Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-11-04 / 40. szám
2012. november 4. SPORT SZEKSZÁRDI VASÁRNAP „Elsőként egy stabil NB I/B-s klubot kell megalapozni” Tabajdi Ferenc visszatért Szekszárdra, és hosszabb távra is tervezne... Amikor május végére kiderült: a további élvonalbeli szerepelés egyáltalán nem realitás a szekszárdi női kézilabdában, az ezzel járó zuhanó- repülést megelőzendő a városvezetés újra felvette a kapcsolatot a ’90- es évek közepén már a Ferropatent- Lazúr NBI-es csapatánál pályaedzőként is dolgozó Tabajdi Ferenccel. A pécsi illetőségű szakember azon kevesek egyike volt az első NB I-es időszakot követő 1998-as „összezuhanás" után, aki maradt a városban, és fontos szerepet játszott az UKSE felépítésében a Vargaje- nő és Rácz József nevével fémjelzett időszakban. Néhány év elteltével aztán váratlanul távozott, baranyai csapatoknál dolgozott, az utóbbi években éppen Mohácson. Most érkezett el annak az ideje, hogy visszahívják.- Nem sok irigye lehetett, amikor megtudták, hogy visszatér Szekszárdra, hisz minden tekintetben a bizonytalanság volt az uralkodó a felnőtt csapat szétesése, ésafiatal tehetségek eligazolása után. Gyanítom, egyfajta kényszerpályára is került Mohácson, ami segítette a szekszárdi visszatérését.- Nagyjából ez a helyzet állt elő számomra. Egy bajnoki cím és egy ezüstérem után a mohácsi csapat főszponzora, Miskolczi Imre kiszállt a finanszírozásból, mert Mohács város részéről nem volt meg a továbblépéshez szükséges támogatás. Ő távozott, s mivel én az ő embere voltam, evidens volt, hogy nem maradok tovább. Szekszárdról nem úgy távoztam, hogy mindent felégettem magam után. Több barátom is maradt itt, ha tehettem, a csapat mérkőzéseit is megnéztem. Az akkori vezetőkkel sok mindenben nem értettem egyet - akár szakmai, akár más természetű dolgokat nézünk, amelyek a későbbiek során is hátráltató tényezők voltak az UKSE-nél -, de ezzel ma már, ennyi év távlatából nem akarok foglalkozni. Már csak azért sem, mert többségben azért pozitív emlékekkel távoztam Szekszárdról. „Ismert terepre érkeztem vissza”- Korábban többször is nyilatkozta, hogy csak olyan helyre megy, ahol önállóan, értelmes szakmai munkát lehet végezni, s ez lehet akár az utánpótlás is.- Ez most is így van. Annak idején, a Fer- ropatent megszűnése után - noha voltak anyagilag megfelelő ajánlataim - egy utánpótlás kézilabdaklub felépítése, a tehetséges gyerekkel való foglalkozás jobban vonzott, mint felnőtt csapatok trenírozása alacsonyabb osztályokban, ahol a háttéremberek több, kevesebb rendszerességgel beleszólnak az edző munkájába, alkalmasint helyette döntenek...-A mai Szekszárd újra beleillik az ön által felvázolt képbe?- Remélem, hogy igen. Nekem is türelemmel kell lennem, ez az év mindenképpen átmeneti. Amikor Horváth István polgármester úr és Bay Attila barátom felkért arra, hogy segítsek a szekszárdi női kézilabda talpon maradásában, az eddigi értékek megmentésében, arról biztosítottak, hogy az NB I/B-s, illetve az NB Il-es felnőtt csapat és az utánpótlás korosztályok szerepeltetéséhez szükséges pénz meglesz. Ez azért egészen más nagyságrend, mint amikor a korábbi klub bevállalta az NB I-et. Remélem, a fedezet hosszabb távon is rendelkezésre áll majd.- Nem kis hátrány, hogy a társasági adókedvezményből érvényesíthető milliókról lemarad a szekszárdi női kézilabda az idén.