Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-02-24 / 7. szám
2013. február 24. KÁVÉHÁZI RANDEVÚ SZEKSZÁRDI u$4rmp 9 „A dúcban legyen igazi magyar galamb” SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban Hévizi Tibor galambtenyésztő, akivel ennek az elfoglaltságnak a szépségeiről, nehézségeiről, az elért hazai és európai eredményekről, közte a januárban Németországban rendezett kiállításon aratott sikeréről beszélgettünk.-Ritka hobbi, amit művelsz. Mesélnél a kezdetekről?- Vissza kell nyúlnom a gyermekkoromra, amikor itt Szekszárdon, a Tartsay utcában családi házban laktunk. Bár minden kisállatot nagyon szerettem, a galambok álltak igazán közel a szívemhez. A 2006-os vök az az év, amikor ez a gyermekkori „nosztalgia visszatért”, s miután a bérházban galambot tartani szóba sem jöhetett, a városon kívül vettünk egy kis hétvégi házat melléképülettel, ahol a hobbinak induló galambtenyésztésnek hódolhattam. %- S a hobbiból lassan egyre több lett... Honnan szerezted be a szükséges információkat, szakirodalmat?- Felhasználtam a mai technikát: az interneten a galambtenyésztéssel kapcsolatos oldalakat keresgetve nézegettem a különböző fajtákat, amikor ráakadtam arra, ami nagyon megtetszett. % Ez az angol modena fajta vök. Egyszerű- c en beleszerettem a gömb formájába, mert korábban még sosem láttam ilyet. Fehér színben úgy néz ki, mint egy hógolyó. Ezek kifejezetten kiállítási galambok, a szépségük miatt tenyésztik őket.- Hogy mennyire szereted ezt a galambfajtát, az még a ruhádon is látszik, hiszen egy hófehér galamb díszeleg rajta. Szóval megtaláltad. Mi volt a következő lépés?- Szerencsére legközelebb éppen Tolnán volt ennek a fajtának a legnagyobb hazai tenyésztő bázisa. Bár Szekszárdon is van díszgalambtenyésztő, de a városban ezt a fajtát csak én tenyésztem. A kiállításokat az országban egyesületi szinten rendezik, én a pécsi egyesület tagja vagyok, évente rendezünk egy kiállítást, valamint más egyesületek is hívnak vendégkiállítónak. A Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Szövetsége évente egyszer tart országos kiállítást, amelyen minden egyesület minden bejegyzett tenyésztője részt vehet. Eddig minden évben minden egyesületi és országos kiállításon részt vettem.- A kezdetektől számítva mennyi idő alatt, milyen eredményeket sikerült elérni?- Rövid idő alatt elértem a legmagasabb szintet ebben a fajtatenyésztésben. Az eddigi évek munkája alapján az országos kiállításokon elértem több kiváló minősítést, és a „Bronzkoszorús érdemes tenyésztői” címet is hazahozhattam.- Mit jelent számodra a galambtenyésztés, a kiállításokon való részvétel, a kimagasló eredmények?- Egyrészt egy gyermekkori álmom beteljesülését, s azt, hogy a kisállatok közül egy olyannal foglalkozhatok, amely számomra esztétikai öröm, amellett, hogy mögötte rengeteg munka van. Úgy gondoltam mindig, hogy a galamb egy jelkép, és nemcsak a tenyésztőnek, de minden embernek. Ezért is lett az egész világon a csőrében olajágat tartó galamb a béke szimbóluma.- Többször említetted a kiállításokat Milyen szempontok szerint történik az értékelés?- Minden fajtának más-más az „ideál képe”, vagy rajza, mely megszabott paraméterekkel rendelkezik. Ezt kell a tenyésztés során a lehető legmagasabb szinten megjeleníteni, így nekünk is az általunk tenyésztett fajtákban.- Észrevetted, hogy többes számban válaszoltál?-Ami természetesen nem véletlen, hiszen most szeretném elmondani, hogy ez a fajtatenyésztés már nem hobbi, hanem életforma, amely „átragadt” a feleségemre, Zsuzsira is.-Hogy kerül a csizma, akarom mondani a fodrászolló a galambdúcba? Köztudott, hogyfeleséged Szekszárd egyik kiválófodrászmestere.- Ahogy a házasságunk alatt végig mindenben támogatott, úgy ebben a kezdeményezésben is, és akarva akaratlanul „beleszeretett” a galambokba. Ő viszont nem azt a fajtát tenyészti, amit én, ugyanis közösen úgy gondoltuk, hogy megvalósítjuk a galambtenyésztők íratlan szabályát, vagyis a dúcban legyen egy igazi magyar kitenyésztésű fajta. Ez pedig a tollalakzatos csoportba tartozó magyar pávagalamb, amely megjelenésében gyönyörű. Úgy gondoltam mindig, hogy a galamb egy jelkép, és nemcsak a tenyésztőnek, de minden embernek. Ezért is lett az egész világon a csőrében olajágat tartó galamb a béke szimbóluma.- Ezek szerint együttjártok a kiállításokra is... Láttam fotókat a honlapotokon, hát bizony ott csak egy hölgy áll a férfiak között- Igen, büszke is vagyok rá. A feleségem is bekerült a galambtenyésztői „vérkeringésbe”, és 2012-ben ő is elnyerte „A magyar galambtenyésztők mestere” címet.- Milyen kapcsolatokat ápoltok a többi tenyésztői egyesületekkel?- Az itthoni sikereknek köszönhetően kapcsolatba kerültünk az európai modenatenyésztőkkel, így egyedüli magyarként tagja lettem a németországi angol modenaklubnak is, ahol élen járó tenyésztője vagyok ennek a fajtának. Eredményeimnek köszönhetően már nem csak hazai, de európai kiállításokra is rendszeresen kapunk meghívást, amit örömmel elfogadunk, és lehetőség szerint el is utazunk rá. Általában sikerekkel térünk haza, legutóbb januárban éppen Németországból- Mit jelent számodra ez a lehetőség?- Folyamatosan figyelemmel kísérem ennek a fajtának a legmagasabb szintű tenyésztését, a német és francia társak munkája alapján. A magyar tenyésztési eredményeket pedig a mi galambjainkon keresztül mutatom meg az ottani tenyésztőknek, akik elismerik az eredményeinket. Mi azonban tudjuk, hogy hozzájuk képest még hová kell fejlődnünk.- Gondoltad volna, hogy egy gyermekkori álomból indult hobbival egyszer idáigjutsz?- Valóban hobbinak indult, ma már tudom, hogy mennyi munka, energia, szervezés, utazás, idő van benne. A szépségén túl pedig fájó pont, hogy sokan még a tenyésztők közül sem ismerik el a fajták népszerűségéért tett erőfeszítéseket.- Stílszerűen mondhatnám, hogy a galambok azt csiripelték, hogy a saját tenyésztéseteken túlmenően felelősek vagytok mások munkájának elbírálásáért is...- A feleségemmel úgy éreztük, hogy ezeknek a fajtáknak a tenyésztése során eljutottunk egy olyan szintre, hogy el tudjuk bírálni más tenyésztők munkáját, eredményességét. Ezt megerősítendő, mindketten sikeresen elvégeztük egy galambbíráló tanfolyamot, s ma már képzett bírálóként várjuk az egyesületek felkérését.- Szép sikerek, de mit szólnak mindehhez a felnőtt gyermekeitek?- Nem kérjük őket arra, hogy ebben az életformában osztozzanak velünk, Tamás és Betti a saját területükön szintén sikeresek. Számunkra két szép gyerekünk is siker. Sőt, van még egy nagy elismerés: 3 éves unokánk, Antira a hófehér angol modena galambot elnevezte Gombóc Artúrnak. Hát ez is siker.