Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-02-05 / 5. szám
2012. február 5. MÚLTUNK SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Eltitkolt ősi magyar történelmünk... 10. „Mindaz, amit mi magunknak írunk, azt magyarul írjuk...” A Visegrádon élő népszerű Pilis-kutató, Aradi Lajos idén január 20-án vadonatúj sorozatot indított útjára, amely kapcsolódik a korábbi Pilisi rejtélyekhez, hiszen űjabb előadásaiban nagyrészt a magyar alapítású Pálos-rend történetével foglalkozik. Az előadáson, amelynek helyszíne a Kiskorzó tér 3. sz. alatti irodaépület 1. emeleti előadóterme volt, Aradi felhívta a figyelmet arra, hogy a pálosok az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, amelyet a Vatikánban bejegyeztek. E renden kívül még számtalan magyar eredetű szerzetesrend létezett - tette hozzá. A kutató arra is rávilágított, az Árpádok 300 éves uralkodási idejének királyi jogkörébe olyan jogok is beletartoztak, amelyek akkoriban a római pápa privilégiumába tartoztak: ilyen volt például az egyházalapítás. Aradi a XX. századi krónikafordítások tévedéseit hangsúlyozva kifejtette: a latin szövegekről készített újabb fordítások következtében rendkívül sok a félre- vagy alulfordított anyag, hiszen egy- egy kifejezés a latinban számtalan jelentéssel bírhat. Mint ahogy például a magyarban a vár és a fog szavak főné- vi/igei változatai. A krónikák szövegeiben az alulfordításoknál gyakori - tette hozzá Aradi -, hogy szakrális szöveget profánra (hétköznapira) fordítanak. így történt ez II. István esetében is, akit a Képes krónika fordítói perverznek és elmebetegnek állítanak be, mivel tévesen azt fordították e királyról (Aradi szerint talán tudatosan): „emberek úlepébe viaszt csepegtetett”. A latin nyelvben ugyanakkor az Képes krónika, II. István koronázása úlep szó (fundamentum) alapot is jelent, s a helyes fordításban így hangozna a Krónika alapján: II. István gyertyát égetett az emberiség alapján. Aradi felhívta a figyelmet arra: egy kecskeméti egyesület napjainkban újra kiadta a Képes krónikát, amelyben már a helyes fordítás szerepel. Gyöngyösi Gergelyről (1472-?), a XVI. század elején élt, s a pálos rend által tudatosan két évre választott rendfőnökről is szólt az előadó. Gyöngyösi a mohácsi vész előtt nem sokkal (1520-22) lett rendfőnök, s megérezte: menteni kellett a menthetőt. Ezért utazásai során végigjárta az összes pálos kolostort, összeszedte az ország pálos évkönyveit, amelyből orKATEDRA® nyelviskola Szekszárd Paks ' Üdülési Csekk LEGYEL TE Iföldi munkavállaló? f* HS % . _ interjúra felkészítő tan^olyamokvi minden szakmában! f? ___ Ré szletek: www.szekszard.kafedra. 7100 Szekszárd, Tinódi u. 9. • Tel./fax: 74/418-211 • E-mail: szekszard@katedra.hw 7030 Paks, Dózsa Gy. w. 98. • Tel.: 75/676-201 • l-mail: pák i@katedro.hu Simon Andrea E V Akkreditált Felnőttképzési Intézmény: AL-1192 Felnőttképzési Reg. szám: 17-0108-04 szágos évkönyvet, Helyi történetek gyűjteményét szerkesztett. Aradi hangsúlyozta: korunkban nem létezne pálos történetet összefoglaló munka, ha Gyöngyösi ezt a feladatot nem végezte volna el, mivel az 1526 után, a Pilisbe érkező törökök legelőször - érdekes módon - a pálosokat pusztítják el, felgyújtva, kirabolva kolostoraikat, míg Budát ekkor nem dúlták fel A rendfőnöktől származó korhű kötet nem maradt fenn, viszont későbbi másolatoknak köszönhetően ma is olvashatjuk. Gyöngyösi írásából kiderül: a rend tagjai kétféle változatot készítettek évkönyveikből, hiszen munkájában így nyilatkozik: „Mindaz, amit mi magunknak