Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-01-22 / 3. szám
2012. január 22. MÚLTIDÉZŐ VASÁRNAP Küzdött az Augusz-ház lebontása ellen Dr. Hadnagy Albert egykori megyei főlevéltárosra emlékezünk Dolgozószobájában, a Béla király téri régi vármegyeházán 111 évvel ezelőtt, 1901. január 21-én született dr. Hadnagy Albert megyei főlevéltáros, akinek jeles munkásságáról lapunkban többször megemlékeztünk már. A 45 éve, 1967. május 26-án elhunyt levéltárigazgató tizenkét évnyi kutatómunkájának eredményeként megszületett, Liszt szekszárdi kapcsolatairól című tanulmánya révén (sajtó alá rendezte: Prahács Margit) Liszt Ferenc nevével együtt Szekszárdét is mind szélesebb körben emlegetik nemcsak Európában, hanem azon túl is. A Liszt-bicentenárium jegyében lezajlott tavalyi év után néhány héttel azzal tisztelgünk a kiváló szakember és hazafi emléke előtt, hogy veje, néhai dr. Gutái Miklós: Ki volt dr. Hadnagy Albert? című, 1990 novemberében megjelent munkájából idézünk. „Dr. Hadnagy Albert a Háromszék megyei Dálnokon, Dózsa György szülőhelyén látta meg a napvilágot 1901. január 21-én, a család ötödik gyermekeként. (...) Az elemi iskola elvégzése után a középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte el és ott érettségizett 1919-ben, kitűnő eredménnyel (...) Miután a románok átvették az uralmat Erdélyben, (...) 1920 nyarán, sok megpróbáltatást követően sikerült kiszöknie és egy szál ruhában, poggyász nélkül érkezett meg Budapestre. Itt bejutott az Eötvös Kollégiumba, állami ingyenes helyre, kitüntetéses érettségi bizonyítványának köszönhetően (...) Az egyetem elvégzése után állami ösztöndíjjal kiküldték a bécsi MagyarTörténeti Intézetbe, ahol (...) többek között összegyűjtötte az 1790/91. évi erdélyi országgyűlés levéltári adatait. Károlyi Árpád történetíró megbízásából részt vett a Batthy- ány-kormány okirattárának gyűjtési és másolási munkálataiban. Szekfű Gyula munkatársaként - az ő megbízásából elkészítette a „Magyar államnyelv" c. munkájának az indexét. (...) 1926. július 1. napjától kinevezték Tolna vármegye főlevéltárosává. (...) Tudományos vonaton több kutatót segített (...) munkájuk megírásához. Ő maga is (...) több tanulmányt tett közzé. Hosszú éveken keresztül gyűjtötte az anyagot a megye kulturális életének a megírásához. Ez a munka felölelte volna a mindennapi életnek legcsekélyebb részeitől kezdve a jelentősebb kulturális megmozdulásokig minden területét, főleg a jobbágyság foglalkozásait, napi életét stb. Sajnos, e pótolhatatlan tudományos feljegyzései katonai behívása után megsemmisültek. (...) A Il.világhábo- rúban - viszontagságos harctéri események után - a bajorországi Neuburgban mint kórházi beteg esett amerikai fogságba 1945. április 26-án. Közel egyéves hadifogság után, 1946. január 25-én tért vissza otthonába, Szekszárdiad...) 1942. évben megkezdte a levéltár anyagának elrejtését a megyeháza börtönében. Sajnos ezt a munkát - katonai szolgálata miatt - befejezni nem tudta. A helyén maradt anyagot a háború alatt szétszórták, az elrejtett iratok tetejét szétbontották, a levéltári berendezéseket teljesen megsemmisítették. Ennek a munkának a gyümölcseként azonban sok muzeális értékű festményt, szobrot, antik bútort, 86 ifm (iratfolyóméter) iratot és több ezer könyvet gyűjtött és mentett meg Novák József múzeumvezetővel együtt a levéltár, a múzeum, az utókor számára. Az ezt követő 1950-es években (...) már készültek azok a tanulmányok, amelyek a megye kultúréletével és annak kihatásaival, a paraszti élettel és mozgalmakkal foglalkoztak. Ezután kezdett hozzá a Béri Balogh Ádámról és a Háry Jánosról szóló tanulmány és Liszt Ferenc életrajza szekszárdi vonatkozásainak megírásához. Pedig ezekben a nagyon „nehéz”, a rmndennapi túlélést és egzisztenciát veszélyeztető időben nem volt könnyű „talpon maradni". Jellemző erre a tévedésekben és rosszindulatú megjegyzésekben bővelkedő, a szekszárdi káder- csoport által 1950. október 28-án róla írt jellemzés: (...) Letagadta azt, hogy'felesége 23. k. hold földet örökölt Még azt is letagadta, hogy' Dunaföldváron háza van és 2. kh. szőlője, ahol igen nagy mennyiségben bor szokott teremni. Párton kívüli.. (...) Felesége apja pap volt. Rendszeresen jár templomba. A baráti köre régi reakciós elemekből tevődik össze...” (...) Főhatósága - a Levél tárak Országos Központja a vizsgálatot azzal zárta, hogy ...a Végrehajtó Bizottsá g tagjai, mint szorgalmas, becsületes emberről beszélnek róla", így továbbra is megerősítették hivatalában. A TFT keretében számtalan előadást tartott és a helyi sajtóban is több, forrásértékű tanulmánya jelent meg. Ajtaja mindenki előtt nyitva állt és a humanizmus, az embereken való segíteni akarás vezette cselekedeteit Őszinte baráti szálak fűzték Illyés Gyulához, Féja Gézához, Mészöly Miklóshoz és Andrásfahy Bertalanhoz, (...) akikkel rendszeresen kicserélték gondolataikat Az eddig leírtakból talán következik is, hogy 1956-ban a magy ar forradalom mellé állt Mint dr. Tóth Lajos írta dr. Hadnagy' Albertre emlékező kötetében: „... mint a történelmi jelentőségű népmozgalmak kiváló ismerője, a nemzetéhez és a meggyőződéséhez most is hűséges, a saját veszedelmével nem számoló, a közösséget szolgálni akaró, bátor és megfontolt egyéniség..." végezte munkáját, miután 1956. október 31-én a Nemzeti Bizottság elnökségi tagjává választották. A forradalom leverése után (...), amikor a forradalom sikeréért vívott harcban részt vettek elten a legádázabb megtorlások történtek, ő azért munkálkodott, „hogy a forradalom alatti tevékenységükért börtönbe zártak rászoruló családtagjai anyagi támogatását megszervezze és a bátor támogatók hozzájárulását eljuttassa a szűkölködőknek...”. Életének utolsó 10 évében folytatta kutatásait, most már mint Baranya és Somogy megye levéltárainak szakfelügyelője. Ezek a kutatások két fő téma köré csoportosultak: az egyik Liszt Ferenc életrajzának szekszárdi vonatkozásai ilL Augusz Antalhoz fűződő baráti kapcsolata, a másik pedig Háry János személyéről és koráról szólt. (...) Többek között az ő ellenállása és harca segített abban, hogy a városközpontban fekvő - városrendezési okok miatt lebontásra tervezett - Augusz- ház eredeti formájában fennmaradhatott. 1966-ban támadta meg a halálos kór. Szeptemberben kórházba került és ott volt kénytelen maradni 1967. május 26-án bekövetkezett haláláig. Hadnagy Albert feleségének írt levélben Illyés Gyula egyszer így fogalmazott „...Az a szép este, amit otthonukban tölthettem, a néhány órás beszélgetés és az egy-két levél elegendő volt ahhoz, nemcsak megismerhessem kedves férjét, hanem őszintén meg is szeressem. Az ilyen érték nem tűnik el Bennem is tovább él, vigasztalóan, bátorítóan...”. Úgy tegyen. Összeállította: Gyimóthy Levente
