Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-06-24 / 25. szám

2012. június 24. HÉTRŐL HETRE SZEKSZÁRDI va$4r 3 187 millió forintos energetikai korszerűsítés A szekszárdi Mérey utcai Idősek Otthonát és a mellette lévő óvoda épületét felújítja a szekszárdi ön- kormányzat. A projekt egy 85 százalékban támogatott pályá­zatnak köszönhetően valósul meg. A részletekről Horváth Ist­ván polgármester csütörtökön tá­jékoztatta a sajtó képviselőit. A két épületen a konkrét fizikai mun­kálatok jövő hónap első napján kez­dődnek, méghozzá teljes homlokzati és tetőcserével, illetve részleges pad­lóhőszigeteléssel. Az idősek otthonán valamint az óvodán is teljes nyílászá­rócserét hajtanak végre, és a villamos hálózatból a világítótestek cseréjére is sor kerül A két intézmény fűtési rend­szerét függetíenítik egymástól még­hozzá a kazánok cseréjével Ennek a megoldásnak köszönhetően helyisé­genként lehet majd szabályozni a hő­fokot. Az energetikai korszerűsítés Horváth István polgármester a helyszínen tájékoztatta a sajtót manapság elengedhetetíen eleme az alternatív energiák kihasználása. Az óvoda tetején, önálló acélszerkezettel 132 darab napelemet helyeznek el így részben biztosított lesz az épület villa- mosenergia-ellátása. Az óvodai foglal­koztatókban a padlóburkolatot is cse­rélik, hőszigeteléssel és padlófűtéssel látják el. Végezetül pedig, várhatóan jövő év elején, az idősek otthonában a jelentős melegvíz-fogyasztás miatt 20 darab napkollektort szerelnek fel a te­tőre. A projekt teljes költségvetése 187 millió forint, a 85 százalékos tá­mogatási intenzitás miatt a szekszárdi önkormányzatnak 28 millió formt ön­erőt kell biztosítania. Horváth István polgármester a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a számított önrész, va­lamint a gáz, illetve villamosenergia­fogyasztás esetében becsült megtaka­rításokból számított megtérülési idő kevesebb mint 3 év. BöröczMáté A szántóföld napja Átlagos évre van kilátás búzából Bácskából és a Bánátból is jöttek gazdák A novemberi és a márciusi csapadék- hiányt megsínylették az őszi búzák il­letve árpák. Nem jött létre kellő mó­don a bokrosodás a kalászosoknál, ami rányomja mindenképpen a bélyegét az idei várható termésre. Ami a dolgok április végi jóra fordultával - feltételez­ve hogy a két-három hét múlva esedé­kes aratás megkezdéséig nem jön köz­be semmi rendkívüli - elérheti, meg­közelítheti országosan a hektáronkén­ti négy tonnát. Persze, mifelénk Tolná­ban, így Szekszárd és vonzáskörzeté­ben a kiemelkedően jó aranykorona értékű földeken ennél jobb eredmé­nyek várhatók. S abban is bíznak az it­teni gazdák, családi gazdaságok, a ter­melőszervezetek képviselői, hogy a minőség megint kiváló lesz.- Mennyiségileg egy elfogadható kö­zepes év várható, minőség dolgában az utolsó hetek, és az aratás alatti idő­járás a búzánál mindig fontos szerepet játszanak. Még azért elég sokat alszik kint a búza a betakarításig, várjuk meg Medárdot, azután már valamivel oko­sabbak leszünk ebben a kérdésben" - zárta le a témát diplomatikusan Óvári Gábor, az egyik világcég tanácsadó mérnöke. „A szántóföld napja” elnevezésű Szekszárd határában zajló nagyszabá­sú regionális rendezvényen a kísérleti táblákon tekintettek vissza az idei bú­zára, az elmúlt évek termesztési tapasz­talataira, az akkori klimatikus viszo­nyokra. „Ha folyamatosan esne, akkor még a fuzárium felütheti a fejét, ami el­len nem kidobott pénz védekezni, de normál esetben már nincs különö­sebb dolguk a búzával a termelőknek a közelgő betakarítás előtt - tette hoz­zá a szakember.- Úgy számolunk, hogy egy tonnát elvisz az idén az időjárás, ám ha a talaj­ban megtörtént a kellő tápanyag-után­pótlás - ez nem minden termelőnél van így -, akkor a jobb adottságú földeken el lehet érni, vagy meghaladni az idén is az öt tonnát Számításaim szerint 180 kg nitrogénre, 90 kg foszforra, ugyaneny- nyi káliumra van szüksége a talajnak hektáronként, hogy egy-egy év után arányosan pótoljuk a hiányzó tápanya­got - szólt hozzá a témához Pájtli József százhektáros családi gazdálkodó, majd hozzátette: „Ha ez nincs meg, akkor nem is lehet várni kiemelkedő termést. Persze a vetőmag adott földterülethez való megfelelő kiválasztásától is függ egy-egy év termésének mennyisége és minősége” - jegyezte meg. A szántóföld napján e témában is ki lehetett cserélni a tapasztalatokat, le­hetett látni, hogy egyes fajták között mi a különbség, mit tudnak tenni a ma­gyar fajtanemesítők a piacon megjele­nő tömérdek külföldi vetőmaggal szemben. Nem kell aggódni, a szegedi és a maratonvásári fajták állják a ver­senyt, a gazdák szívesen vásárolnak tő­lük, s úgy általában a magyar fajtatulaj­donosoktól. Az idei rendezvényre ellátogattak Szlovákiából és Szerbiából a határ­közeli magyarlakta területekről gaz­daküldöttségek. „Két busszal jöttünk, általában a Bánátból és Bácskából vannak itt nagyobb, úgy százhektá­ros termelők, agrárpatika-tulajdono- sok, akik fogékonyak minden újra - mondta Varga István, a temerini rá­dió szerkesztő-riportere, aki maga is régebb óta benne él az agráriumban, s kezdeményezője volt az ottani és a Szekszárdi Kertbarátkor máig élő kapcsolatának. B.Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents