Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-03-17 / 10. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP INTERJÚ 2013. március 17. Létező kiutak a válság kezelésére, a várt felemelkedésre Interjú Sárköz János Józseffel, a romák városi és megyei vezetőjével „A gazdasági válság roppant nehéz helyzetet idéz elő még ma is a roma lakosság egyre jelentősebb részénél. A mélyszegénység egyre nehezebben kezelhető méreteket ölt nálunk is, ahol pedig ez a probléma eddig kezelhető volt” - jelentette ki Sárközi János József, a Szekszárdi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzat elnöke, a megyei romaszervezet vezetője hétközi sajtótájékoztatóján.- Sajnos, azok a szekszárdi és környékbeli roma(származású) vállalkozók, akik bontásra, kubikos munkákra szakosodtak, az építőipar több éve tartó válsága miatt tönkrementek, vagy csak vegetálnak, így nem tudnak foglalkoztatni helybéli romákat. Ez most óriási gond, s a kilátások sem biztatóak. Több mint százan vesztették el a munkájukat, s ezzel együtt a megélhetésüket, mert a segélyből, amit helyzetüknél fogva kapnak, nem lehet megélni, családot eltartani. Egyre több szekszárdi roma került az elmúlt években mélyszegénységbe - vázolta a Szekszár- don és a megyében kialakult helyzetet a kisebbségi vezető. A helyzetre megoldást szeretnének találni, mert mint mondta: a közmunkaprogram csak átmenetileg, és keveseknek orvosolja a problémáját, s mivel a minimálbér alatti juttatásokról van szó, ezzel sem lehet megteremteni a létezéshez szükséges költségeket. Csak előítélet van, esély nincs a munkára- Mit várnak a munkahelyteremtés szempontjából a mai eléggé kilátástalan helyzetben?- Azt, hogy a közmunkák bővülnek, ezáltal nő a lehetőség a romák számára is, hogy azokban részt vegyenek. Tudom, hogy ezen a területen sem könnyű a helyzet, a válság következményeként egyre több magyar család lehetetlenült eL Akik kiszorultak a munkaerőpiacról, nincs más lehetőségük, mint a közmunka. Azért, ha már itt tartunk, szeretnék cáfolni egy tévhitet, miszerint a romák nem akarnak dolgozni. Én gyakran megfordulok a helyi családok között, ismerem őket, így meggyőződésem, hogy a munkaképesek zöme megragadná a lehetőséget, ha megkapná. De nem kapnak, ez a szomorú helyzet. Sárközi János József A számukra is elérhető állások esetében a mai helyzetben semmi esélyük, hogy rájuk essen a választás. Úgy látom, nincs meg annak az esélye, hogy a cigányság bebizonyítsa: helyt tudna állni a munka frontján. Ha valaki azzal fordulna hozzám, hogy kellene neki 10-15 ember valamilyen munkához, nos én és vezetőtársaim garantálnám a személyes jelenlétünkkel is, hogy a cigányemberek képesek lennének az adott munkát tisztességesen elvégezni!- Amikor a három körzetben, az úgynevezett „Csikágóban”, a Patak utcában, vagy éppen Csatáron járok vezető társaimmal, ezt a témát nagyon sokszor ők maguk hozzák szóba. Drámaivá vált a helyzet. Gyakran találkozunk mostanság olyan, a lakásokban didergő idős, beteg emberekkel akiknek a gyógyszer kiváltására már esélyük sincs. Fűteni sokan egyáltalán nem tudnak, s a gyerekek nagy dunyhába burkolózva írják iskolai házi feladataikat. Azért erre a kétezres évek elején nem nagyon volt példa. Azok, akik dolgozhattak, valahogy el tudták tartani a családjukat - és szolidárisak voltak azokkal szemben, akiknek nem volt munkájuk.- A kisebbségi önkormányzatnak milyen lehetősége, forrása van a súlyos probléma átmeneti kezelésére?- Nincs okunk e tekintetben a panaszra. Szekszárd önkormányzata biztosít évi 4,2 millió forintot, amiből minden, valóban a létminimum alatt élő családnak élelmiszercsomagot tudunk biztosítani legalább évi két alkalommal: rendszerint húsvétkor és karácsonykor. Amiért még köszönettel tartozunk a város- vezetésnek, az a roma gyerekek táboroztatása. Amikor még jobb volt a helyzet, több család is képes volt előteremteni a nyári táborhoz a költségeket, egy busz is elég volt. Ma már három is megtelik, de hála Istennek, erre is lett fedezet.- A nehezebb élethelyzetek következtében nőtt-e Szekszárdon és környékén a romák által elkövetett bűncselekmények, szabálysértések száma? Van ezzel kapcsolatos információjuk?- Igen, és örömmel mondhatom, hogy a városi bűnügyi statisztikában nincs ilyen negatív elmozdulás. Részint azért, mert az itt megtelepedett romák nem így keresik most sem a probléma megoldását. Az, hogy a szekszárdi közbiztonság országosan jó és példás, abban az itt élő, nagy többségében törvénytisztelő romák is hozzájárulnak. Országosan is példaértékű a kisebbségi önkormányzatunk kapcsolata a bűnmegelőzés és felderítés tekintetében a városi és megyei rendőrséggel, úgyszintén az ezen a téren működő Szőlő-Szem mozgalommal Említhetem a megyei rendőrfőkapitányság, a kormányhivatal és a megyei cigányönkormányzat megállapodását, amely révén a bűncselekmények áldozatainak, sértettjeinek kárenyhítésében az általunk felkért roma diplomások vesznek részt. Nem teljesen a béke szigete...- Szekszárd a roma és nem roma emberek békés egymás mellett élésének színtere, ahol egészen a közelmúltig a rasszizmusnak nyomát sem tapasztaltuk. Sajnos, a közeli hónapokban történtek olyan megnyilvánulások, ami után ezt már egyértelműen nem állíthatom. Több alapegzisztenciával rendelkező, közösségellenes magatartást nem tanúsító, italozó életmódot nem folytató cigányember fordult hozzánk azzal, hogy bizonyos vendéglátóhelyeken - szerintük csupán a bőrük színe miatt- nem szolgálják ki, amikor például családostul egy hétvégi ebédre bejelentkeznek. Szomorú, de egyelőre sehol sem tiltakozunk, megpróbáljuk lenyelni annak reményében, hogy nem ismétlődik meg újra. Sajnos, a más országrészekben szélsőséges mozgalmak által gerjesztett romagyűlölet ide is begyűrűzik, mint a politikai érvényesülés eszköze. Éppen ezért felhívtuk a Tolna megyében élő romák figyelmét, semmilyen provokációnak ne dőljenek be, maradjanak távol az ilyen rendezvényektől.- Az oktatás, nevelés területén van-e pozitív változás, hisz alapvetés: ez lehetne a cigányság asszimildlódásának, fel- emelkedésének záloga.- Azt hiszem, jó alapot teremt ezen az úton az a helyzet, ami a szekszárdi iskolákban kialakult. Ott valóban segítőén, a cigánygyerekek hátrányos helyzetét tolerálva állnak hozzá ehhez a kérdéshez a nevelőtestületek, s ugyanez az együttműködés az óvodákkal is kialakult. Ahol probléma van, ott a kisebbségi önkormányzat igyekszik megoldani a helyzetet. Legutóbb például az egyik iskolában két-három gyerek esetében a tanárokkal szembeni tiszteletlen magatartás volt tetten érhető, de megoldottuk a gondot. Azt kell elérni, hogy a jelenleginél jóval többen tudják folytatni tanulmányaikat az általános iskola után. Itt még roppant kevés a sikertörténet. A több éve működő Cinka Panna Tanoda nagy segítséget nyújt a roma gyerekek tanulási nehézségeinek megszüntetésében, az iskolai tananyagnak azon a szinten való elsajátításában. Nem lehetünk ezért elégé hálásak Dömötörné Solymár Orsika intézményvezetőnek, és a pedagógusoknak. Úgy tűnik, végre lesz forrás arra, hogy minden szekszárdi iskolában dolgozhasson egy-egy romológiát tanult szakpedagógus. Ez nagyon fontos, főleg a problémás esetek kezelésére, de az odajáró nem problémás gyerekek fejlődésében is, hogy legyen igényük kitörni abból a helyzetből, ahonnan még mindig sokan érkeznek. B. Gy.