Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-11-11 / 41. szám

2012. november 11. ÖNARCKÉP ÉRTÉKKEL SZfJiSZARDI Vida Péternek a horgászat jelenti a kikapcsolódást „Az igazi értékeket kellene helyreállítani, hogy tisztábban láthassunk” Vida Péter vendégeivel, Gábor Júliával és Szigethy Gáborral, valamint az est házigazdája és moderátora, Csötönyi László A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza népszerű soroza­ta, az „Önarckép értékkel” soros estjének vendége Vida Péter borász, Szekszárd város díszpolgára volt. A 2011-ben Az év bortermelőjének vá­lasztott szakemberrel Csötönyi Lász­ló beszélgetett. Vida Péter. Jól csengő név, és nem csak Szekszárdon. A szorgalmáról, hitéről és kiváló borairól ismert és elismert borász két éve „szüretel”. Learatja a gyümölcsöt, azokat a cso­dálatos és jóízű fürtöket, melyeket i az elmúlt évtizedek következetes í és akadályt nem ismerő munkájá- 2 val megtermelt. A hazánkban és Európa-szerte rendezett rangos borversenyeken elért eredményei sem változtatták meg. Ő Vida Pé­ter maradt, aki megköszönte, hogy ilyen sokan eljöttek és kíváncsiak rá, és semmi mást nem szeretne, csak azt, hogy a szeretet lengje be a termet, ami életének vezérfonala. Vida Péter Csornán született és nőtt fel. A Premontrei rendház mö­götti botanikus kertben töltötte gyermekéveit, ahol megismerhet­te a növényeket, azok magyar és la­tin nevét. Szülőházában hozták lét­re a Rábaközi Múzeumot, melynek megnyitóján meghatódva járta be kisgyermekkora helyszínét. Pénz­ügyőr édesapjával, tanító édesany­jával és testvéreivel 1964-ben köl­töztek Szekszárdra. Az immár le­gendássá vált, meghatározó jelen­tőségű első tanyalátogatás után is nagy szerepe volt az életében a szimbólumoknak. „A világ tele van csodával, csak sajnos az emberek a külső zizegések mellett nem figyel­nek a belső hangokra. Az igazi ér­tékeket kellene helyreállítani, hogy tisztábban láthassunk”- mondta Vida Péter, majd középiskolai taná­raira emlékezett. Imreh Lászlóra, Bús Imrére és az irodalom szerete- tében meghatározó tanárnőjére, Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet­re, aki az est főszereplőjének első meglepetésvendége volt. Éppen 40 évvel ezelőtt találkoztak a „Rózsá­ban”, ahol szőlész-borász szakon ta­nult. Tanárnőjével a szoros kapcso­lat az irodalmi színpados szereplés­sel jött létre, s most közösen emlé­keztek az irodalommal, a színját­szással, a versekkel kapcsolatos él­ményekre. Az irodalomhoz kapcso­lódó szép pillanat volt, amikor Ba­bits Mihály: Édes az otthon című versét szavalta Szanyó Vera, miköz­ben a kivetítőn a szekszárdi szőlő és tanyavilág képei „futottak”. Miközben Vida Péter elvégezte Debrecenben az egyetemet, ahol agrárdiplomát szerzett, akkor sem felejtette el, hogy a szőlőtermesz­tés és a borkészítés milyen sok munkát kíván. A TSZ-ben eltöltött több mint két évtized - ahol sokat tanult Hutai Kálmántól - után bel­ső vívódásoktól sem mentes idő­szak következett, majd a döntés: önállósodik. Három gyermekkel vállalta a nehéz utat, de nem egye­dül. Számára felesége, Ági az igazi hátország, akinek tanácsaira, támo­gatására mindig számíthat. Sokat dolgoztak, és mint mindenre, Vida Péternek erre is van egy szép szim­bóluma: „A gyémánt akkor válik ér­tékessé, amikor megcsiszolják.” A borversenyek, bemutatók sikerei egy csapásra ismerté tették, egyre több