Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-11-04 / 40. szám
2012. november 4. KÁVÉHÁZI RANDEVÚ Mi fontos a nőnek, és mi a férfinak? SAS ERZSÉBET ROVATA Randevúvendégem a Belvárosi Kávéházban egy pszichológus. Hartung István, a Tolna Megyei Balassa János kórház pszichiátriai osztályának munkatársa, aki az idei Balassa napi rendezvényen pályamunkájával első helyezést ért el, mellyel kiérdemelte dr. Muth Lajos főigazgatói dicséretét. Pályamunkája témája a párválasztás.- Mielőtt a párválasztás igen érdekes témájáról megosztaná gondolatait, tapasztalatait az olvasókkal, előbb önről szeretnénk megtudni valamit...- Pécsett végeztem a középiskolát, kémiabiológia szakos tanárnak készültem. Az egyetemen ismerkedtem meg a pszichológiával, amely számomra szerelem volt első hallásra. Attól kezdve céltudatosan pszichológusnak készültem, beiratkoztam az egyetemre. Talán ez a három évvel későbbi kezdés jó volt arra is, hogy érettebbé váltam és más volt a motivációm. nemnek mi a fontos? Mennyiben tudatos, s mennyiben tudattalan ez a döntési folyamat? Kimeríthetetlen a téma. S ami még nagyon fontos, hogy kutatásokkal kísérletekkel bizonyítani lehet, mi miért is történik a párválasztáskor.- Talán rövid távon lehet ez jellemző. Hosszú távú párkapcsolatokban viszont a vizsgálatok azt mutatják, hogy a párok nem csak egyes személyiségjegyeikben, hanem fizikai megjelenésükben is hasonlítanak egymásra. Ez a másik köny- Akkor és tanulmányai közben mi volt az, ami a legjobban tnotivátia, erősítette abban, hogy helyesen döntött?- Amikor megismerkedtem a pszichológiával teljesen másképp kezdtem látni az embereket, az emberi kapcsolatokat. Számomra ennek az egésznek van egy misztikuma. Már másodéves koromban csatlakoztam egy evolúciós pszichológiai kutatócsoporthoz az egyetemen, s akkor kezdtem el foglalkozni a párválasztás témakörével Ennek a munkának az eredménye volt, hogy a Magyar Tudományos Akadémián előadhattam kutatási eredményeimet, tapasztalataimat. Párhuzamosan az egyetemi tanulmányaimmal már negyedévesen elkezdtem dolgozni trénerként alapítványoknál: önismereti, fejlesztő tréningeket tartottam. A cél az volt, hogy a munkaerőpiacra, a munka világába visszavezessük az embereket.- Milyen témát választott diploma- munkájának, hogyan alakulta szakmai élete?- A diplomám megszerzésénél a kutatási témám a párválasztás volt. Jelenleg is tanútok - az élethosszig tanulás ebben a hivatásban is nagyon fontos -, Phd hallgató vagyok. 2011-ben szereztem meg a diplomát és azonnal a Balassa János Kórház pszichiátriai osztályán kezdtem el dolgozni. Az akut részlegen, ahol a súlyosabb betegek vannak. Mellette folyamatosan képezem magam, több tréninget végeztem eL Most éppen a módszerspecifikus hip- noterapeuta képzésben veszek részt.- Miért, mi történik?Mi laikusok azt hisszük a szerelem az első mozgatórugó...- Természetesen igen! Viszont a tudatalattink is erősen működik, amikor kiválasztjuk a számunkra legmegfelelőbb párt. A nőknek általában fontos, hogy olyan társat találjanak maguknak, aki jó apja lesz a születendő gyermekeinek, aki biztosítja a család anyagi jólétét, akire felnézhetnek. A „Olyan lány, aki embernek tökéletesen megfeleljen, olyan csak egy kell, hogy legyék - hát hogy lehet éppen azt az egyet kiválasztani a sok közül?" (Móricz Zsigmondi nyebb megértéséhez vezet, ami már a házasság előszobája.- Előadásában is elhangzott, hogy arra is kiterjedtek a kutatások, miszerint az ellenkező nemű szülőhöz hasonló partnert választunk magunknak.- Korábban úgy gondolták, az újszülöttnek az anya arca vésődik be, ami később meghatározza a párválasztást. Az eredmények azt mutatják, hogy 3-5 éves korban, mikor a szeretet tárgya az ellenkező nemű szülő lesz, akkor történik egy erős bevésődés, ami később nem tudatos döntést eredményez a párválasztásban. Ez az a kor, amikor a kislányok szerelmesek az apukájukba, és a kisfiúk „feleségül szeretnék venni” az anyukájukat. Bizonyítható volt, hogy legerősebben a szem, és a körülötte lévő arc rész rögzül, bár fontos szerepet tölt be az orr és a száj is.- A párválasztás témaköre mindenkit érdekel, az előadásán keresztül bepillanthatunk kicsit ennek a tudományos hátterébe is.- A téma nagyon érdekes, mert párválasztásunk egy életre szól. Érdekes kérdés, hogy miként történik ez a választás a nőknél, illetve a férfiaknál? Melyik férfiak párválasztásánál szempont a fiatal életkor, a vonzó megjelenés, a hűség és a megbízhatóság, a férfi ugyanis a nőben gyermekei anyját keresi.- Mi igaz a régi mondásból hogy az ellentétek vonzzák egymást?- Egyforma szempontok szerint választunk párt fiatalon, közép- vagy idősebb korban?- Más stratégia szerint hozunk döntést huszonéves korunkban, mint középko- rúan. Egy érett személyiség rengeteg élettapasztalattal, módosíthatja korábbi döntését. A középkorú ember átértékeli az életét. Kirepülnek a gyermekek, akik után marad egy úr, amit ki kellene tölteni. Ilyenkor következik be az a krízis állapot, amikor gyakran mindkét fél végiggondolja az életét: mi az, amit elért, s mit szeretne még elérni. Számvetést készít. A rég elfelejtett problémák újra a felszínre kerülnek, aminek következtében gyakori a válás. Ilyenkor az „életközépi krízisben” látunk új karriert építő nőket - kirepült a gyerek, jöhet az önmegvalósítás -, illetve a férfiak oldalán feltűnik a fiatalabb nő, aki a férfinak önbizalmat ad, ahogy egy új kocsi is. Ha a krízist sikerül megoldaniuk, az a jó, ha azt a bizonyos űrt együtt tudják kitölteni, közös programokkal, mindkét fél számára elfogadott új életcéllal.- Mennyire „éljük” a szüléink életét? Mennyiben határozza meg a párkapcsolatunkat elődeink kapcsolata, életvitele?- A család, a környezet, a neveltetésünk, a szülői minta, sőt az összes felmenőnk mintája is tudattalanul benne van a pár- kapcsolatunkban.- Amikor a párkapcsolatban probléma jelentkezik, ki az, aki segítségért folyamodik és kihez?- Nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az a teher, amit egy személy még elbír. Sokszor a másikat kezdjük el hibáztatni, de fontos lenne megvizsgálni, hogy nekünk milyen szerepünk van abban, hogy a kapcsolat erre a pontra jutott. Sokszor elég lenne, ha megváltoztatnánk a kommunikációnkat, figyelmesebbek lennénk, és kezdenénk megnyílni a partnernek. Ha a magunk belső érzéseiről tudunk, merünk beszélni, akkor az olyan élmény lehet a párunk számára, hogy ő maga is megnyílik felénk. Csak akkor kaphatunk, ha mi magunk is adunk. S ha az ellentétek nem csitulnak, a legjobb megoldás szakemberhez fordulni, ugyanis ő kívülről másként látja a párt.- Akkor a szakembert most arra kérem, saját családjáról meséljen.- Az én hivatásomban a meghallgatás, odafigyelés a legnagyobb erény, így a családomról csak annyit, hogy a feleségem pedagógus, 7 hónapos kislányom Anna. Talán a fentiekből is kiderül hogy két szerelmem van: a családom, amiről keveset beszéltem, és a hivatásom, amiről igyekeztem valamit az olvasóknak átadni. Szabadidőmben szívesen gitározom. Volt már együttesem, s remélem, lesz is még.
