Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-11-18 / 42. szám
6 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP MOZAIK 2012. november 18 Visszatekintés a múltba és a jelen új útjai Konferencia a 175 éves óvóképzés tiszteletére a PTE Illyés Gyula Karán „Neveljünk nálunk jobb sarjadékot édes Hazánknak.” A fent idézett szavakkal nyitotta meg Gróf Festetics Leo Magyarország és Közép- Európa első „óvóképző és példányintézetét” Tolnán, 1837. október 7-én. Ezt a mondatot választotta mottójául a jogutód, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kara „Hidak és párhuzamok a 175 éves közép-európai és magyarországi óvóképzés történetében” címmel megtartott nívós nemzetközi konferenciájának és emlékülésének. A konferencia főszervezője, dr. Kurucz Rózsa CSc főiskolai tanár, dékánhelyettes lapunknak elmondta: Tolna mellett Belacz és Szekszárd is szerette volna, hogy náluk alakuljon meg az első óvóképző. A szekszárdiak el is mentek egy tanulmányútra 1836-ban az óvóképzés és kisgyermekne- velés terén akkor példát jelentő Skóciába, mégsem ők kapták meg a képzés jogát, mert Festetics Leo időközben felajánlotta tolnai házát erre a célra, és egyesületi intézetként ott alapították meg az óvóképzőt. Az intézmény 1843-ig működött Tolnán, majd áthelyezték Pestre. Tolna megyében ezután csak a XX. század közepén, Hő- gyészen jött létre ismét óvóképző. A november 8-9-i konferencia idejére azonban Szekszárd vált a magyarországi óvóképzés központjává. Húsz különböző székhelyű, óvóképzést folytató főiskola és egyetem- köztük három külföldi is-képviseltette magát a tudományos tanácskozáson. Sokrétű előadások hangoztak el a plenáris programokon, a tolnai emlékülésen és a hét tematikus szekcióban. Tolnán újabb emléktáblát is avattak az egykori óvóképző épületének helyén álló emlékoszlopon és megkoszorúzták azt. A konferencia előadásainak többsége azt vizsgálta, hogyan ível át, miképp kapcsolódik egymáshoz a múlt és a jelen. „Ez egy történeti konferencia, mégis a jelennek szóló üzeneteket hordoz” - tájékoztatott dr. Kurucz Rózsa. Az óvóképzés nagyjai alapjaiban már mindent meghatároztak a tartalmi kérdéseket illetően, amire a mai képzés támaszkodni tud Az alapítók a reformkor kiemelkedő személyiségei: Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Wargha István, a tolnai óvóképző igazgatója, azután Augusz Antal, Bezerédj István, Festetics Leo, Bezerédj Amália, Brunszvik Teréz, Szentkirályi Móricz, Franz Adolf, F. Schober, Kacskovics Lajos és Csapó Dániel voltak. A konferencia első napjának délelőtti plenáris ülésén rangos szakemberek - dr. Dr. Podráczky Judit PhD főiskolai docens tart előadást Podráczkyjudit főiskolai docens, tanszék- vezető (ELTE-TÓK), dr. Pais Ella Regina PhD főiskolai tanár, dékánhelyettes (PTE- PMMIK), dr. Sztanáné dr. Babies Edit PhD főiskolai tanár, dékán (EJF) és dr. Katona György PhD egyetemi docens, dékán (NYME-BPK) - tartottak előadást. Visszatekintettek egyrészt az óvóképzés múltjára, másrészt körvonalazták a mai kor megváltozott nevelési igényeit. A program ebéd után kiállításmegnyitóval folytatódott: dr. Bús Imre PhD főiskolai tanár vezetésével a Kar hallgatói generációk játékait gyűjtötték össze. A játéktörténeti tárlat az egyetemista fiatatok saját, illetve szüleik, nagyszüleik és dédszüleik gyermekkori játékait mutatta be, illusztrálva a gyermekjáték-kultúra folytonosságát és változatosságát. A korok, generációk témáját dolgozta fel a játékokkal együtt bemutatott Ilyenek voltak, ilyenek vagyunk című fotópályázat is. Az IGYK hallgatóinak pályamunkáiról a megnyitón dr. Hegedűs Gábor PhD főiskolai tanár beszélt. A délutáni koszorúzást követő tolnai emlékülésen a konferencia résztvevőit dr. Sümegi Zoltán polgármester köszöntötte, majd az ünnepi műsort követően Prioritások és párhuzamok címmel dr. Kurucz Rózsa CSc a múltról, Közép-Európa első óvóképzőjérőL dr. Meskó Norbert PhD főiskolai docens pedig az óvodapedagógus-képzés jelenéről, a PTE Illyés Gyula Karán folyó tudományos és szakmai munkáról beszélt. A következő napon a jövőnek szóló, jelképes üzenettel folytatódott a konferencia: az IGYK Rákóczi utcai parkjában az év fáját, zselnice-meggyet ültettek a tudományos ülés résztvevői és a hallgatók, hogy tavasszal elsőként virágozva, lombjával