Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-05-12 / 18. szám
. 2013. május 12. MOZAIK , SZEKSZÁRDI 8EFH vasáriapH Párban magányban Babits Mihály és Török Sophie különös házassága Korábban sosem járt Szekszárdon, mégis Babits Mihály révén kitűnően ismeri városunkat. Az 1956 óta Londonban élő Sárközi Mátyás, József Attila-díjas író, kritikus, műfordító, újságíró pontosan tudja, kik ültek egykor a Babits-ház nappalijának kanapéján, amin most Odor János Gáborral, a megyei múzeum igazgatójával beszélgetett nemrég megjelent, Babits és Tanner Ilona (Török Sophie) különös házasságát feltáró dokumentumregényéről. Ezt a könyvet - mint az élvezetesen és hitelesen anekdotázó Sárközi Mátyás mondta - 98 százalékban nem ő írta. Bár családja révén személyes emlékeket is őriz a múlt század első felének irodalmi életéből: édesapja Sárközi György, költő, író, szerkesztő, aki keresztény filozófusnak is gondolta magát. Dédnagyapja vízimolnár volt, a Sárközben volt a malma, ezért választotta magának - valószínűleg Vogel helyett - a Sárközi nevet. Apai nagybátyja publicista volt, míg édesanyja, Molnár Márta indította újra férje halála után, 1946ban a Válasz című szépirodalmi és társadalompolitikai folyóiratot, lakásán rendszeresen irodalmárok beszélgettek. Hogy a könyv egészen hiteles legyen, mégis sok forrásanyagot gyűjtött hozzá: naplókból, magánfeljegyzésekből, memoártöredékekből és versekből állt össze a kötet. Szabó Lőrinc volt a „legintimebb Pista”, mindent leírt mondta Sárközi. Ő ajánlotta fel a Centrál Kávéházban már gyűrűvel eljegyzett menyasszonyát Babitsnak, aki nagyon magába zárkózó volt, a nőknek plátói szerelmet váltott, verset írt hozzájuk, de nem volt egy szívtipró típus. Neki már csak annyit kellett tennie, hogy közölte Ilonkával: elveszi feleségüL (Szabó Lőrinc végül Mikes Klárával házasodott össze.) Szekszárd felé tartva, a vonatűton Török Sophie-nak elnevezett asszony azonban a nőkhöz vonzódott. Jobban tetszett neki Tormay Cécü, viszont - mint mondja - soha nem volt „praktizáló leszbiánus”. A verseket írogató Tanner Ilona egy nagy költőn keresztül akart belecsimpaszkodni az irodalomba. Bár Babits volt a mestere, soha nem lett belőle nagy költő. Mivel svájci családból származott, nem érezte igazán a magyar nyelv lejtését, inkább szabadverseket írt - kevés sikerrel Babits nagyon szeretett volna gyermeket, akit szerethet és tanítgathat, annak ellenére, hogy feleségével ritkán élt házaséletet. Az asszony azonban egy férfival viszonyt folytatott, aminek abortusz lett a vége, s emiatt aztán nem lehetett gyermeke. Ugyanakkor ügyvédbojtár öccsének kisbabája született egy szolgálólánytól. Magukhoz fogadták a kislányt, Ildikót, így Török Sophie-nak az unokahúga lett a saját gyermeke. Helyes lány volt, de rossz tanuló. Babitsra tekintettel átsegítették az érettségin, de aztán elvadult: villamoskalauz lett. Majd Angliába ment, ahol egy lakókocsiban élt macskák között. Tüdőbajban halt meg 54 évesen. Sárközi Mátyás apja beszélte rá Baum- gartent, hogy alapítson irodalmi díjat, aminek kurátora Babits lett. Borzasztó dolog, hogy az embernek a kezében van egy csomó pénz, amit mindenki szeretne elnyerni. József Attila élettársa is a nyakára járt, hogy a költőnek szüksége lenne a pénzre. Ekkortájt történt a végzetes vonatbaleset. Azt mondják, hogy József Attila át akart menni két tehervagon között a Balaton partra, s az egyik véletlenül elindult... Ez alkatom volt arra, hogy Babitsot tegyék meg bűnbaknak. Nem sokkal azelőtt írt verset a tragikus sorsú költő „Hódolattal Babits Mihálynak” címmel, de már nem lehetett odaítélni a díjat a költőnek, aki a Szép Szó szerkesztését kapta volna meg. Szerencsére az irodalomtörténet megvédte Babitsot. Török Sophie mindent leírt, lefotózott, ami Babitscsal történt. Ő találta ki, hogy rögzíti, amint a verseit mondja, és azt majd a rádió lejátszhatja. Egy