Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-01-27 / 3. szám
6 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP önarckép Értekkel 2013. január 27. Tanulva tanítani: Szabadi Mihály A népművelő, táncpedagógus volt az Önarckép Értékkel sorozat idei első vendége Évadnyitó műsorát tartotta az Önarckép értékkel című sorozat január 22-én, a Himnusz születésének 190. évfordulóján. A különleges rendezvénysorozat vendége ezúttal Szabadi Mihály népművelő, táncpedagógus volt. Ja ember, aki itt ma beszélgető partnerem lesz, ezer szállal kötődik nemcsak a térség és megye kultúrájához, de azt hiszem az egész magyar kultúrához is” - konferálta fel Orbán György előadóművész, a műsor házigazdája Szabadi Mihályt, a nagy sikerű rendezvénysorozat 2013. évi első vendégét. Egy hét sem lenne elég Szabadi Mihály életművének ismertetésére - folytatta a házigazda És valóban: Szabadi Mihály - vagy, ahogy a környezetében mindenki hívja Miska bácsi - munkássága olyan mérhetetlenül tartalmas és szerteágazó, hogy a feldolgozásához száz oldal sem lenne elég. Miska bácsi 1937. április 4-én, Sióagár- don született. A „táncszakmában'mégis a Sárköz, a sárközi paraszti kultúra szakértőjeként tartják számon, de - amint elmondta - mégis büszke erre a címre. Kutatásaival, gyűjtőmunkájával ugyanis valóban kimagasló szerepet vállalt a hagyományos paraszti kultúra, elsősorban a folklór továbbörökítésében. Tanulmányai nem indultak zökkenő- mentesen: első próbálkozását a pécsi főiskolára elutasították. Egy szerencsés véletlennek, és a versek szeretetének köszönhetően mégis bejutott magyar szakra. Miután szülőfalujában elszavalta Ady Endre: A grófi szérűn című versét, amit egy „minisztériumi ember” is hallott, egyenes út vezetett a főiskola padjába - mesélte el a humortól sem mentes történetet Huszadik születésnapján mégis el kellett hagynia az iskola falait de egy, a sors tréfájaként is értelmezhető véletlennek köszönhetően - ezúttal József Attila. Hazám című szonettjének hála - végül mégis sikerült lediplomáznia. Miska bácsi az est folyamán mesélt élete egyik meghatározó sikerélményéről is, amely Kodály Zoltánhoz kapcsolódik. A zeneszerző 75. születésnapja alkalmából táncműsorral készültek Pécsett, ahol a főiskolai tánccsoport a Háry János című daljátékot adta elő. Miska bácsi ezúttal nem kisebb feladatot kapott, mint, hogy szólistaként táncoljon. A produkciónak olyan nagy sikere lett, hogy az ünnepek zeneszerző személyesen gratulált a fiatal néptáncosnak. Szabadi Mihály és beszélgetőpartnere, Orbán György Szabadi Mihály a pécsi diákévek után a Bonyhád melletti Majoson kezdte tanítói pályafutását, és megismerkedése a bukovinai székely kultúrával is ehhez a helyszínhez köthető. Dóra néni, Szabadi Miska bácsi felesége elmondta: nagyon élvezte az itt eltöltött első közös évüket. Boldogságukhoz nagyban hozzájárult, hogy itt fogant Judit nevű első gyermekük is. Később még két fiúgyermekkel áldotta meg őket a sors: Péterrel és Mihállyal Az elsőszülött, Szabadi Judit végül Érden jött a világra, de érkezése után a család rövid időn belül visszatért Majosra - ahogy Dóra néni emlékszik-, „akkor már haza”. Szabadi Mihályt váratlan meglepetésként érte a hír, amikor falusi tanítóból a Tolna Megyei Népművelési Tanácsadónak (TADÓ) első igazgatójává választották. Saját elmondása szerint eleinte komoly kihívást jelentett a megyei közművelődés szakmai tanácsadásáért felelős intézmény vezetésével járó felelősség, de az ott dolgozó, a kulturális élet különböző területein tevékenykedő szakreferens kollégák nagy segítségére voltak. A TADÓ-nál eltöltött évekhez olyan - a megye kulturális életét jelenleg is meghatározó - sikerei köthetők, mint az első Szekszárdi Szüreti Napok, amelynek mintájául a szombathelyi Savaria Fesztivál szolgált, az első Sárközi Lakodalmak, vagy a Szekszárdi Néptáncfesztivál megszervezése és lebonyolítása. A TADÓ-nak köszönhetően ismerkedtek meg, és kötöttek máig tartó szoros barátságot Lányi PéterreL A zongoraművész - aki saját bevallása szerint 15 éve látja el a főszakácsi feladatot Miska bácsi szüretein - ezúttal egy decsi verbunkot kísért zongorán. A tánccal Szabadi egykori tanítványai, köztük Péter fia szórakoztatták a közönséget. Az 1970es év fordulópont volt Miska bácsi és Szekszátd életében is. Ebben az évben adták át a TADÓ jogutódját, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központot, aminek öt éven keresztül töltötte be az igazgatóhelyettesi pozícióját és ezáltal maga szervezte az intézmény és az egész megye kulturális eseményeit Saját bevallása szerint sem volt könnyű feladat nappal igazgatóhelyettesként dolgozni, este pedig táncpróbákat tartani. Az éveken át tartó kemény munka végül meghozta a gyümölcsét Szabadi Mihályt tudományos főmunkatárssá nevezték ki Ettől kezdve az ő irányítása alá tartozott a Tolna megyei folklórgyűjtés. Miska bácsi a szívének különösen kedves időszakként emlé kezett vissza a TADÓ-i tál eltöltött éveire. Egykori tanítványai közül került ki Matókné Kapási Júli;. A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza igazgatója, aki 1986 óta a Bartina Nép tánc Egyesület vezetőj:, elmondta: Szaba di felkérésére 1979-ben kezdett a műve lődési házban dolgoz ni, de legszíveseb ben az 1984-esesztendc ire emlékszik vissza ugyanis a szekszárdi n íptáncegyüttes ek kor vette fel a Bartina nevet Mácsik Zsuzsa népt ánc-pedagógus be szédében hangsúlyozi a: Miska bácsi nem egyszerűen táncművé sz, sokkal inkább a táncművészet pedagó gusa. Hozzátette: a mesterétől ellesett oltatási módszertar nagy hatással volt sajá: munkásságára. Rács Róbert keramikus egykor szin tén Miska bácsi tánco ;a volt. A népi ipar művész elmondta: a Szabaditól kapoti szellemi élmény hatás íra kezdett népi fa zekassággal foglalkoz ti. A közös madocsa népdal- és nép táncgyűjtésekről Streer Tamásné, a bo gyiszlói együttes veze tője beszélt aki el mondta: Szabadival h; izról-házra jártáks falut, hogy a folklór h igyományos dalai: és táncait autentikus módon, a közséf öregeitől tanulhass: k el. A Bartina Sióagárd, Madocsa és Ocsénynéptánco sai közös színpadi tán ;cal fejezték ki tisz teletüket Miska bácsi előtt. Szabadi számtalan l itüntetéssel és elis méréssel maga mögö t, 1997-ben vonul nyugdíjba, de ezt köv etően sem hagyot fel a népi hagyományc k továbbörökítésé veL Eddig három köryve jelent meg, é amint a műsorból ki lerült: hamarosat jön a negyedik kötet i s. Orbán György: könyvekről szóló mé tatásában hangsú lyozta: Miska bácsi nyt Ivezete magával ra gadó, ahogy mondta:: i szerző olyan nyel ven ír, hogy minden szava és sora, arcá nak egy új oldalát tárj: fel az olvasó előtt A házigazda irra vonatkoz: kérdésére, hogy mi változott leginkábl az elmúlt évtizedek 1 uhurális életében Szabadi Mihály némi keserűsséggel az mondta: nagyon sajna Íja a falusi közössé gek, mint kultúráik keretrendszerei megszűnését. Enne : kapcsán pedij hangsúlyozta: további a is kötelességénél érzi, hogy a múlt felbe csülhetetlen kultc rális örökségének mej ^mentésén fáradó? zon. Ugyanakkor felh ívta a közönség se riban ülők figyelmét a rra, hogy időnkén muszáj visszanéznünl; a múltba, mert an nak a mai korban is írvényes igazsága vannak. Bettcze Péti-, A tánc sem hiányozhatott a programból
