Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-06-09 / 22. szám
2013. június 9. SZEKSZÁRDI 1 I ' Improvizáció a cukrászatban, akár a zenében Bánné Szűcs Katalin: „Minden lakodalomban biztosan jelen van egy következő ifjú pár1 A szekszárdi illetőségű, ám Tamásiban plébános Hegedűs János elismeréssel beszélt a mohácsi cukrászcsaládból származó Bánné Szűcs Katalinról, aki a tolnai megyeszékhelyen vitte tovább szülei szakmáját. Az édességekhez értők úgy mondják, több hasonló süti közül felismerik a Prím Cukrászdából kikerülőket különleges ízükről, fazonjukról. Nyilván ezért is telitalálat a cukrászdák elnevezése.- Érdekes kanyarral talált vissza szülei hivatásához <-Igaz, de tegyük hozzá, hogy már gyér- 5 mekként is „cukrászdáztam”. Szüleimnek í Mohácson volt cukrászüzemük és cuk- % rászdájuk. Ezeket édesapám hozta létre í fantasztikus elhivatottsággal. Édesanyám 5 is ott dolgozott, szóval működött a „négykezes", de szerencsések voltak - ahogyan én is itt Szekszárdon -, mert remek csapatot sikerült összehozniuk. Ami a szellemieket illeti, mást is örököltem otthonról. A zene szeretetét. Ötévesen beírattak a zeneiskolába, ahol hegedülni tanultam. Mivel tehetségesnek tartottak, a család zenetanárnak szánt. El is végeztem a zeneművészeti főiskolát, s Szekszárdon tanítottam is két évig, s itt alapítottam családot. Szóval szekszárdi lettem.-A Bán család önből és háromfiúból áll- Én a szakmai vonalat viszem - a cukrász szakma megszerzése után számos szaktanfolyamot is elvégeztem -, a férjem pedig az üzletit. Két egyetemista fiunk van: Csaba és Tamás. Bízom benne, hamarosan mindketten mérnökök lesznek, de ha bármikor kedvet kapnak a cukrászathoz, ám legyen... A céget illetően mind a négyen beletesszük a magunkét, kreatív fiaink véleményére és segítségére is mindig támaszkodhatunk, sőt ők az én legfőbb „beugróim”, az év minden napján számíthatok rájuk.- Amikor beindította az első cukrászdát, édesapjának nem okozott csalódást?- Nem. Neki nagy büszkeség volt a családi tradíciók iránti vonzalmam. Jól együttműködtünk, ő tanította meg a cukrászat csínját-bínját, amit már csak öreg cukrászmesterektől tanulhatunk.-Miért nem a zene, miért a habos sütemény „doppingolta ”?- Éppen a vállalkozás lehetősége miatt, amiben a mozgalmasság és a kihívások is igen vonzóak. A két dolog amúgy bizonyos tekintetben hasonlít egymásra. Mindkettő alkotó munka, egyik sem nélkülözheti a kreativitást, az improvizációs készséget, a szorgalmat és elkötelezettséget.- Több mint 20 éve, 1992 augusztusár ban nyitották az első cukrászdát Szeptember-október már a siker és a kacagás hava volt?- Á, dehogy. A vendéglátás nem úgy működik, hogy megfordítom a táblát, kinyitom az ajtót, s máris özönlenek a vendégek. Meg kell őket hódítani, be kell őket csalogatni. Hogyan? Újat, finomat, különlegeset, szépet, és abszolút frisset kell nyújtani - mindig. Ez igen hosszú, több éves folyamat.-Bezzeg ma már...- Ismertek vagyunk nem csak helyben, hanem az esküvő-kiállítások révén a környéken is. Egyébként nagyon szeretem a lagzikat, szívesen vállalunk különleges süteményeket, menyasszonyi tortákat. E rendezvényekre is saját magunk gyártjuk a virágokat, a dekorációkat. A lakodalmak a reklám terén is fontosak, hiszen minden esküvőn biztosan jelen van egy következő ifjú pár. Számomra a legkedveltebb és a leghízelgőbb a szájról-szájra propaganda, ami úgy jár, akár a népmese.