Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-06-09 / 22. szám

2013. június 9. MOZAIK , SZEKSZÁRDI T*s4mmpH A katedrától a humán bizottságig Gsillagné Szánthó Polixéna volt az Önarckép Értékkel sorozat vendége Több szempontból is különlegessé­geket tartogatott az Önarckép Ér­tékkel sorozat legutóbbi alkalma. Először is, mert a Babits Mihály Kulturális Központ portrésorozata első alkalommal jelentkezett a fel­újított Művészetek Házából. Más­részt a patinás épületben minden ülőhely „elkelt”. A nagy érdeklődés ezúttal nem annyira a helyszínnek, mint inkább az est ven­dégének, Csillagné Szánthó Polixéná­nak szólt. Mint azt a vendégek már meg­szokhatták, a beszélgetést most is a gye­rekkori emlékek felidézése indította. A szekszárdi közgyűlés humán bizottsá­gának elnök asszonya apai ágról Erdély­ből származik, ő viszont már a bihari Berettyóújfaluban látta meg a napvilá­got. Talpraesettsége, jó szervezőkészsé­ge már fiatalon kiemelte őt kortársai kö­zül. Ahogy Dajkáné Zsoldos Mária, gye­rekkori barátja megfogalmazta: ő volt az, aki az iskolában mindent elintézett. Előfordult, hogy két példányban írt meg egy dolgozatot azért, hogy a kevésbé fel­készült osztálytársaknak így segítsen. Az iskolai csínytevésekre csak jóval ké­sőbb derült fény. Ezt már az egykori osz­tályfőnök mondta el, aki hozzátette: majd fél évszázadot kellett várnia, hogy kiderüljenek a csínyek. Csillagné Szánthó Polixéna 1967-ben kitűnőre érettségizet, de az iskola veze­tése nem javasolta őt továbbtanulásra. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy édesapja a Horthy korszakban katona­tiszt volt. Kiváló érettségi eredménye el­Csillagné Szánthó Polixéna és beszélgetőpartnere, Orbán György lenére kénytelen volt egy évig egy vér­adó központban dolgozni. Úgy emlék­szik erre az időre, mint élete egyik leg­nehezebb esztendejére. Saját bevallása szerint a vér látványát sem bírja, emiatt különösen nagy nehézségek árán tudta csak elvégezni a munkáját, de akkor is igyekezett legjobb tudása szerint teljesí­teni, amikor a rábízott feladatok nem voltak mindig neki tetszőek. Egy évvel később aztán felvették a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem mérnök tanári ka­rára. Gyerekkora óta azt tervezte, hogy pedagógus lesz, igaz akkor nem pont er­ről a pályáról fantáziáit, de végül itt is megállta a helyét. Az egyetem elvégzését követően dol­gozni kezdett. Az iskolában ismerte meg későbbi férjét, Csillag Sándort, akivel 1974 januárjában kötöttek ma is tartó há­zasságot. Decemberben megszületett el­ső gyermekük, Péter, így 1975-ben már hárman költöztek Mátészalkára. Két év­vel később újabb fiúgyermekkel áldotta meg őket a sors, majd Sándor után újabb két esztendővel, 1979-ben ugyanitt szü­letett Balázs fiuk is. Csillagné 1981-ben valóra válthatta gyerekkori álmát: diplo­más pedagógus lett belőle, egy év múlva pedig már egy mátészalkai általános isko­la angol szakos tanítója volt. Azt mondta, felemelő élmény volt neki az első tanítói tapasztalatok megszerzése. Szakmai si­kerét mutatja, hogy egykori tanítványai közül mintegy harmincán lettek később maguk is angol nyelvtanárok. Diákjaival mindig közvetlen, bensőséges kapcsolat­ra törekedett, így például a nála felelők­nek sosem kellett felállniuk. A Csillag család 1987-ben költözött Szekszárdra, Polixéna szerint férje nem tudta megszokni az Alföldet. Itt az akkor induló Babits iskola első angol nyelvtaná­ra lett, és „mozgalmas” munkáját húsz évig végezte ugyanitt. Szerette csinálni, mert barátokra lelt a kollégák és a szülők között. Papp Istvánné, az iskola akkori igazgatója arról beszélt, hogy újítani akartak a tantervükön. Ekkor gondoltak az angol és az informatika bevezetésére. Pappné szerint Polixéna volt a legmeg­felelőbb tanár, ő volt az, akire építeni tudták az angol oktatást. A műsorban