Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-04-14 / 14. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP KLÍMA 2013. április Itt a tavasz: elő a biciklikkel Példaértékű programot valósítottak meg a Fecskeház fiataljai a klímakor támogatásával Végre eltűnt a hó, és újra nyeregbe pattanhatunk, elősegítve ezzel egészségünk megőrzését, a téli plusz kilók eltüntetését és természetesen a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését is. Percekig sorolhatnánk még a kerékpározás jótékony hatásait, sajnos azonban vannak, akik még mindig nem ezt a fenntartható közlekedési módot választják. Nem úgy a Fecskeház fiataljai, akik példa értékű programot kezdeményeztek a Szekszárdi Klímakor támogatásával. Nem is gondolnánk milyen sok társasházban jelent problémát, hogy egyetlen közös tárolóhelyiség áll rendelkezésre, melynek kapacitása túl kicsi ahhoz, hogy ott kerékpárokat tároljanak. Éppen ezért nagyon sokan nem is vesznek biciklit. A Fecskeház példájából is kiderül, hogy a legtöbb esetben elegendő lenne a probléma megoldásához egy összetartó közösség és egy szabad vasárnap. A fiatalok ugyanis megunták, hogy nem férnek el a kerékpárok, babakocsik és egyéb holmik (bútorok, gye« játékok, stb.) a házhoz tartozó táró ban, ezért az önkormányzati bérlal sok üzemeltetőjéhez, a Szekszárdi \ gyonkezelő Kft.-hez fordultak. A k örömmel támogatta a kezdeményezd és támogatást igényelt a Klímaalapb egy 20 férőhelyes kerékpártároló éli szítéséhez. A tároló elkészülte után a lakók öí szefogtak és egy nap alatt rendet ra tak. Tanulságos, hogy a tárolóban léi holmik közel fele már korábban elki tözött lakóké volt, akiket megkereste és eljöttek régi tárgyaikért. Most rer van, a kerékpárok biztos helyen va nak, épp ezért a lakók közül egyre tö ben választják a közlekedés ezen form ját, a gépjármű használatát mellőzve. Országos első lett a „csapós” technikus fiatalember Tóth Ferenc a gallyapríték energiacélú hasznosításáról értekezett Jean Pain francia erdőgazda munkássága, a tudós kutató fenntartható fejlődést szolgáló kísérletei nagy hatást gyakoroltak a szekszárd- palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakképző Intézet tudományos érdeklődésű diákjára, Tóth Ferencre. A kétéves vidékfejlesztési szak végzős, tengelici illetőségű technikusa e témát jellemző szerteágazó és egymással ösz- szefüggő ok-okozati összefüggések feltárásával az első helyet szerezte meg a intézményben a közelmúltban megtartott országos mezőgazdasági versenyen. A lényeg: az erdőgazdálkodás során keletkező gallyak egy speciális aprítógéppel történő feldarabolásával, majd a gallyapríték beáztatásával, kupacolásával, rá egy fedőréteg elhelyezésével hőtermelés indítható el a kupac belsejében. Egy négy köbméteres rakat esetében hat hónapon át garantáltan hatvan Celsius fokos hőmérséklet van a kupac belsejében, s egy keringető-rendszer beépítésével melegíteni, fűteni lehet - vetíti előre többek között Tóth Ferenc dolgozata. Ettől mindjárt izgalmassá és érdekessé kezd válni a téma. Annak főleg, aki családi házának fűtését szeretné olcsóbbá tenni, és ezért a kényelmét is hajlandó feláldozni. Az erjesztett gally-apríték- komposzt több lehetőséget is hordoz magában. Még az önálló, saját szükségletre történő energiatermelést is!- Nem is akármilyeneket - mondja Tóth Ferenc. - Fel lehet használni a növénytermesztésben. A keletkező hővel kisebb kertészeteket lehet fenntartani, gazdaságosabbá lehetne tenni a termelést. Az így keletkezett anyagnak a talajba történő kijuttatásával a tápanyagutánpótlás is megoldható. Abban az esetben pedig, ha tartályba zárjuk, a Tóth Ferenc egy kisebb kupac gallyaprítékkal kémia folyamatok során metángáz keletkezik, ez pedig alkalmas motorok, generátorok meghajtására - sorolja a diák a hasznosítás lehetőségeit, amivel számára érthetetlen módon nem él az emberiség. - Jean Pain a meleg dél-franciaországi részeken kísérletezett, és a 270 hektáros erdőterületen tekintélyes mennyiségű villamos energiát állított elő. Az ember tartsa el önmagát! A fiatalember tudja, érzékeli a technológia bevezetésével kapcsolatos problémákat, nehézségeket - különösen a hazai viszonyok közepette. Először is a gallyapríték beszerzését, öszszegyűjtését említi, figyelembe véve azt, hogy Magyarországon egyre ag- gasztóbban fogy az erdőállomány, a kipusztult részek töredékén telepítenek újakat. Ha be is következne szemléletváltozás, ha az agrárgazdaságok, a családi gazdálkodók tömeges méretekben ismernék fel a többcélú hasznosításban rejlő páratlan lehetőségeket, miként lehetne folyamatos az alapanyag-ellátás, különösen Magyarországon? - szegeztük a kérdést Tóth Ferencnek, aki a privát életben egy családi házat, s mellette 4-5 hektáros kertészetet működtetve valósítaná meg álmát. Ahol már az öszszes saját villamosenergia-szükségleti is maga állítja elő. Kortársaihoz képe e tekintetben csodabogárnak számi hiszen önellátásról, fenntartható fejli désről elmélkedik.- Ésszerű erdőgazdálkodás esetén rei geteg gally keletkezik, ami összegyűjti erre a célra felhasználva kellő mennyisi get adhat. Elkerülhető a nem kívánatc fakivágás. Nem nagy kunszt, csak k< moly elhatározás kérdése, hogy ezenti úgynevezett bozóttermelő erdőket teli pítünk. Ezekre nem is a hegyvidéki téri letek alkalmasak, sokkal inkább a dunái túli részeken kellene elkezdem - ad hat; rozott választ az egyik fontos kérdésr Tóth Ferenc, aki a maga módján már tol bízik azért, hogy a gallyaprítékos móc szer ne csupán az elméletben, hanem gyakorlatban is létezzen, elterjedjen. A paksi gimnáziumban érettségizet fiatalember már tavaly felvételt nyert Pécsi Tudományegyetem földrajz szí kára - a természet- és a növényföldraj áll az érdeklődése fókuszában -, de csal ősszel tervezi levelezős tanulmánya megkezdését. Épülése, látóköre bővült se szempontjából ugyanis fontosnál tartotta, hogy előtte Palánkon szerez zen technikusi szakképesítést. Talál azért is, hogy önálló felnőtt élete sorát minden körülmények között megfelel hessen határozott világnézetének: „x ember tartsa el magát, termelje mej azt, amire szüksége van!” R Gy