ilyen alkatommal a nyolcéves Ildikó vette észre: „Apa, olyan nagyon lélegeztél” Máig tisztázatlan, hogy Babitsnak pajzsmirigy-, vagy gégerákja volt. Rudolf Nissen professzor sikeres operációt hajtott végre a Sárközi Mátyás «N-r* Párban magányban A könyv borítóján Székely Aladár nagyszerű felvétele Babits Miháfy- ról és feleségéről, Török Sophie-ról költőn, aminek köszönhetően egy darabig újra tudott beszélni. Felesége oda- adóan ápolta súlyos beteg férjét, mindvégig kitartott mellette. A költő 1941. augusztus 4-én bekövetkezett halála után azt szerette volna, ha Babits temetése is olyan nagyszabású lenne, mint Adyé, a nemzet nagy költőjéé, de akkor már más világ járta. A temetésen az Akadémia és a baráti kör képviseltette magát. A Párban magányban című kötet Ady temetésével kezdődik, és Babitséval fejeződik be. Ahogy Sárközi Mátyás mondta, Babits legnagyobb műve ajónás könyve, amely- lyel figyelmeztette az embereket: itt valami nagy baj közeledik. Kovács Etelka Észak-Erdély katonai közigazgatása Az észak-erdélyi berendezkedésről szóH Szavári Attila történész Teleki Pál politikájáról indított sorozatának harmadik része az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban. AII. bécsi döntést követően, 1940. szeptember 14-én éjfélkor katonai közigazgatás lépett életbe a visszacsatolt részeken. A katonai ellenőrzés Észak-Erdélyben 1940. november 26-ig tartott Werth Henrik vezérkari főnök irányításával a végrehajtás operatív felelőse Náray Antal ezredes volt. A bevonulást követően hármas fokozatú katonai igazgatási rendszert építettek ki: létrejöttek a járási (városi) katonai parancsnokságok általános és szak- igazgatásért felelő, rendőrhatósági és jegyzői irányítással felruházott jogkörrel rendelkező főszolgabírókkal valamint városi polgármesterekkel és közigazgatási tisztségviselőkkel Vármegyei szinten a katonai parancsnok a tábornoki karból került ki, és alispáni jogkörökkel bírt. Közegészségügyi, erdőtiszti, vagy útügyi előadókat is kineveztek. A harmadik szintet a hadsereg katonai közigazgatási csoportja jelentette, amely közvetlen felügyelő, irányító hatósága volt a megyei és a városi parancsnokságoknak, egyben Észak-Erdély feljebbviteli hatóságaként is működött. A katonai közigazgatás főbb feladata az igazgatásrendészeti és államrendészeti szolgálat ellátása, gazdasági intézkedések folyamatainak elindítása (pl. földkérdés) volt, de a közellátásról való gondoskodás, a szociális ügyek kezelése, a közoktatás és a menekültek ügyeinek intézése is alá tartozott. A közbiztonságért a magyar királyi csendőrség felelt. Székelyföld viszonylagos elzártsága miatt a katonai közigazgatás az adódó közellátási problémákat vetőmag-és állatállomány-javító intézkedésekkel próbálta kiküszöbölni. A közigazgatás foglalkozott a dél-erdélyi menekültek állami alkalmazásba helyezésével is. Ez nem Teleki koncepciója volt, mivel a miniszter- elnök pontosan tudta, ha onnan az orvosok, mérnökök, hivatalnokok áttelepülnek, a dél-erdélyi magyarság ' ellehetetlenül. Az átmeneti rendszerre a gyors, bürokratizmustól mentes intézkedések voltak jellemzőek. Ez a szervezeti nehézségek és problémák kezelésében, az élelmezési gondok megoldásában, az útjavításokban, a tehergépkocsi- forgalom megszervezésében, valamint a gyárak és üzemek életben tartásában, hitelnyújtásban és az értékesítésben mutatkozott meg. A menekültek elhelyezése, a munkák folyamatos biztosítása, megfelelő munkabérek kifizetése, az árak és a bérek anyaországi szinthez való igazítása, sőt, az elbocsájtások megszüntetése, vagy a valutaüzérkedés felszámolása szintén jellemző volt erre az időszakra. Teleki és a nácibarát Werth Henrik között ellentét húzódott. Werth például meggátolta, hogy a miniszterelnök nemzetiségi politikáját végrehajtsák, vagy egy- egy megbízottját nem engedte be Észak-Erdélybe. (Folytatjuk.) Gyimóthy Levente