fellépett a szekszárdi Gagliarda Kamarakórus. Karnagyuk, a pécsi dr. Szabó Szabolcs arról beszélt, hogy Csillagné nyolc éve kereste meg azzal, hogy vállalja el a kórus karnagyi feladatait. .Amikor Polixéna megszólalt, úgy éreztem, mintha egy kórustag kért volna, ezért egy percig sem volt kérdés számomra, hogy elvállatom a feladatot” - mondta a karnagy. A humán bizottság elnökeként és ma­gánemberként is a mindennapjai szer­ves része a kultúra. Az est házigazdája, Orbán György ezzel kapcsolatban azt mondta, „ízig-vérig civil”. Aztán 1998-ban mégis közel került a politikához, amikor független jelöltként indult az önkor­mányzati választásokon. Nyolc évvel ké­sőbb, immár a Fidesz jelöltjeként került be a szekszárdi képviselő-testületbe. Azt mondja, ebben nagy szerepe volt annak, hogy abban a körzetben indult, ahol ko­rábban tanított. A politika mellett a szek­szárdi református közösség vallási életé­ben is komoly szerepet vállal: presbiteri munkája harmadik ciklusát tölti. Zárás­ként a Naszladi Judit által dirigált Gárdo­nyi Zoltán Református Együttes kórus­műve búcsúztatta az est vendégét és an­nak közönségét. B. P. „Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje...” Balassi Bálint tavaszt ünneplő soraival köszöntötte a hallgatóságot Csötönyi László a Szekszárdi Kamarazenekar és a Szekszárdi Madrigálkórus május 20-i hangversenyén. A Szekszárdi Kamarazenekar 1984-es megalakulása óta küldetéstudattal mu­zsikál Törekvésük a zeneirodalom rit­kán játszott, vagy elfeledett gyöngysze­meinek közkinccsé tétele. Földesi Lajos hegedűművész nagy szakértelemmel és elhivatottsággal irányítja munkájukat, s koncertjeiken bemutatkozási lehetősé­get nyújtanak a fiatal muzsikusoknak. Idén kilencen léphettek a közönség elé. A szekszárdi Árvay Balázs Baldassari B-dúr koncert IMII. tételét játszotta trombitán (tanára Szili Lajos), majd a szintén szekszárdi Csuka Luca Rieding Marcia-ját mutatta be hegedűn (tanára Authné Fuchs Márta). Ugyancsak meg­mutatta tudását a bátaszéki Török Ra­móna (klarinét), -a dunaföldvári Mendi Milán és Pataki Zsófia (hegedű), a bony­hádi Mohai Mónika (trombita), Tamás Attila (tenorkürt) és a paksi Remmert Mirtill (hegedű). Pecze Balázs Tartini Concerto-ját játszotta trombitán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallga­tójának tanára Kirsch János. A Szekszárdi Kamarazenekar és az 1965-ben alakult Szekszárdi Madrigálkó­rus régi célja az oratórikus műveket be­mutató hangversenyek újjáélesztése. En­nek jegyében a két együttes közös elő­adásával, dr. Jobbágy Valér karnagy ve­zényletével folytatódott a pünkösdi kon­cert. Elsőként Wolfgang Amadeus Mo­zart Misericordias Domini című művét hallhatta a közönség, majd díjátadásra került sor. A „Szekszárd városáért a mű­vészet erejével” kitüntető címet nyerte el Müller János, aki 25 éve énekel a Szek­szárdi Madrigálkórus tenor szólamában. A díjat Csillagné Szánthó Polixéna adta át. Mozart legismertebb liturgikus mo­tettája, az Ave verum corpus csendült fel az eredeti, vonószenekari kísérettel ellátott változatban, majd Mozart Sancta Maria, mater Dei című darabjával zárult az ünnepi hangverseny. Lo Aszalási bemutató Sok szeretettel hív és vár minden ér­deklődőt aszalási és aprítási bemutató­ján a Zöldtárs Alapítvány, a Szőlő-Szem Mozgatom Egyesület és a Szekszárdi Klímakor. A program: Napkollektoros aszaló be­mutatása, aszalási folyamat ismerteté­se, a 2012-es aszalványok kóstolója, ap­rítási bemutató. A bemutató időpontja: június 14. (péntek) 15.00 óra. Helyszín: Balogh László Bakta-hegyi tanyája (megközelít­hető: a Bródy S. utca 72-76. szám mellett kell felkanyarodni, majd a víztározótól Délre 150 m-re). Érdeklődni lehet: Ba­logh László: 30/388-9481, Zöldtárs Ala­pítvány: 74/414-217, info@zokltars.hu.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents