Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-10-14 / 37. szám
I 2012. október 14. GARAY 200 SZEKSZÁRDI TAS4RN4P Kétszáz éve született Garay János Háry János alakjának megteremtőjéről teret neveztek el 1881-ben Garay János édesapja, a bátaszéki származású kereskedő 1806-ban kísérte oltár elé szíve választottját, Walter Zsuzsannát a tűzvész után újonnan épült katolikus templomban. Házasságukból tizenkét gyermek - hét leány és öt fiú - született, de mindössze hatan érték meg a felnőttkort. Garay János a legidősebb volt a gyermekek között, 1812. október 10-én született. Mint ahogy az Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái című könyvében áll, elemi iskoláit és az első latin osztályt szülőhelyén, a többi osztályokat Pécsett végezte, majd bölcseleti tudományt hallgatott a pesti egyetemen. Ezután nagyobbrészt irodalommal foglalkozott. A versek, novellák, drámák, eposzok mellett újságíróként írt történeti cikkeket, híreket, színibírálatot, még rejtvényeket is. A Magyar Tudományos Akadémia 1839- ben levelező tagjai közé választotta, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság tisztelte meg tagsággaL Az 1840 és 1848 között erőteljesen pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje őt is felvillanyozta, hazafias költeményei híven szolgálták a politikai és nemzeti célokat. A szabadságharc leverése után - bár tevőlegesen nem vett részt benne - bíróság elé idézték, csak nagy nehezen kerüke el a büntetést. Foton keresett menedéket, majd kinevezték könyvtártisztnek az egyetemen, ám egészsége hamarosan megromlott, és 1853-ban, 41 évesen meghalt. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Halála után, 1881-ben kerük emléktábla szülőházának falára, amit aztán a 20. század elején lebontottak, hogy helyén felépüljön a napjainkban pénzintézeteknek és kisebb üzleteknek helyet adó Diczenty ház. Az emléktáblát 1905-ben áthelyezték az új épület falára. Ugyancsak 1881-ben nevezték el a város főterét a kökőrőL Előtte Zöldkút térnek hívták, régi nevét arról kútról kapta, aminek helyén ma a kökő szobra áll A szobor alkotója Számovszky Ferenc, aki Barabás Miklós rajzát használta fel a kökő alakjának megmintázásához. Az öntés Párizsban készük a Gruet-cégnél a talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte. A babérágat nyújtó nőalak Köllő Miklós alkotása A szobor nyugati oldalán lévő relief Háry János egyik történetét ábrázolja A talapzat két oldalára Garay legismertebb verseinek címét vésték. Itt született GARAY fészkéböl itt Ide szárnyra Könnyű pacsirta gyanánt éébe ropitni dalit Hallja ef ész ország s örömében re szket a fészek Mert dala honszeretet mert dala hő szerelem. Garay János szülőháza (balról), az emléktábla Várady Antal disztichonjával és a Zöld kút tér egy 1881-es rajzon Garay János Szegszárdi bordal Már ha aztán bor: legyen bor, Hegyi bor, ne szilvalé! Még a vízből is csak az a jó, Mely hegyekből zúg elé! A lapályra béka menjen, Igya meg a bűzös tavát; Hegyre hág fel a szegszárdi, Onnan hozza tűzborát. Mint a legszebb kék leányszem, Mint a nyájas, őszi ég, A szegszárdi szőlőfürtnek Szeme olyan tiszta kék; S hogyha már szőlőkorában Ily varázsjátékot űz: Hogy ne volna hát borában Hogy ne volna égi tűz! Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér. És a tőke, melyen termett Nemde, oly zöld, mint a rét? Hol leled föl szebben együtt Szép hazánk háromszínét? Ha sűrűn tök a szegszárdi, Hát ne bánja senki se! Mert hazája színeivel Honszerelmét szíjjá be! Ha szegszárdi borral élne Minden ember, mint te s én; Nem rágódnék annyi hernyó Nemzetünk szent törzsökén. (1846, részlet) Érdekességek Garay János életéből A gimnázium diákjainak október 10- i irodalmi műsorát követően Kaczián János tartott előadást Garay János és kora címmel. A nyugalmazott levéltáros a költő-újságíró életének meghatározó állomásait, s korának eseményeit elevenítette fel. Előadásában többek között arra az érdekességre világított rá, hogy a kökő Az obsitos című művének van valóságalapja, hiszen ék Szekszárdon egy fazekasmester, akit Háry Jánosnak hívtak, s aki nem szakmájának magas szintű művelésével, sokkal inkább történeteivel vák népszerűvé az egykori Fekete Elefánt fogadóban. Garay édesanyját igen szerették a helyiek, mert maga köré gyűjtötte a gyermekeket, és meséivel elkápráztatta kicsiny hallgatóságát. Kaczián János arra is rávilágított, a kökő Szeresd magyar hazádat című kőkeményének ritmusa, témája hallatán Kölcsey Himnusza juthat eszünkbe. Petőfivel nehezen indult barátsága, mert a nemzet kökője álnéven akarta négy versét megjelentetni a Regélő című lapban, ám az ott segédszerkesztőként dolgozó Garay annyira jónak tartotta a kőkeményeket, hogy Petőfi valódi nevén hozta le azokat A kor híres színésznője, Laborfahy Róza színházi előadásokat szervezett a már betegeskedő Garay és családja megsegítésére. Az aradi várban a szabadságharc foglyai Garaynak 61 pengő forintot és két krajcárt gyűjtöttek össze. Arany János gyakran megszálk Pestre érkezvén Garayéknál A kökőt 1839-ben a Magyar Tudós Társaság (az Akadémia elődje) levelező tagjává választotta, 1842-ben pedig a Kisfaludy Társaság is soraiba hívta. Özvegye még jelen vök a kökő szekszárdi szobrának avatásán (képünkönX 1898. július 5-én. Gy. L I
