Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-06-16 / 23. szám

2013. június 16. MOZAIK SZIKSZABDI tasAunapII „A giccshez giccsember kell!” Adorjáni Endre szobrászművész esztétikáról, s az alkotás befogadásának irányairól... Vajon a művészetek ősidők óta csak informális szereppel bírnak, avagy sokkal inkább rituális, lelki, szellemi, birtoklási vágyból fakad­nak? Erről és a művészet témájá­ban sok egyéb más érdekességről is igyekezett lerántani a leplet az EGÉSZ-SÉG Szabadegyetem elő­adásán Adorjáni Endre, egyetemi oktató, szobrászművész. A Mentálhigiénés Műhely és a PTE IGYK sorozatának legutóbbi előadásán a szob­rászművész hangsúlyozta: lehetséges, hogy létezik egyfajta genetikai kód a mű­vészetben. Az adottságok öröklődnek a génekben, s elképzelhető, hogy vala­mely elődünk művészi képességei telje­sednek ki száz évvel később élő leszár­mazott tulajdonságaiban. A művészetek a pretogika és nem a formális logika (tu­dományok) alapján működnek. Ugyan­akkor mindkét irányzat a természetből inspirálódik, s azért lé­teznek, hogy jobbá te­gyék a világot. „A giccshez giccsem­ber kell” - mondta a mű­vészieden világról az előadó, egyben megje­gyezte: ha valaki a mula­tós, vendéglátó ipari ze­nét gyönyörűen fújja is, s abból kell megélnie, inkább váltson tevé­kenységet. A giccsnek két alappilléréről is szólt, amely érzelmi vonaton hatalmas letargiát és nosztalgiabefogadást mutat, míg a másik oldaton kitörő vidámság meglétét hordozza. A népművészetről ugyanakkor kifejtette: az szokásrendsze­rével a születéstől a halálig igen magas színvonalat képvisel, s *olyan, mint egy vadszőlővirág illata”. Az esztétikában az igazságtartatom a lé­nyeges, ettől különleges egy alkotás - fej­tette ki a művész, majd a nevelés kérdéséről be­szélt. Adorjáni úgy látja, a gyermekeknél 2 és 4 éves kor környékén olyan bevésések történ­nek, amelyek egész éle­tükben meghatározóak. A zenére nevelést példá­ul már 2 éves kortól, a rajzot pedig 10 éves kor­tól érdemes fejleszteni. Mint mondta, egy kicsit születni kell min­denre. Fontos a humorérzék megléte, amelyet 3-5 éves korban már fel lehet fe­dezni. Ez egyben az intelligencia egyik je­le, valamint a kreatív képességek finom előrejelzője. Az előadó hangsúlyozta azt is: ha a gyermeket engednék kiteljesed­ni, s nem a szabályrendszerekkel telített formális logika alapján oktatnák, akkor esélye lenne arra, hogy felnőtt korában is szerteágazó módon gondolkodjon, és más jellegű összefüggéseket is keressen, amelyek stílusként képesek működni! Kérdés, mi kell ahhoz, hogy az ember művésszé váljon. Adorjáni szerint „a te­hetség olyan zsenge fű, amelynek szük­sége van ápolásra, az ember pedig nem csinál művészetet, ha az nem belülről fa­kad”. A kiteljesedés mindannyiunk életében egy bizonyos fokon áll, elérését nem kell siettetni. „Nem érdekel a közönség, hogy értéket teremtsek!” - hangsúlyozta a mű­alkotás és a befogadó kettős kulcs- és zár- szerkezetének taglalása kapcsán Adorjáni. Kétfajta befogadó létezik alkotás és befo­gadó tekintetében: az egyik a fogékony ember, aki rendet csinál a káoszban, s a komplexitást keresi. A kevésbé fogékony ember szintén befogadó, de sztereotípi­ák alapján dönt, mi tetszik neki. Talán az a művészet célja, hogy elmondjuk életün­ket, beszéljünk róla, talentumként szól­junk a másikhoz. Gyimóthy Levente „Meg kell őrizni a magyar élet jogfolytonosságát!” „A szó, Trianon, az elmúlt évszázad­ban a fájdalom szinonimájává vált”- jelentette ki dr. Bakay Kornél