogy a nyáron útra kelők lakásai, családi házai egy-két hétre őrizetlenül maradnak... és mégsem! A nyaralókártya programnak éppen ez a célja. A teljesen ingyenes szolgáltatást kérő városlakóknak szinte alig van dolguk a lakásuk biztonságát szolgáló „kártyázással”. Személyesen a Vár közben kérhetnek nyomtatványt, s a megfelelő adatok- név, cím, a távoliét ideje, satöbbi - feltüntetése után a „kártyát” leadják a kapitányságon, s ezzel el is indul a folyamat. A nyaralás ideje alatt a rendőrség munkatársai rendszeresen ellenőrzik az ingatlant, azaz az ablakokat, a bejárati ajtót, családi ház esetében körbejárják az épületet, betörésre utaló nyomot kutatva. Már rendszeres felbukkanásuk is biztonságot garantál, hiszen a házat, lakást figyelő betörő(jelölt) félve a lebukástól, a környéket is elkerüli. A lakáskontrollt követően a járőrök, a körzeti megbízottak az ellenőrzést igazoló - szintén kitöltött- lapot bedobják a tulaj postaládájába. Ilyen egyszerű a dolog: „kártyázással” is megvédhetjük lakásunkat, házunkat. Egyre többen érzik és tudják, hogy érdemes igénybe venni e hasznos szolgáltatást. - hm Letűnt középkori váraink gyufaszálakból születtek újjá Miklós János aprólékos, alapos, kitartó munkájának köszönhetően. A XVI. századi magyar várak - Híres váraink makettjei gyufából címet viselő, gyermekek és felnőttek számára egyaránt lebilincselő kiállítással indult az idei „Emlékezés Szent Lászlóra” programsorozatjúnius 25-én, a Babits Mihály Kulturális Központ tánctermében. Nemcsak László királyunkra emlékezhetünk e tárlattal, de egész középkori történelmünkre is, főként a XVI. századra. Az itt látható 21 makettből csak egyetlen a fantázia szüleménye, a többit mind hiteles történelmi források - metszetek, leírások, jegyzékek - tanulmányozása után hozta létre Miklós János. A kiállítást megnyitó Várady Zoltán történész kandidátus, a megyei levéltár igazgatója lapunknak elmondta: a leghitelesebben régészeti feltárással, majd az ahhoz készült dokumentáció alapján lehet rekonstruálni egy-egy középkori várat. Várady Zoltán hangsúlyozta, hogy az itt látható építmények a magyar várépítés negyedik hullámában jöttek létre. A magyarok kezdetben földvárakat emeltek, de ezeken könnyedén átgázolt a mongol sereg. IV. Béla kővárak építését rendelte el, a végvárak a török délvidéki előrenyomulásának megakadályozására jöttek létre. AXVI. században aztán, amikor az Oszmán Birodalom már területeket szerzett az országban, a másik oldalról pedig a Habsburgok szorongattak minket a török további előrenyomulásának feltartóztatására, új végvárak építésére volt szükség. A kényszervárépítés időszakának is nevezik ezt a korszakot, hiszen sok esetben templomok, udvarházak váltak - árokkal és fallal körbekerítve - várrá. Ezeknek a néha „nevetségesen egyszerű” váraknak - mint a fonyódi - nem volt esélyük a fennmaradásra a török sereg ostroma során. Nem is ez volt a céljuk, hanem, hogy késleltessék az oszmán hadak előrenyomulását. Az egri vár dicsősége - ami Miklós János érdeklődését egykor felkeltette a várak iránt - sem elsősorban a várvédők vitézségének volt köszönhető, hanem annak, hogy a törökök októberben téli szállásra vonultak. Azokat a várakat, amelyekből mégis fennmaradt valami, a bécsi udvar - hogy ne válhassanak Habsburg-ellenes függetlenségi harc támaszpontjaivá - a 