-Ma már rangot jelent „Primes” süteményt kínálni- Fontos, hogy remek munkatársaim vannak, nagyon tudnak dolgozni. Fél szavakból értik, értjük egymást, s megy minden, mint a karikacsapás. Én a „munkahelyen benn tartózkodó vezető” kategóriába tartozom, aktívan részt veszek a termelésben, s nem csak az irányításban.-Miben látja sikerei titkát?- A folyamatos megújulásban. Nem ragadunk le a 20 évvel ezelőtti szortimentnél, rendszeresen megújulunk mind termékekben, mind designban. Érzékenyen reagálunk vendégeink igényeire, és aszerint állítjuk össze választékunkat. Dolgozóim és jómagam is lehetőség szerint a legtöbb szakmai rendezvényen, továbbképzésen részt veszünk, hozzuk a jobbnál jobb recepteket, persze a vendég dönti el, hogy számára kedvelt lesz-e a termék.- A Kölcseyből irány a Flórián utcai cukrászdába...- A felső városrésznek nyitottuk 1999- ben. Az a tapasztalat, hogy ott is nagy a kereslet termékeink iránt. Van egy jó hírem, illetve mindjárt kettő is. Az egyik, hogy a szokásos éves nagyobb munkák során most a Flórián utcai cukrászda újul meg: beépítjük a kerthelyiséget, hogy jó árnyas, kiülős hely legyen. A másik: rendszeressé tesszük azoknak a süteményeknek, fagylaltoknak a forgalmazását, amelyeket cukorbetegeknek, liszt- és tejérzékenyeknek készítünk. Már kapható nálunk olyan fagylalt, ami glutén- mentes, laktózmentes és dia-wellness is egyben. Egyre több a különböző érzékenységben szenvedő, de cukrászdába szívesen járó vendég. Ám akiknek csak pusztán diétázni van kedvük, nekik is ajánljuk ezeket a termékeket, melyek ráadásul nagyon finomak.- Én is tudok egy jót, de az már nem friss hír, legfeljebb kevesen tudnak róla. A tejszín és az egyebek...- Ars poeticánk a sütik természetes anyagok felhasználásával történő készítése, de az új technológiák alkalmazása is. A tejszín nálunk természetes tehén tejszín, de minden alapanyagban a valódit kedveljük, ahogyan a hozzánk betérők is.-Nyilván vannak kedvenc süteményei- Természetesen. Kedvelem a hagyományos ízeket, például a franciakrémest és a szezonális gyümölcsökkel megrakott süteményeket, de a csokis keksztorta és a joghurt lime tortaszelet is a kedvenceim közé tartozik. Ezeknél talán csak a fagylaltokat szeretem jobban. Nagyon kedvelem, kedveljük anyósom kelt tésztáit és más házi süteményeit. Ezeket nagyra értékelem, meg azt is, amikor a cukrászüzemünkben készült termékeket az elismerő „házias” jelzővel illetik.- Ne feledkezzünk el azokról a továbbijó hírekről amelyekről sokan már értesültek, de sokan talán még nem.-Jó, hát mondom a régit is. A Magyar Gasztronómiai Szövetség 2003-ban adományozta nekem a Magyar Gasztronómiáért kitüntetést. Nagy megtiszteltetést jelentett, de az idei - lévén szó szakmai elismerésről - még nagyobbat. Gyulán, a Cuk- rász-ipartestület Országos kongresszusán vehettem át az Arany Habverő díjat.- Kérem, adjon közre egy mutatós és finom receptet amit a kezdők is el tudnak készíteni- Szívesen, legyen a gesztenye alagút. Sütünk egy vékony piskótát. Amíg a tészta hűl, egy őzgerincformába sütőpapírt helyezünk, majd, mintegy fél centi vékonyan kibéleljük gesztenyemasszával Ezután megtöltjük felvert tejszínhabbal és rászabjuk a piskótát. Utána kiborítjuk és áthúzzuk csoki mázzal. A tetejét tejszínhab rózsákkal díszítjük.- Kérem a következőt..- Örömömre szolgálna, ha Sebestyén Miklós építésszel beszélgetnének. Szívesen tájékozódnék a mai városi és vidéki divatról, s hogy elkezdődött-e már a recesszió okozta gát „lebontása”? V. Horváth Mária