ré­gészprofesszor, tanár a nemzeti összetartozás napján, június 4-én megtartott Léleképítőn. Az idén a Magyar Érdemrend Tiszti-ke­resztje polgári tagozatának kitüntetésé­ben részesült Bakay olyan kérdésekre kereste a választ, mint hogy miért ép­pen Magyarországot szemelték ki az egyetlen megsemmisítendő országnak, miért nem védtük meg az országot, ami­kor védekezhettünk volna, miért bocsá­tottak meg a szlovákoknak, románok­nak, horvátoknak németbarát politiká­jukért, s vajon miért nevezhetik egye­sek magyarkodásnak, ha szeretjük a ha­zánkat? Az előadó véleménye szerint a II. Világháborút követő évtizedekben min­dent elpusztítani látszó, primitív kö­zönyt erőltettek népünkre. Úgy látja, fo­lyamatosan tűrjük a megaláztatást szom­szédaink részéről, amely országok a mi 1000 éves hazánkból „születtek meg”. „A magyarságot ellenségei kezdetektől fogva idegen testnek minősítették Eu­rópában, és a megsemmisítésére töre­kedtek" - hívta fel a figyelmet a kutató, majd kiemelte azt is: sajnálatos módon a magyarság egyedülálló a kontinensen, hiszen testvérnépeik, a hunok, az ava­rok, vagy a kazárok eltűntek az idők fo­lyamán. Tény, hogy a jelenkor fogyatko­zó tendenciája ellenére a magyarok meg tudtak maradni, ami már isteni csodá­nak számít - tette hozzá. Bakay kitért arra is, hogy Magyaror­szág felosztásának terve (Masaryk-terv) már 1915-ben megszületett. Vélekedése alapján az I. világháborút úgy vesztet­tük el, hogy csapataink győzelemre áll­tak, hiszen például a délvidéken érintet­len hadseregcsoportok állomásoztak. Az 1918-ban hatalomra jutott tehetség­telen Károlyi Mihály regnálása alatt - mi­után november elején visszavonta az olasz vonalakról a hadtesteket -, 15 érin­tetlen magyar zászlóalj tért haza zárt rendben, amelyek megvédhették vol­na a hazát, de leszerelték őket. Dr. Bakay Kornél elmondta: minderre 1919-ben a 133 napig tomboló prole­tárdiktatúra hadsereget szétverő hoz­záállása csak „rátett egy lapáttal”. Ekkor mintegy ötezer ember a székely had­test keretében a végsőkig kitartva, hő­siesen szállt szembe a románokkal, míg a Prónay Pál vezette nyugat-magyaror­szági felkelés, vagy a balassagyarmati el­lenállás látható eredményt hozott a tri­anoni diktátummal szemben. A professzor úgy véli, Trianon egyik legfőbb előzményét, az 1867-es kiegye­zésnél kell keresni, szerinte ugyanis a li­berális demokrácia, amely addig telje­sen idegen volt a magyar nép lelkűidé­től, ezzel a momentummal bontakozott ki. „Magyar az az ember, aki magyarul gondolkodik, beszél és a hagyományo­kat szentnek tartja, vagyis fáj neki Tria­non!” - fogalmazott, végül megjegyezte, az elcsatolt területeken meg kell őrizni a magyar élet jogfolytonosságát. A jelenle­gi miniszterelnökhöz hasonló nagy ké­pességű vezetője Bethlen István vagy Te­leki Pál óta nem volt az országnak - zár­ta előadását Bakay a jelen magyar politi­káról szólva. Gyimóthy Levente ELEKTRONIKAI HULLADÉK INGYENES átvétele Szekszárdon, a Rákóczi u. 19-ben. Üzletünkben magyar ruházati temékek, lakástextíliák, népművészeti ajándéktárgyak kaphatók. KT-Dinamic Nonprofit Kft. Rehabilitációs Foglalkoztató Tel.: 74/315-103 ANHUR TEMETKEZÉS Szekszárd, Béri B. Ádám utca 16. (a kórházi buszmegállóval szemben) (i* & »/anhurV< MM Telefon, fax: 74/675-770 állandó készenlét 0-24 óráig: 0630/936-32-55 www.anhurtemetkezes.hu ®[máa®K EMTRONIK Műszaki és Hangszer Kereskedés, 7100 Szekszárd, Kossuth u. 8. Tel/fax: 74/312-645 info@emtronik.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents