Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-12-02 / 44. szám
2012. december 2. HÉTRŐL HETRE SZEKSZÁRDI n»H „Csak a pallérozott elme értheti meg az élet igazi szépségeit...” Hat iskola 163 tanulója és felkészítő pedagógusaik kaptak elismerést a mecénás díjkiosztó ünnepségen A Garay iskola táncosai is a díjazottak között voltak Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzata Közgyűlésének Humán Bizottsága Mecénás Tehetséggondozó Támogatás díjkiosztójára hívta a tanulókat, pedagógusokat, szülőket november 23-án a Garay gimnázium dísztermébe. A mecénás díjkiosztók hagyománya, hogy a műsor szereplői a díjazottak közül kerülnek ki, így elsőként léptek színpadra a Garayjános Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei (Huszárik Márton, Rikkert Judit és Kasó Gergő, Hammer Angéla és Zsobrák Róbert, Mészáros Rebeka és Horváth István.), akik Tar- doskeddi váskatáncot, valamint lassú és friss csárdást mutattak be. Csillagné Szánthó Polixéna A hangulatos bevezető után Csillagné Szánthó Polixéna, a humán bizottság elnöke többek között az alábbi gondolatokkal köszöntötte a résztvevőket: „Tisztelettel és meghatottan köszöntöm Önöket a 15. Mecénás díjkiosztó ünnepség alkalmával. Tisztelettel, mert tisztelet jár azoknak, akik munkájukat kiemelkedően végzik, legyen az diák, pedagógus vagy szülő. Meghatottan, hiszen a jövő évtől kezdve nem az önkormányzat által fenntartott intézményként fognak működni azok az általános és középiskolák, amelyeknek diákjai és pedagógusai most itt vannak. Akik most itt vannak, a pontosan és szépen végzett munka elismerését kapják. Ez persze az elismerésnek csak egy pici szelete, hiszen az igazi elismerést az élet adja, hogy a pontos és szép tudás birtokában képesek legyenek a helytállásra.” „A tudatlan ember boldog lehet a maga módja szerint, de csak a pallérozott elme értheti meg az élet igazi szépségeit...” idézte Csillagné Szánthó Polixéna Haugh Béla tanár és író gondolatait, aki e gimnázium falai között tanított 1897 és 1912 között, majd így folytatta ünnepi beszédét: „Fontos felismerni, hogy a tudás segítségével milyen magaslatokra juthatunk, s milyen szegényes lesz életünk, ha a nem tudást választjuk. A pedagógus feladata felismerni a tehetséget, felismerni azt hol van szükség nagyobb segítségre, hozzásegítve az ifjúságot, hogy pallérozott elme váljék belőle. Köszönöm munkájukat, köszönöm a diákoknak, hogy hagyják magukat tanítani, közösen kijelölni a célt, elhinni azt, hogy az igazi hatalom a tudás és a becsület. Folytassák a munkát az eddigi kitartással, hogy könnyebb legyen helyüket megtalálni az életben.” Az ünnepi beszéd után az elnök asszony átadta a Mecénás Tehetséggondozó Támogatás jutalmait. A 2012 évben a Mecénás Tehetséggondozó Támogatásban - tanulmányi, művészeti és sport kategóriában - összesen a hat iskola 163 tanulója és 79 felkészítő tanára, edzője, valamint 11 csoport részesült összesen közel 2.5 millió Ft értékben. A tanulók, felkészítő tanárok, edzők sorra vették jó munkájukért, versenyen elért eredményeikért az elismerést jelző támogatást, közben a teremben újra és újra felhangzott a taps. A névsor szerencsére hosszú volt, ezért közte egy-egy vers, zenéstáncos produkció szórakoztatta a résztvevőket. A műsorban közreműködött Gulyás Panka Sára, Szabó Kinga Klára, Istlstekker Ivett, Mikó Zsuzsanna, Fetzer Zsófia és Mózsik Zsolt. Sas Erzsébet Horváth István vezérszónoki felszólalása a Hegyközségek Nemzeti Tanácsáról A szőlészeti és borászati ágazat egyik legmeghatározóbb része, a hegyközségi törvény módosítása volt napirenden a Parlament keddi ülésén. Horváth István az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke a Fidesz szakpolitikusaként vezérszónoki felszólalásban véleményezte a kialakulóban lévő és átreformált törvénytervezetet. Szekszárd polgár- mestere azzal kezdte felszólalását, hogy megköszönte Tiffán Zsolt képviselőtársának, a módosítás előterjesztőjének, a szőlészed és borászati albizottság elnökének elmúlt két éves munkáját, melyet a törvény átdolgozása érdekében tett. Az új hegyközségi törvény megalkotására Horváth István szerint az 1994-évi szőlő- és borgazdálkodást taglaló, már elavult törvény átdolgozása miatt volt szükség. A paragrafus reformálását továbbá a területi változások is indokolták: 1995-ben mintegy 120 ezer hektáron folyt szőlőgazdálkodás, mindeközben manapság már csupán 60- 65 ezer hektáron zajlik termelés. A felére csökkent területek, a történelmi borvidékek, valamint a hun- garikum védelme érdekében szükséges volt a törvény megalkotása. Az új HNT kialakításakor a vezérszónok szerint szakpolitikus képviselőtársaival a nemzeti érdeknek megfelelően dolgoztak. Amíg 1994-ben a szőlőterületek nagysága mellett mintegy 320 hegyközség működött, az elmúlt 18 évben nem csupán a tőkék száma, hanem a hegyközségeké is csökkent. Jelen pillanatban 121 hegyközség működik a 22 borvidéken. Egy előzetes elképzelés alapján kétszintes tagozódást képzelt el Tiffán Zsolt, ám a szakmai egyeztetések világossá tették, hogy szükséges a három szint, vagyis a hegyközség - borvidék (hegyközségi tanács) - HNT hármas. Horváth István kitért arra is, hogy a törvényalkotáskor fontos volt a hegyközségek területi letagolása, a területméretet minimum 500 hektárban határozták meg, így a különböző hegyközségek összeolvadásánál is lesz egy megfelelő üzemméret. Mindemellett a képviselő szerint a szavazati struktúra módosítása is elengedhetetlen volt, a korábbi egy tag egy szavazat elvet területalapú szavazati rendszerré dolgozták át. A törvénymódosítás értelmében a hegybírók jogállása megváltozik, a HNT főtitkára lesz a hegybírók munkáltatója, de a hegybíró személyére pályáztatás útján a hegyközség tesz javaslatot, melyet a HNT főtitkára elfogad, ezáltal a szakmai összhang jobb lesz, és a helyi közösségek aktívabb érdekérvényesítését is el lehet érni. Az új HNT Horváth István elmondása szerint a jövőben szakmaközi szervezetként is tud tevékenykedni. B. M.
