Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-05-06 / 18. szám
14 , SZEKSZÁRDI TASÄRMP MOZAIK 2012. május 6. Vissza kell szereznünk saját strukturális ágazatainkat... Dr. Bogár László hazánk helyzetéről és a megoldási lehetőségekről Dr. Bogár László Miért nem tudjuk magunkat megvédeni a globális elnyomó viMghatabmmal szemben? Mi történt a magyarság leikével hogy nem működnek védekező mechanizmusai? Többek között ezeket, a hazánkat érintő súlyos kérdéseket tette fel Szekszárdon a népszerű közgazdászpolitológus, prof. dr. Bogár László, aki egy év után, április 17-én ismét vendége volt a dr. Tóth Csaba Attila által szervezett Léleképítő című rendezvénysorozatnak. A politológus az igen nagy számban megjelent közönség előtt kifejtette: a magyarság lepusztulási lejtője lelki, erkölcsi s szellemi elkorcsosuMsára vezethető vissza. Véleménye szerint több évszázada nem működnek a nemzet védekező mechanizmusai éppen ezért népünk nem képes e lejtőn visszafordulni. A jelen helyzetről szólva emlékeztetett: miután az új kormány a bankokat és a multicégeket megadóztatta, a globális pénzügyi hatatom a tavalyi év végén ellenünk fordította brutális pénzfegyvereit. Ebben a helyzetben nagy szükség lenner arra, hogy a nemzet összehangoltan tudjon cselekedni! - szögezte le Bogár László, aki saját bevallása szerint kendőzetlen nyíltsággal szeret beszélni hazánk problémáiról Bogár úgy véli, ahhoz, hogy kikeveredjünk a ránk kényszerűéit helyzetből iszonyatos megpróbáltatások sora, valamint felelősségvállalás szükséges. A kérdés az, ki milyen típusú áldozatot vállal ezekből a feladatokból Sajnálatos módon nincs még „közös nyelve” a magyar nemzetnek, s nem tudjuk, hogy nyolcmillió választópolgár hányad része az, akinek átfogó tudása van az aktuális helyzetről s bátorsága, hogy e tudást cselekvéssé alakítsa A szakember saját tapasztalata szerint a cselekedni képes emberek csupán a választók 10 százalékát, mintegy félmillió embert teszik ki, nekik lenne feladatuk a maradék 7,5 milliót is jó irányba terelni abból a szempontból hogy képesek legyenek különl> séget tenni szabadság és rabság, barát és ellenség között Bogár László úgy véli, a pénzfegyvereken kívül az elmúlt két évtizedben a média tömegpusztító fegyverei is kivették részüket nemzetünk pusztításában, ha arra gondolunk, hogy a magyarság milyen nagy arányban vált a kereskedelmi médiák rabjává. A magyarságnak észre és erényre, bátorságra és kitartásra lenne szüksége: arra, hogy el tudja magát helyezni a világban, valamint, hogy legalapvetőbb nemzeti érdekeit felismerje! Ha e kritériumok hiányoznak egynépéletébőlazelpusztul - figyelmeztetett a politológus. Megoldásként arról szólt, fontos lenne a lelki erkölcsi szellemi de a fizikai - azaz népesedési egészségügyi - talapzatunkat is újjáépíteni hiszen ezek sokkal lényegesebbek, mint az anyagi szükségletek világa. Ma a „nemzet” kisebbségben van, s térítői tevékenységet lenne szükséges végeznünk. Fontos lenne az is, hogy nemzetünk energiáit a mikroszövetek- ben, azaz a kis közösségekben használja fel azokat szervezze újra, elérve ezzel az óvatos leválást a globális hatalom szorításáról Bogár László úgy látja a pénzügyi szektoron kívül vissza kell szereznünk saját energetikai, hírközlési valamint közműhálózatainkat, létrehoznunk saját kereskedelmi rendszerünket, vagy megvizsgálnunk, hol lehetséges leválni mihamarabb a külföldi tulajdonban lévő ágazatokról Bogár úgy látja közel 30 éve, 1981 óta - amikor a valutaalap közölte a kommunista vezetéssel hogy kénytelenek leszünk hitelt felvenni tőlük - a globális birodalom egyre nagyobb szeleteket vág le „takarónkból”. A folyamat már korábban elkezdődöttahitelekfelvételévels 1978« végképp tudatosan adósságcsapdába csalva állt az ország. Az EU-ból történő kilépés felvetésére a professzor úgy reagált: évszázados tapasztalat, hogy a nyugat ugyanúgy kifosztotta hazánkat, amikor még nem voltunk az unió tagjai mint az után, hogy azzá váltunk. Gyimóthy Levente Szépen szólt a tárogató Jótékonysági koncert a Fili javára Élénk érdeklődés kísérte Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész április 20-án este, a Vármegyeháza dísztermében megtartott jótékonysági koncertjét Az est bevételét a 140 tagú szentegyházi Gyermekfilharmónia együttes javára költik, annak érdekében, hogy tárogató hangszert vásárolhassanak. Az együttest a kórussal 30 éve alakította meg az erdélyi Szentegyházán Haász Sándor. Az eltelt évek alatt rengeteg család gyermeke - több mint 1000 fő! - fordult meg benne, akik a magyar parlamenttől Brüsszelig számos helyen adtak koncertet. Vesztergám az eseményen olyan megindító dalokat játszott el tárogatón, mint a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország, a trianoni tragédiára írt Hitvallás című vers megzenésített változata, vagy az Ott, ahol zúg az a négy folyó. De a Bánk bánból a Hazám, hazám, az Erdélyország az én hazám, valamint a Krasznahorka büszke vára, a Rákóczi-nóta, sőt, dixieland elemekkel vegyítve a Lesz még nekünk szebb életünk című dal is különlegessé tette az estet A művész elárulta a tárogató rövidebb, vékonyabb törzsű típusa Közép-Ázsiából származik, míg a Magyarországon ismert fajtáját „török hangszer egységesítő kultuszától és a szabadságharc leverése után nagy részét megsemmisítették. 150 évig „nem szólt a tárogató”, majd az 1850es években kezdték újra felfedezni: 1861-ben Suck András, a Nemzeti Színház oboistája a kor zenei ízlésének megfelelően billentyűzettel és duplanádas fúvókával látta el s a klarinéthoz hasonló hangszerré alakította át 1894-ben pedig Schunda Vencel József udvari hangszergyáros célszerűen megkonstru- áfc zeneszerszámot készített belőle, az eredeti tárogatót sajátlagos színezetű zenekari hangszer- Vesztergám Miklós kalocsai tárogatóművész ré varázsolva. 1945 után a kommunista éra újra letárogatónak” hívták. A Rákóczi-szabad- tiltotta a tárogató használatát a rendszerságharcban hangjával küldtek a csapat- váltás után azonban kultusza ismét feltesteknek jeleket, de a kuruc is búsult a éledt, s ma már pár százan újfent játszatárogatóhangra. Az osztrákok féltek a nak rajta. Gy. L Rajzpályázat , gyerekeknek Kedves Gyerekek! Gondolkodtatok már azon, mit tennétek, ha Benneteket is felkapna egy forgószél és elrepítene Smaragdvárosba? Mit kérnétek Óztól a nagy varázslótól ha találkozhatnátok vele? Észt? Szívet? Netán bátorságot? Vagy valami egészen mást? Tudjátok mit? Engedjétek szabadjára a fantáziátokat, rajzoljátok le vagy fessétek meg! Használhattok hozzá színesceruzát, filctollat, zsírkrétát, vízfestéket vagy temperát. Alkothattok egymagatok, kiscsoportban, de akár az egész osztályotok is dolgozhat egyetlen nagyobb képen. Az elkészült alkotásokat 2012. május 13-ig várjuk az alábbi címre: Magyarországi Német Színház, 7100 Szekszárd, Garay tér 4. A borítékra feltétlenül írjátok rá: „Rajzpályázat”! Kérünk Titeket, hogy a neveteket, az iskolátok nevét, az életkorotokat és e mail címeteket (vagy ha utóbbi nektek nincs, akkor szüleitekét, tanárotokét) a rajzlap hátulján olvashatóan tüntessétek fel További információkat itt találtok: www.dbu.hu.