írunk, azt magyarul írjuk. Mindaz, amit az idegenek bepillantására számunk: latinuL” Aradi szerint ez a kijelentés is bizonyítja: a magyar krónikáknak kétféle változatuk (magyar és latin) is létezett, s a magyar verzió sokkalta többet mondott el, mint a külföldnek szánt változatok. Két azonos című könyvben nem ugyanaz volt leírva! Furcsa módon csak latin nyelvű kódexek, krónikák maradtak ránk e korból - vetette fel Aradi Lajos. Legtökéletesebb példa erre a Képes krónika, amelyről leírják a korabeli források: két példány létezett belőle. A latin változatban a szövegek és a képek semmilyen kapcsolatban nem állnak egymással, e tény is a kétféle változat létezésére utaL E mű egyébként Nagy Lajos idejében készült Kálti Márk által (1358), aki a latin változatot a Franciaországban nevelkedő unokahúgának küldte el (a krónika később osztrák kézre került, majd onnan kapta vissza hazánk 1934- ben). Aradi úgy véli, a magyar nyelven keresztül az ember magyarul is gondolkodik, s mivel Lajos király tudta, hogy a francia nevelők - eltitkolva az eredeti történeteket a gy ermek elől -, valószínűleg átírták volna a szövegeket, így a képek információin keresztül adta át a tudást a gyermeknek. Ezek a rejtett vizuális üzenetek, információk többet meséltek el, mint az általános információkkal tűzdelt latin a szöveg, ami elterelte az idegen ajkú papok, „okítok” figyelmét a lényegről. A kérdés az - tette hozzá -, hol található a magyar verzió, amely a király számára készült? A válasz a török időkben keresendő, amikor az oszmánok Buda fel- égetésekor elvitték az arannyal, drágakövekkel díszített, veretes Corvinákat. A törökök a köteteket szisztematikusan átválogatták, a kevésbé díszes könyvek a tűz martalékává lettek. Aradi Lajos kitért a pálos szövegek kétféle változatára is. Dél-Amerikában találhatunk rovásírás-bizonyítékot, hiszen a pálos rend tagjai mintegy százas nagyságrendben ott is térítettek. Nemrég magyarul olvasható rovásírás-feliratokat fedeztek fel egy korábban pálosok által lakott dél-amerikai barlangban. Véleménye szerint ez is bizonyítja a magyar nyelvű krónikaírások létezését. A barlangfeliratok ugyan magyarul olvashatóak, de érdekes módon nem mindenben azonosak a ma ismert székely rovásírással, ami újabb rejtélyeket vet fel a középkorban használatos pálos rovásírással kapcsolatban. Az előadó beszélt a legelső magyar bibliafordítóról, a XV. század közepén élt budaszendőrinci pálos remetéről, Báthory Lászlóról (1420-1484) is (Bu- daszentlőrincen található akkoriban a pálos főkolostor), akinek a források szerinti száz példányban létezett műve szintúgy nem maradt fenn. Utalások ugyanakkor számtalan mennyiségben léteznek e fontos anyagról. Hasonlóan A Báthory-barlang felső bejárata a többi magyar nyelven írt Krónikához, az összes létező Báthory-biblia a török pusztítás idején tűnik el... Mint hallhattuk, egy budakeszi úton található barlangba (ma Báthory-barlang) vonult el három évre a remete, hogy a legtökéletesebb módon átélve a jézusi történetet, lefordítsa az Újszövetséget. Aradi úgy véli, Báthory azért vonult el egy barlangba, mert a kolostor, csendessége ellenére sem tudott megfelelő alkalmat teremteni a meditációra, hogy a szerzetes beleélje magát, kvázi „belebújjon” egy-egy apostol lényébe, s a legmélyebb módon élje át az Újszövetség eseményeit. (Folytatjuk.) Gyimóthy Levente Dr. Komáromi-F. Zoltán szülész-nőgyógyász szakorvos Rendel: hétfő, szerda 16-20 óra Spirit Egészségcentrum, Szekszárd, Ybl. M. 3. szám Bejelentkezés: 74/501-080 +36-30/417-3771
