Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-05-12 / 18. szám
16 MOZAIK 2013. május 12 szekszárdi itasA> Jó tanulók, jó sportolók Három szekszárdi fiatal az országos díjazottak között A kitüntettek Balog Zoltánnal (jobbról) és Simicskó István államtitkárral Három szekszárdi diák nyerte el a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója 2012” kitüntető címet. A 2011/2012-es tanévben elért kimagasló tanulmányi és sporteredményéért a Baka iskolás Máté Fanni Szabina, Pusztai Petra, a Garay János Gimnázium 11. évfolyamos diákja és Straubinger Dániel, aki a hétvégén ballagott el az I. Béla Gimnáziumból, vehette át az elismerést ünnepélyes keretek között Balog Zoltán emberierőfor- rás-minisztertől Budapesten, a Magyar Sportok Házában. Mindhárman kitűnő tanulmányi eredménnyel büszkélkedhetnek. Fanni a Baka István Általános Iskola 7. osztályos tanulója tavaly a „Spiel und Gewinn” német nyelvi levelezőversenyen országos 1., a MOZAIK Természet- ismeret tanulmányi versenyen 2., a Neumann János Nemzetközi Programtermék Versenyen pedig 8. helyezést ért el. Sportsikerei közül kimagaslik az Országos Atlétikai Diákolimpián kislabda hajításban elért bajnoki cím, ami után a válogatottal is győzni tudott. Fanni alapsportága a kézilabda, de labdarúgásban is képviseli iskoláját, városát az Országos Labdarúgó Diákolimpián. Petra matematika-fizika tagozatra jár a Garay gimnáziumba, emellett az iskola színjátszó körének tagja, és szép sikereket ér el vers- és prózamondóként. Tavaly különdíjat nyert versmondással a Helikoni Fesztiválon, a szekszárdi Sosevolt VersNapon pedig nívódíjat kapott. Kiváló sportolóként az Országos Adéti- kai Diákolimpián 2. helyezett gerelyha- jító csapat tagja. Petra korábban a Baka iskola diákjaként már megkapta ezt az elismerést, a Jó tanuló - jó sportoló címet. Dániel a KöMaL (Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok) matematika versenyen 5. helyezett volt. Országos sportsikereit sakkozóként éri el. A 2011/2012-es tanévben a Magyar Nemzeti Ifjúsági Sakk Csapatbajnokságon 2. helyen végzett. Ő is másodszor nyerte el a Jó tanuló - jó sportoló címet, már 2007- ben is megkapta. Érettségi után a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karán szeretne továbbtanulni. Kovács Etelka Illusztrációs pályázat A Víz'P'Art Közalapítvány pályázatot hűdet Tolna megyei képzőművészek szá mára a tervezett „Költőket s borokai kóstolgatok...” Tolna megyei költők, írói szőlőről, borról címmel megjelenő kő tét illusztrációinak elkészítésére. A pályázatra az alábbi három vers kő zük legalább kettőhöz készített graflkí beadása: 1. Garay János: Szegszárdi bor dal; 2. Babits Mihály: Dal prózában; 3 Baka István: Háry János bordala. B/6-os méretben jól értelmezhető, fe kete-fehér eredeti grafikákat várunk technikai megkötés nélkül. A pályázat beadási határideje 2013- május 30. A beadás módja: Papíi alapon a Víz'P'Art Közalapítvány címért (7100 Szekszárd, Babits M. u. 15). Az elbírálás időpontja: 2013. június 7 A pályadíj: 200 000 Ft. A nyertes pályázó lehetőséget kap : kötetbe kerülő 10 db grafika elkészítő sére, melynek beadási határideje: 2013 július 1. A kötet várhatóan az idei Szűre ti Fesztiválra jelenik meg. Akiírás a www.tolnaart.hu/vizpart ol dalon tekinthető meg. További informá ció: Lovas Csilla titkár (lovascs@wm mm.hu), vagy Rühl Gizella alelnöl (ruhlg@folio.hu), valamint a 30/385 3477-es telefonszámon. „Mit állsz, és bámulsz, mint borjú az új kapura?” Biztosan mindannyian hallottuk már