18. század elején felrobbantotta. Manapság kezdődött a folyamat, amelynek során több középkori várunkat építik fel újra turistalátványosságként. Ennél jóval költségkímélőbb lehetőség történelmünk megismerésére az aprólékos munkával, kis gyufaszáldara- bokból, háncsból faragasztóval, fűrész- porral, gézzel, valamint kartonnal készült hiteles vármakettek megtekintése. Erre július elejéig nyílik lehetőség a Babits Mihály Művelődési Központban. Kovács Etelka Aranyérmes a Mondschein Kórus Egyesület A német nemzetiségi kultúra ápolásán keresztül a magyarországi német identitás megőrzése és erősítése a cél - mondta Mikola Péterné, a Mondschein Kórus Egyesület elnöke.- Miért fontos egy minősítő versenyen való részvétel ?- A minősítés elsődleges célja, hogy elősegítse a magyarországi német népdalkórusok munkájának szakmai megítélését, fenntartsa a karéneklés értékes közösségi hagyományait és serkentse az együttesek szakmai színvonalának emelkedését. A minősítés általános szempontjai: technikai követelmények (intonáció, kottahűség, szövegmondás, idegen szöveg szabályos kiejtése, stb.) és művészi követelmények (műsorválasztás, stílushűség, hangzás, művészi benyomás).-A Mondchein kórusjúnius 1-én meg méretette magát Kikkel együtt minősült a kórus?- A Mözsön megtartott rendezvényen mérettettük meg magunkat másik 15 kórussal együtt. Mi a népdalt éneklő kórusok kategóriában indultunk, ahova csak Magyarországon gyűjtött német népdalcsokrokkal lehetett jelentkezni.- Már a felkészülés sem volt mindennapi, ahogy az eredmény sem...- Már januárban kiválogattuk a dalokat. Elsődleges szempontnak tartottuk, hogy csak saját gyűjtésű népdalt vigyünk magunkkal. Jó ötlet volt, hiszen a zsűri ezt külön kiemelte, sőt: az összes kottánkat elkérte, amire még nem volt példa! Szerveztünk egy kórustábort Nagymányokon, a Tókert fogadóban voltunk egy hosszú hétvégén, ahol még jobban összekovácsolódtunk. Ezúton is szeretnék köszönetét mondani Molnár Mártának, a kórus vezetőjének szakmai munkájáért és Keller Antalnak a harmonikakíséretért, no meg minden kórustagnak a lelkiismeretes felkészüléséért.- Nemcsak romantikus, de ösztönző is lehetett a tábor...- Legfontosabb maga az éneklés. A tiszta intonáció, homogén, dinamikai- lag árnyalt, kifejező produkció, az érthető szövegmondás a legfontosabbak közé sorolandó. A precíz ritmus, jó tempó, a harmónia egysége is lényeges. A zsűri kiemelte, hogy karvezetés nélkül énekeltünk, mégis nagyon együtt volt a kórus és a harmonikás. A minősítéshez a külsőségek is hozzájárulnak. Az esztétikus megjelenés, a fegyelmezett magatartás, de leginkább az őszinte, átélt éneklés. Külön dicséretet kaptunk, amiért a kezünkben nem kottát, hanem kis hímzett keszkenőt tartottunk. Ruháink nagyrészt eredeti sváb népviseletek, Kakasdról és Tévéiről származnak. Mindezeket is értékelte a zsűri egy szépen fénylő arany fokozattal.- Tervez-e valami nagyobb lélegzetvételű dolgot a kórus?- Sok időnk nem lesz a pihenésre, júliusban németországi egyházi delegáció érkezik Szekszárdra, a német misén fogunk közreműködni. Augusztusban felkérésünk van az Agóra programnyitó rendezvénysorozatán szerepelni, majd szeptember elsején a megyenapon fogunk énekelni. Október 5-én tartjuk meg a 35 éves jubileumi rendezvényünket, szeretnénk erre az eseményre új lemezt készíteni. Sas Erzsébet