meghívást kapott. Számára mégis az a momentum volt a leg­emlékezetesebb, amikor egy szent­este megszólalt a telefon, és valaki annyit mondott: „Uram, itt ülünk a családommal a karácsonyi asztal­nál, és én még ilyen csodálatos bort mint az Öné, sosem ittam.” Újabb meglepetésvendégek ér­keztek: Szigethy Gábor irodalom- történész és felesége, Gábor Júlia szerkesztő. Elmesélték megismer­kedésük történetét, aztán az isme­retségből barátság lett, és egy cso­dálatos film. Szigeti Gábor Szek­szárdon forgatott, bemutatva Vida Pétert, s miközben körbejárták a várost, rájöttek, hogy itt szinte mindenkinek van pincéje. „Az ösz- szes tanítványom Vida bort iszik, mert leszoktattam őket a rossz bor­ról” - mondta a rendező. Gábor Jú­lia elmesélte, hogy sosem értette, miért lelkesednek a borért, mint italért. Aztán egyszer Vida Péter pincéjében a házigazda elkezdett beszélni a borról, akkor rájött, hogy amikor két ember gyertya­fény és borkortyolgatás mellett be­szélget, milyen csoda születik. „Ezt mind itt tanultam meg. Vida Péter nemcsak Szekszárd, az egész or­szág díszpolgára” - fogalmazott Gá­bor Júlia, Ruttkai Éva és Gábor Miklós lánya. A vendégek ajándéka éppoly rendkívüli volt, mint a ba­rátságuk: a Nemzeti Könyvtár első kötetei, melynek Szigethy Gábor a szerkesztője. La Vida, vagyis Az élet - elevenítet­te fel a jól ismert spanyolországi tör­ténetet Vida Péter, s ma már min­den borszerető tudja: a La Vida név­vel jelölt palackokba a pince legkivá­lóbb borait töltik. Az est következő vendége Kis Pál István költő, irodal­már volt, aki szintén nem üres kéz­zel érkezett. Az irodalom és a bor szeretete okán kettőjük találkozása törvényszerű volt. A költő Epigram­ma kötetét a Vida pincében adták elő. Kis Pál István új könyvét hozta ajándékba és Bakta-hegyi ecloga cí­mű versét, melyet maga szavalt el az est főszereplőjének. Amikor Csötönyi László a jövő­ről kérdezte a borászt, Vida Péter hangsúlyozta: nem kívánják meg­váltani a világot, a cél egy új ültet­vény létrehozása. A Virághegyre álmodott merlot ültetvény Ma­gyarország merlot-ját fogja terem­ni. „Egy bársonyos bort, ami ma­ga a szeretet” - mondta róla Vida Péter, aki a lépésenkénti megúju­lást tekinti a jövő zálogának. No meg a családját: feleségét, Péter fiát, jogász végzettségű Kata lá­nyát, és a közgazdasági egyetem­re járó Zsuzsát. Az est végén Ágostonné Béres Kornélia és Lányi Péter egy Schu­bert művel köszöntötték a sok munkával nagy sikereket elért bo­rászt, akinek a horgászat jelenti a kikapcsolódást barátjával, Lévai Fe­renccel. A program zárásaként a ház igazgatója, Matókné Kapási Ju­lianna gyertyával, poharakkal és borral érkezett, hogy a rendezők nevében is gratuláljon Vida Péter­nek, a Vida családnak sikereikhez, és a nevükben meghívja a vendége­ket egy pohár finom Vida borra. Sas Erzsébet A sorozat folytatódik... Az Önarckép értékkel következő vendége: Baky Péter festőművész, a Művészetek Háza igazgatója' Időpont: 2012. november 28. (szerda), 18 órakor Helyszín: Babits Mihály Müveldődési Ház és Művészetek i Háza, díszterem (Szekszárd, Szent István tér 15-17.) Házigazda: Simon V. Zita Talányok... aktualitások... meglepetések... Beszélgetés a helyi kultúra és közélet ismert személyiségeivel és vendégeikkel - egy kicsit másként, sok zenével... Belépőjegy: 1000 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents