Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-04-07 / 13. szám
2013. április 7. SZEKSZÁRDI Tavaszköszöntő Április 10-én, szerdán 19 órától a Szaggató zenekar tavaszköszöntő koncertjére várják az érdeklődőket a Babits Mihály művelődési ház dísztermébe. Belépő: 800 Ft. Levéltári esték A Mattioni Eszter Szekszárdi Hölgy Klub Egyesület a Tolna Megyei Levéltárral közösen Levéltári Esték címmel előadássorozatot indított. Ennek keretében a levéltár kutatói közreműködésével olyan előadások hangoznak el, amelyekből az érdeklődők megismerhetik Szekszárd város történetét, itt élő elődeink cselekedeteit. A sorozat következő részében, április 16-án, kedd 17.00 órakor Rúzsa Éva főlevéltáros„A szekszárdi emberek hétköznapjai az 1920-as és 1930-as években az újsághirdetések tükrében” címmel tart előadást a Református Gyülekezeti Házban (Bezerédj u. 3 ). Léleképítő A népszerű Léleképítő sorozat következő előadására április 15-én, hétfőn 18 órától kerül sor a Garay János Gimnázium dísztermében. A házigazda, Tóth Csaba Attila vendége ezúttal Szaniszló Ferenc televíziós szerkesztő lesz. Mi muzsikus lelkek „Mi muzsikus lelkek...” címmel Radnai Erzsébet és Kovács Gergő operett-, musical- és dalestje lesz április 19-én 19 órakor a művelődési ház dísztermében (Szent István tér 15-17). Közreműködik: Lányi Péter zongoraművész és Orbán György előadóművész. Jegyek 800 Ft-os áron a művelődési ház információján és az előadás előtt a helyszínen kaphatók. Egy szerkesztő-szerző a magyar irodalomról Király Levente évente egy könyvet olvas el saját szórakoztatására Az Irodalom Háza vendége volt március 21-én Király Levente költő, prózaíró, a Magvető Kiadó szerkesztője, aki 2000-ben elnyerte az év legjobb elsőverses kötetéért járó állami kitüntetést, a Gérecz Attila-díjat. A szerzővel Odor János Gábor, a megyei múzeum igazgatója beszélgetett. Nagy örömet jelent szerkesztőként dolgozni egy kiadónál - tudhattuk meg Király Leventétől - hiszen legfőbb dolga az olvasás. A szövegeken ugyan javítania is kell, persze nem a helyesírási hibákat. Aztán megmondani a szerzőnek, hogy másként gondolja át például a kompozíciót. Legtöbbször ezt el is fogadják az írók, költők, csak néhány esetben nem. Mindeközben saját szórakozására évente általában mindössze csak egy könyvet tud elolvasni. A Király Levente életében fontos Sárkányfű című szépirodalmi és kulturális folyóiratot 1996-ban alapították meg barátaival az ELTE magyar szakán „anarchoszindikalista” módszerrel. Vagyis nem volt egy állandó főszerkesztő, hanem felváltva látták el ezt a feladatot, de inkább közösen megbeszélték, hogy miként alakuljon a következő lapszám. Volt felelőse a prózának, a versnek és a kritikának, de ez is mindig változott. Szükség volt a lapra, mivel a magyar irodalom folyóirat-centrikus. Ők publikálták először például Varró Dániel, vagy Karafiáth Orsolya műveit. Ebben az időben tudatosult Király Leventében, hogy ha megírt valamit, az onnantól már nem az övé, hanem az olvasóé, ő dolgozik vele tovább. A legtöbb szerző nem is változtat a megjelent művein, de Szabó Lőrinc például évtizedekkel később minden művét átírta. A kiadónak persze Király Levente meg kell jelölnie, ha az átdolgozott változatot adja ki. Vannak-e generációk a magyar irodalomban? Beszélhetünk-e például a 70-es évek generációjáról? - tette fel a kérdést Odor János Gábor. Király Levente szerint inkább nagyon sokféle párhuzamos hang létezik, de generáció nincs. Grecsó Krisztiánt, Varrót, Karafiáth Orsolyát egyaránt kedveli, de mind egészen mások. Időszakok tekintetében sem beszélhetünk egy kiugróan színvonalas korról a magyar irodalomban, mondjuk a nyelvújítás koráról. Már Pázmány idejében is magas szintű volt irodalmunk. A probléma az, hogy a magyar egy zárványnyelv, nincsenek rokonaink, nyelvünk nehezen fordítható. Ha egy szerző művei megjelennek Németországban, mint Kertész Imréé, onnan már könnyebb az út a világhír felé. A cseheknek két világhírű írója van: Hrabal és Kundera. Reméljük, egyszer Magyarország is eljut ide. Király Levente pályájában kettéválik a Magvető szerkesztőjeként töltött időszak. A kettő között dolgozott egy napi-’ lap online, majd kulturális rovatánáL Aztán egy évig külsősként írt néhány lapnak. Ez az időszak anyagilag nehéz volt, de az olvasás szempontjából nagyszerű. Ekkor fedezte fel magának a Magyar történelmi kronológiát, amelyből látta, hogy más képet mutatnak az adatok, mint a történelemkönyvek. Ezután dolgozott a kuhüra.hu-nál aztán újra a Magvetőnél Most hozzá tartozik Cserna- Szabó András, Grecsó Krisztián és Takács Zsuzsa könyveinek szerkesztése. A kritikusok munkáját fontosnak tartja. Azt mondja, egy szerzőnek - ha nehéz is - felül kell emelkednie egy-egy rossz kritikán. Megfigyelte, hogy a kritikák 90 százalékából nem a könyvről, hanem a szerzőről tud meg valamit az olvasó. Vannak persze olyanok is, amelyekből lehet tanulni, de ilyent a saját könyvéről még nem olvasott. Király Leventének eddig hat kötete jelent meg: A legkisebb (versek, 2000, JAK-Kijárat); így irtok én (irodalmi paródiák, 2004, Korona); Szánalmasan közel (versek, 2005, Parnasszus); Nincs arany közép (versek, 2007, Magvető); Hova menekülsz (novellák, 2010, l’Harmattan); Énekek éneke (regény, 2011, l’Harmattan). Ezek, ahogy Odor János Gábor mondta: írói szempontból igen sokfélék. Király Leventétől megtudhattuk ennek okát is: rendszerint kitalál egyfajta világot, de miután azt megírta, már nem érdekli. Következő művében újat, másfajtát alkot. Ez nehéz az olvasónak, mert nem érezhet egyfajta otthonosságot, ha Király műveivel találkozik. Kovács Etelka KO LTESZE-TiNA^IgBlpm^. A gar-ayJ®PBiBí^ 7 1 ”f S/rU ■■$£■ ar,':',r.U. t.S'C-3l«; "*IS? * VERS es POHÁR ? ’ > duzsTtamas lÜÉíAfffc' , - .Mn.PAL ISTVÁN t j n itv.an^a L, , — A HORVATH ISTVÁN Wv ' fcsjv j *| poia.Tino.ici - ran K&O.-Et-www.garaypine9.hu — 9-mai. garaypinc9@garaypince.hu „ÁLLNAK AZ ÓRÁK" A 60 éve született Csengey Dénes soraiból Április 11-én, csütörtökön, a költészet napján, 18.00 órakor a szekszárdi Német Színházban Előadja: Él %• Teli Edit és Orbán György Bevezetőt mond: ••• Gacsályi József