árnyat adva, gyümölcsöt érlelve évtizedeken át emlékeztessen a felnövekvő generációkról való gondoskodás fontosságára. A pénteki szekcióülések első előadói a magyar óvóképzés nagyjait mutatták be: Peres Sándort, a kárpátaljai óvodapedagógia kiemelkedő alakjait, Burchard- Bélaváry Erzsébetet és az ezerarcú Benedek Eleket. A második szekció angol nyelvű előadásai kitekintést adtak a középeurópai óvóképzésre és az óvodapedagógiai kutatásokra. A harmadik szekció az értékmegőrzés és az értékteremtés fontosságát helyezte a központba az óvóképzésben: a néprajz, a természet és az egészség terén. A negyedik a mai „gépkorszak” megváltozott nevelési igényeit gyűjtötte csokorba a kreatív a pedagógus szempontjából az 5. szekcióban a különleges nevelési igényekről a tanulási zavarokkal küzdő gyerekeket segítő módszerekről a fogyatékos gyermekek együttneveléséről kortársaikkal a multikulturalitás problematikájáról valamint az idegen nyelvet oktató óvodapedagógusok képzéséről mindezek új megoldásairól beszéltek az előadók. A 6. szekcióban az első évek egész életet meghatározó erejéről a gyermekkultúráról az óvoda-iskola átmenetről a szocializáció és a szülői túlvédés hatásairól szóltak az előadók. A hetedik egy „poszterszekció” volt, amelyben több, a tanácskozáson részt vevő képzési hely kiállította az óvóképzésüket bemutató posztereket. Ez az egész óvóképzés teljes terepét átívelő tárlat a játéktörténeti és fotókiállítással együtt keddig volt látható. A PTE IGYK a MagyarTudomány Ünnepe programsorozatához kapcsolódóan rendezte meg a konferenciát, amelyet Prof. dr. Horváth Béla egyetemi tanár, dékán nyitott meg. A tanácskozás védnöke, dr. Hoffmann Rózsa államtitkár meleg hangú levélben üdvözölte a konferencia résztvevőit. Dr. Kurucz Rózsa elmondta: a konferencia anyagából a tervek szerint kiadvány is készül majd Kovács Etelka Kubínyi Tamás járt a Léleképítőn A Léleképítő sorozat november 12-i estjén a népszerű műsorvezető, őstörténet-kutató, az Echo TV korábbi munkatársa, Kubínyi Tamás volt a vendég. A Garay János Gimnázium dísztermében megtartott esemény előadója a médiáról szólva kifejtette: döbbenetes, hogy a magyar átlagember hat órát néz tévét, hiszen még az USA-ban is csak bizonyos területeken jellemző ilyen kiugróan magas adat. Meglátása szerint a tévé drog, amely felgyorsítja az időérzéket, ezáltal a boldogság állapotába helyezi az embert. Véleménye szerint neoliberális időszakban élünk, amely a felvilágosodás „forradalmi" korszakának sokadik leszármazott .gyermeke”, s amely Isten fogalmát ugyanúgy tagadja, mint a többi „köztársaság”. „Miután a szovjet gyarmatbirodalmat részlegesen átadták a nyugatnak, napjainkban észre sem vesz- szük, hogy gyermekeink jövőjét esszük meg a nyugati muftiknál vásárolt leszállított árukkal” - fogalmazott Kubínyi. Az őstörténet-kutató nem rejtette véka alá véleményét a tekintetben, hogy a finnugor származáselmélet történelemhamisítás, átverés. Úgy látja, a magyarságnak ősi szerkezetű nyelve van, amely keveset változik. Luthernek 1317 után meg kellett újítania a német nyelvet, miután például a bűn, a megbocsátás nem voltak egyér- telműsítve a németben. A magyar Károlyi Biblia, amely a lutheri nyelvreformmal közel egy időben készült, egyetlenegy nyelvújítást sem tartalmaz, s még ma is pontosan értelmezhető a szövege - vázolta fel a különbségeket. A kutató úgy gondolja, a magyarságnak olyan ősvallása volt, amelyből egyenes út vezetett a kereszténységhez, s amely az ószövetség nélkül fogadta el Jézust. A magyarok honfoglalás előtti keresztény mivoltára példaként a honfoglalásnál 2-300 évvel korábbi sírleleteket hozta fel, amelyeknek jó része - a lovas temetkezésre utaló leletanyag mellett - különböző keresztény szimbólumokkal (mellkeresztekkel) telített. A Kárpát-medencében sok helyütt a magyar építőművészetet tükröző körtemplomok állnak, amelyek az Árpád-kor előtti évszázadokra da- tálhatóak. A hivatalos tudomány ugyanakkor nem fogadja el e korábbi, magyar temptomépítő időszak tényét, amely az ősi, tisztán jézusi kereszténységünkre is bizonyítékként szolgálna - tette hozzá Kubínyi. Jövőnk tekintetében az előadó úgy érzi: minden lehetséges lelki erőnket meg kell mozdítanunk, hogy nemzetünk kitörjön a végtelen apátiából Gyimóthy Levente