életünk során - talán címzettként is - ezt a kérdésbe ágyazott, tettre sarkalló szófordulatot. A kedveskedő- nek aligha nevezhető, azonban nagyon kifejező hasonlat olyankor szokott elhangzani, amikor valami teljesen kibillent bennünket a megszokott életritmusunkból, és annyira leköti figyelmünket, hogy a külső szemlélő számára egy kis időre jóformán tétlennek vagy tehetetlennek tűnünk. Pedig ilyenkor ismeretlennel, akár üdítő újjal szembesül az életünk, ami arra késztet, hogy odafigyeljünk, és helyet készítsünk, valamint találjunk az újnak gondolkodásunkban. Miközben az eddig bevált rutin és a frissen tapasztalt újszerűség találkozik és összecsiszolódik, aközben átrendeződik és gazdagodik a gondolatvilágunk. Ez az átrendeződés olyan mértékű lehet, hogy a váratlan csodálkozó elfogadása után másképpen kezdünk tekinteni a korábban megéltekre is. Ehhez persze idő kell - amiből ma igen keveset kapunk, vagy engedünk magunknak. Mihelyt észlelünk valamit, ami rácsodálkozásra késztet, és lelassítunk, máris halljuk, vagy akár mondjuk is: „Mit bámulsz, mint borjú az új kapura?” A kérdés eleve telítve van sürgetéssel, s ha ez önmagában még nem lenne elég, könnyen és felettébb gyakran fűzünk hozzá még nyilvánvalóbban sürgető szándékú felszólításokat, amelyek visszarángatnak a látszólagos passzivitásból a „tettek” mezejére. Kevés - és egyre kevesebb - időnk marad arra, hogy életünkben helyet engedjünk és adjunk a bennünket gazdagító csodálatosnak. Már a mennybemenetel ünnepén, áldozócsütörtökön is úgy rohan(t)unk, mint bármely másik csütörtökön. Pedig igen nagy és gazdagító, a maga nemében abszolút kivételes eseményre emlékezhet(t)ünk: Jézus mennybemenetelére. Egy olyan eseményre, amely méltán váltott ki ámulatot Krisztus legközvetlenebb tanítványaiból, az apostolokból is. Amit láttak, az igencsak próbára tette gondolkodásukat - hiszen egy ismeretlen újdonság szemléletével gazdagodhattak: Jézus a „szemük láttára felemeltetett, és felhő takarta el Őt a szemük elől". Ámulatba ejtő dolog történt, és a tanítványok csak álltak - mint közmondásszerű sürgetésünk főszereplője... Miközben bámultak, akadt, aki meg is szólította őket: „Amint távozása közben feszülten néztek az ég felé, íme, kétférfi állt meg mellettük fehér ruhában, és ezt mondta: Galileai férfiak!Miért álltok itt az ég felé nézve?” Csakhogy ezt a megnyilvánulást nem egy sürgető felszólítás követte, ahogyan azt a saját tapasztalatunkból megszokhattuk, hanem egy gazdagító kijelentés: „Ez aJézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe Ezáltal az összefoglaló, mégis előre mutató kijelentés által egy olyan váratlan perspektíva nyílt meg az egykori, és a mai Jézus-tanítványok előtt, amely rendkívüli módon meggazdagítja a gondolkodásunkat: biztossá teszi a jövőnket, és ezáltal felszabadít a múlt és a jelen csodáinak észlelésére. Érdekes, és megfontolandó, hogy az egykori tanítványok elképesztő tapasztalatát követő kijelentés hatása nem volt kisebb (sőt!), mint a mi sürgető felszólításainké szokott lenni: a tanítványok „ visszatértekJeruzsálembe”, és „valamennyien egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban Isten napjainkban is kínál életet gazdagító, összefogáshoz és Istenre figyeléshez vezető tapasztalatokat mindany- nyiunknak, ha gondolkodásunkban teret engedünk munkájának. (A dőlt betűvel szedett részek az Apostolok Cselekedeteiről írt könyvben olvashatók, az 1. fejezet 9-14. verseiben.) Dk Kaszó Gyula református lelkipásztor Evangélium Mit bámulsz?
