Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-12-02 / 44. szám

2012. december 2. HÉTRŐL HETRE SZEKSZÁRDI n»H „Csak a pallérozott elme értheti meg az élet igazi szépségeit...” Hat iskola 163 tanulója és felkészítő pedagógusaik kaptak elismerést a mecénás díjkiosztó ünnepségen A Garay iskola táncosai is a díjazottak között voltak Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének Hu­mán Bizottsága Mecénás Tehet­séggondozó Támogatás díjkiosztó­jára hívta a tanulókat, pedagóguso­kat, szülőket november 23-án a Garay gimnázium dísztermébe. A mecénás díjkiosztók hagyomá­nya, hogy a műsor szereplői a díja­zottak közül kerülnek ki, így első­ként léptek színpadra a Garayjános Általános Iskola és Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény növendékei (Huszárik Márton, Rikkert Judit és Kasó Gergő, Hammer Angéla és Zsobrák Róbert, Mészáros Rebeka és Horváth István.), akik Tar- doskeddi váskatáncot, valamint las­sú és friss csárdást mutattak be. Csillagné Szánthó Polixéna A hangulatos bevezető után Csillagné Szánthó Polixéna, a hu­mán bizottság elnöke többek kö­zött az alábbi gondolatokkal kö­szöntötte a résztvevőket: „Tiszte­lettel és meghatottan köszöntöm Önöket a 15. Mecénás díjkiosztó ünnepség alkalmával. Tisztelettel, mert tisztelet jár azoknak, akik munkájukat kiemelkedően vég­zik, legyen az diák, pedagógus vagy szülő. Meghatottan, hiszen a jövő évtől kezdve nem az önkor­mányzat által fenntartott intéz­ményként fognak működni azok az általános és középiskolák, ame­lyeknek diákjai és pedagógusai most itt vannak. Akik most itt van­nak, a pontosan és szépen végzett munka elismerését kapják. Ez per­sze az elismerésnek csak egy pici szelete, hiszen az igazi elismerést az élet adja, hogy a pontos és szép tudás birtokában képesek legye­nek a helytállásra.” „A tudatlan ember boldog lehet a maga módja szerint, de csak a pallérozott elme értheti meg az élet igazi szépségeit...” idézte Csillagné Szánthó Polixéna Haugh Béla tanár és író gondolata­it, aki e gimnázium falai között ta­nított 1897 és 1912 között, majd így folytatta ünnepi beszédét: „Fontos felismerni, hogy a tudás segítségével milyen magaslatokra juthatunk, s milyen szegényes lesz életünk, ha a nem tudást választ­juk. A pedagógus feladata felis­merni a tehetséget, felismerni azt hol van szükség nagyobb segít­ségre, hozzásegítve az ifjúságot, hogy pallérozott elme váljék belő­le. Köszönöm munkájukat, köszö­nöm a diákoknak, hogy hagyják magukat tanítani, közösen kijelöl­ni a célt, elhinni azt, hogy az igazi hatalom a tudás és a becsület. Folytassák a munkát az eddigi ki­tartással, hogy könnyebb legyen helyüket megtalálni az életben.” Az ünnepi beszéd után az elnök asszony átadta a Mecénás Tehet­séggondozó Támogatás jutalmait. A 2012 évben a Mecénás Tehet­séggondozó Támogatásban - ta­nulmányi, művészeti és sport ka­tegóriában - összesen a hat iskola 163 tanulója és 79 felkészítő taná­ra, edzője, valamint 11 csoport ré­szesült összesen közel 2.5 millió Ft értékben. A tanulók, felkészítő tanárok, edzők sorra vették jó munkájukért, versenyen elért eredményeikért az elismerést jel­ző támogatást, közben a terem­ben újra és újra felhangzott a taps. A névsor szerencsére hosszú volt, ezért közte egy-egy vers, zenés­táncos produkció szórakoztatta a résztvevőket. A műsorban közre­működött Gulyás Panka Sára, Sza­bó Kinga Klára, Istlstekker Ivett, Mikó Zsuzsanna, Fetzer Zsófia és Mózsik Zsolt. Sas Erzsébet Horváth István vezérszónoki felszólalása a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáról A szőlészeti és borászati ágazat egyik legmeghatározóbb része, a hegyköz­ségi törvény módosítása volt napi­renden a Parlament keddi ülésén. Horváth István az Országgyűlés Me­zőgazdasági Bizottságának alelnöke a Fidesz szakpolitikusaként vezér­szónoki felszólalásban véleményez­te a kialakulóban lévő és átreformált törvénytervezetet. Szekszárd polgár- mestere azzal kezdte felszólalását, hogy megköszönte Tiffán Zsolt kép­viselőtársának, a módosítás előter­jesztőjének, a szőlészed és borászati albizottság elnökének elmúlt két éves munkáját, melyet a törvény át­dolgozása érdekében tett. Az új hegyközségi törvény meg­alkotására Horváth István szerint az 1994-évi szőlő- és borgazdálko­dást taglaló, már elavult törvény át­dolgozása miatt volt szükség. A pa­ragrafus reformálását továbbá a te­rületi változások is indokolták: 1995-ben mintegy 120 ezer hektá­ron folyt szőlőgazdálkodás, mind­eközben manapság már csupán 60- 65 ezer hektáron zajlik termelés. A felére csökkent területek, a törté­nelmi borvidékek, valamint a hun- garikum védelme érdekében szük­séges volt a törvény megalkotása. Az új HNT kialakításakor a vezér­szónok szerint szakpolitikus képvi­selőtársaival a nemzeti érdeknek megfelelően dolgoztak. Amíg 1994-ben a szőlőterületek nagysága mellett mintegy 320 hegy­község működött, az elmúlt 18 év­ben nem csupán a tőkék száma, ha­nem a hegyközségeké is csökkent. Jelen pillanatban 121 hegyközség működik a 22 borvidéken. Egy elő­zetes elképzelés alapján kétszintes tagozódást képzelt el Tiffán Zsolt, ám a szakmai egyeztetések világos­sá tették, hogy szükséges a három szint, vagyis a hegyközség - borvi­dék (hegyközségi tanács) - HNT hármas. Horváth István kitért arra is, hogy a törvényalkotáskor fontos volt a hegyközségek területi letagolása, a területméretet minimum 500 hek­tárban határozták meg, így a külön­böző hegyközségek összeolvadásá­nál is lesz egy megfelelő üzemméret. Mindemellett a képviselő szerint a szavazati struktúra módosítása is el­engedhetetlen volt, a korábbi egy tag egy szavazat elvet területalapú szavazati rendszerré dolgozták át. A törvénymódosítás értelmében a hegybírók jogállása megváltozik, a HNT főtitkára lesz a hegybírók munkáltatója, de a hegybíró szemé­lyére pályáztatás útján a hegyköz­ség tesz javaslatot, melyet a HNT fő­titkára elfogad, ezáltal a szakmai összhang jobb lesz, és a helyi közös­ségek aktívabb érdekérvényesítését is el lehet érni. Az új HNT Horváth István el­mondása szerint a jövőben szakma­közi szervezetként is tud tevékeny­kedni. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents