Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-01-15 / 2. szám
10 , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP KULTÚRA 2012. január 15. A kígyótól a szárnyakig A keresztény szimbólumok igazi arca Hazudott szárnyak és más szimbólumok - ezzel a kevéssé ünnepélyes, de annál figyelemfelkeltőbb címmel tartotta meg karácsony előtt ifj. Töttős Gábor népszerű egyháztörténeti sorozatának - egyelőre - utolsó előadását a megyei könyvtárban a Szekszárdi Gitárkvartett muzsikája mellett a kínált forralt bornak, teának meg az aprósüteményeknek köszönhetően igazán ünnepváró hangulatban. Egy Tinódi Lantos Sebestyén dallammal indította az estet a Gitárkvartett. Ez a dal a római katolikus és a protestáns liturgiában is szerepel ugyanazzal a szöveggel: „Ó jézus, árva csendben az ajtón kívül állsz,...”, a protestáns változatot játszották. Kezdjük Ádámnál és Évánál! Miközben ifj. Töttős Gábor a Sixtus-kápolna bűnbeesés jelenetét mutatta be, a tiltott gyümölcsről beszék, ami a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy alma vök. A Biblia csak ennyit mond: de annak a fának a gyümölcséből, amely a kertnek közepette van, azt mondta az Isten: abból ne egyetek, ...” (I.Móz. 3:1-3) Miért gondoljuk, hogy almáról van szó? Ennek előzményei a görög mitológiába nyúlnak vissza, Párisz az aranyalmát Aphroditének ítélő döntéséhez, amellyel elnyerte Helené szerelmét, és ezáltal kirobbantotta a trójai háborút. Az alma tehát a viszály, a konfliktusforrás képét hordozza magában a görögöknél, ez lehetett az oka, hogy a Biblia görög Szent István szarkofágja, bal hosszanti oldal, Székesfehérvár, Romkert mában van a büntetés, de egyben a bűnbeesés, a paradicsomi állapot is. Ehhez a képhez kapcsolódik a következő jelkép is, a kígyó. A sátán, Michelangelónál nőalakban jelenik meg, valójában nincs neme, kígyó formájában csábítja a bűnre Évát, ez a Bibliában is így szerepel. A kígyó régi, sok kultúra által használt szimbólum. Az asszír-babiloni kultúrkörben Tiámat ősi káoszsárkány, amely a világot el akarja pusztítani, de az ő főistenük, Marduk legyőzi, és elvégzi a teremtés munkáját Babilonban a pusztítás, a káosz, a halál, a bűn szimbóluma, ugyanakkor a tudásé is, mint több népnél, így a zsidó-keSixtus-kápolna: Kiűzetés a Paradicsomból - a bűnbeesés jelenete fordításába az alma szó került. Hogy ez a negatív kép jelent meg a keresztény mitológiában is, ahhoz valószínűleg Jeromos Biblia-fordításának lehetett köze. A Vulgatában nyilván szerepel a rossz szó, latinul: málu, az alma leírva ugyanez, de kiejtve máálu. A magánhangzók hosszát írásban nem jelölték, így kapcsolódhatott a bűnbeesés, a halál jelentéstartalma az almához. Amennyiben viszont Krisztushoz van köze, akkor pont az ellenkezője: az élet, a megváltás, a bizonyosság kötődik hozzá, a későbbi festészetben pedig a termékenységet is szimbolizálja. Az alresztény kultúrában is. A Mózes botjára tett érckígyó a zsidók megmenekülését jelentette a kígyók támadásától a pusztai vándorlásuk során (4 Móz. 21,8-9). Az Ószövetség szerint megszületik a fiú, aki a kígyó fejére tapos, de Caravaggio festményén Szűz Mária lép rá, valószínűleg a megerősödött protestantizmus számára mutatja a náluk kevéssé tisztelt Mária jelentőségét. Két szabadkőműves szimbólum: a farkába harapó kígyó, a vég a kezdettől függ, vagy a kezdetben rejlik, az örökkévalóság szimbóluma. A vanitas szót hiúságnak szokás fordítani. Ez téves, hiábavalóság hívság, az élet múlandósága a jelentése. A koponya jelképként mindig magában hordozza a halált, Jézus úr a halál felett. A keresztre feszítéssel kapcsolatban több művön is megjelenik a koponya, a Golgotának már jelentése is koponyahegy. Ádám koponyájáról Jézus vére lemossa az eredendő bűnt. A koponya egyben egy mélyebb szimbólum is: az emberi természet megismerése, amikor látjuk annak kereteit. A Legyetek jók, ha tudtok című filmdalának magyar szövege ostoba fordítás, a cím helyesen: A hiábavalóságok hiábavalósága. Az előadó lefordította a teljes szöveget, ami így zárul: „Éljetek örömben és egyszerűségben, legyetek jók, ha tudtok, ami ezen kívül van, az mind hiábavalóság, (...) dicsérjétek az Urat egyszerűséggel, tőle adatik minden szeretet, és ezen kívül semmi sem marad meg.” A Gitárvartett ezután a Jöjj, királyomjézusom! kezdetű finn dallamra írt éneket adta elő a református énekeskönyvből Jézus legkorábbi jelképe a hal, nem elsősorban azért, mert a tanítványai között sok halász volt, hanem mert az ógörög hal szó: (fonetikusan: ikhthüsz) egyben a Jészusz Khrisztosz Theu Hüiosz Szótér (Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó) szavak kezdőbetűiből adódó mozaikszó. Bonyolultabb jelkép a labirintus, ami nem útvesztő, mivel csak egy irányba lehet menni benne. A labirintus a spirituális út, amíg eljut az ember az isteni igazsághoz. Michelangelo alkotásán, II. Gyula síremlékén Mózesnek szarva van. Ez valójában valamiféle glória, ami fénycsóvákból álL Jeromos a héber qrn gyököt qerennek olvasta, ami szarvat jelent, Szent István szarkofágja, jobb hosszanti oldal, kerub, Székesfehérvár, Romkert míg az ugyanebből eredeztethető qáran fénycsóvát» Mózessel kapcsolatos a frigyláda, amit a hat-hat szárnyukat egymás felé nyújtó kerubok őriznek, akik az angyalok hierarchikus rendjébe tartoznak, Isten közeli szolgáé a kocsiját, trónusát vigyázzák, nagyon fontos szerep hárul rájuk. Ezékiel így ír a keru- bokrói: „És négy orczája vala mindenik- nek, az első orcza vala Kéruborcza, és a második orcza ember-orcza, a harmadik oroszlán-orcza és a negyedik sas-or- cza.” Ezek a négy evangélistát jelenítik meg, mert ők azok, akik segítik értelmezni a próféciákat Lelki próbáimban Jézus, légy velem- szólt az ősi ír dallam a Gitárvartett előadásában. Mivel a keruboknak van szárnyuk, adódik, hogy az angyalokat is szárnnyal képzeljük el, így megszólalásig hasonlítanak Ámorra vagy Cupidóra. A Bibliában azonban semmi nem utal erre, többször előfordul, hogy nem ismernek meg egy angyalt. Ha lett volna szárnya, ez biztos nem fordul elő. Mégis szárnyakat festettek az angyalnak a művészek, köztük Leonardo da Vinci is, aki érdekes módon könyvvel ábrázolja a Szűzanyát, aki biztosan nem tudott olvasni, a zsidó nőket akkoriban nem tanították erre. Mégis ezáltal a tisztelt, csodált úrnőként jelenik meg. Ugyanakkor kagylót is festett a képre, ami nem illett volna, hiszen az a női nemi szervre utal. Zárásként karácsonyi dallamok szólaltak megn Gitárvartett előadásában, először egy német, végül Mária bölcsődala. Kovács Etelka