- Ez bizony eléggé elkeserítő. A régi klub nem felelt meg a kritériumoknak, az új pedig későn alakult ahhoz, hogy pályázhatott volna. Egy évet várnunk kell, túl kell élnünk ezt az időszakot. Helyre kell tenni az utánpótlás-nevelést is- Ebből csak az utánpótlást lehet plusz forráshoz juttatni, nem lehet például játékost igazolni a felnőttekhez.- Nekünk az utánpótlás újraépítése is fontos. Az, amiről itt évekig beszéltek, hogy az UKSE egy mintaklub, ahol rengeteg gyerek kézilabdázik, ahol a képzés is helyén van, ahol a legtöbb korosztályos csapat kiemelkedik országos viszonylatban, már csak a közelmúlt, a jelenre egyáltalán nem igaz. Két év alatt alaposan „kiürült a bolt”. A tehetségek szinte mindegyike eligazolt, amiben persze van törvényszerűség, ám az igazolt játékosok száma is a felére csökkent. Van feladat bőven, amiben nagyon remélem, a továbbra is a munkát, pontosabban a csapatot vállaló edzők a partnereim lesznek.- Ön viszi a két felnőtt csapatot, ösz- szefogja az utánpótlást, és klubvezetői operatív teendői is vannak, hisz még adminisztrátora sincs a klubnak. Ennyi mindent egy személynek még a második votuilban sem köny- nyű elvégezni.- Az adminisztrációtól mentesítenek, a gazdasági, pénzügyi kérdésekkel sem foglalkozom. Bay Attila, az egyesület elnöke viszi ezeket az ügyeket, amiért hálás vagyok neki. Nem panaszkodom, hiszen a szakmával, az egyesülettel kell foglalkoznom, és nem az a típus vagyok, aki mindig az óráját nézi... Dobogós is lehet a végén az FGKC- Azért az is számíthatott a szekszárdi visszatérésében, hogy az NB I-es magból maradtak néhányan, akiknek a pályafutását korábban egyengette.- Gulya Krisztina és Vasas Edina korábban a játékosaim voltak, s örültem annak is, hogy Mészáros Melinda is a városban maradt. Segítségemre van Horváth Szi- monetta a régi csapatból, és persze annak is örültem, hogy Mohácsról velem jött a korábban Szekszárdon, illetve Tolnán játszó Farkas Anita és Reisch Gabriella is. Több olyan játékos lépett fel az NB Il-es csapatból, akik korábban már szerepeltek magasabb osztályban. Meglátjuk, hogy több edzéssel, hosszabb távon mire lesznek képesek.- Igaz Mohácson az elmúlt hétiégén véget ért az öt meccses győzelmi sorozat, de idáig alapvetően minden rendben az első csapat körül Kezdenek kirajzolódni az erőviszonyok, ez alapján az FGKC a dobogóra is odaérhet?- Én azért óvatos lennék... A nyolc volt NB I-es játékossal felálló, a bajnoki címre leginkább esélyes Budaörsöt bravúros teljesítménnyel legyőztük, de nagyon erős ebben az osztályban a Győr II, és élcsapatnak számít a Pilisvörösvár is, amely folyamatosan erősít élvonalbeli csapatokból A legjobbak közé tartozik a Mohács is, amely nem jobb, nem anyagerősebb nálunk, de a hétvégi, különleges hangulatú rangadón nem bírtunk velük. Ezen csapatok közül kellene legalább kettőt megelőznünk a dobogóhoz, ami nem lesz könnyű. Akkor sem, ha a belső hármas sérülés és komolyabb formahanyatlás nélkül végig tudja játszani a bajnokságot. Sajnos, az említett posztokon még csak megközelítőleg azonos tudású játékos sincs a keretben, és igazolni sem tudunk. Ha a Farkas Anita, Gulya Krisztina, Vasas Edina hármasból valaki hosszabb távra kiesik, már nem realitás a dobogós helyezés. Most viszont az éremért hajtunk, az ehhez szükséges játékkal igyekszünk kiszolgálni szurkolóinkat. B. Gy. Tabajdi Ferenc edzés előtt Reisch Gabriellával (jobbról) és Német Judittal
