Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-04-29 / 17. szám

Civilek A szekszárdi civil szervezetek képvise­lői tartottak kerekasztal-beszélgetést 19-én a polgármesteri hivatal konferen­ciatermében. Az évek alatt már hagyo­mánnyá vált esemény idén is a Szekszár­di Civil Kerekasztal és Szekszárd Me­gyei Jogú Város Önkormányzata szer­vezésében valósult meg Ezúttal - az elő­re kiírt napirendtől némileg eltérve - a konzultáció Ácsné Oláh Gabriella, a Kerekasztal elnöke évértékelő beszédé­vel kezdődött. Ismertette a civilek által 2011-ben lebonyolított nagyrendezvé­nyeket, kiemelve az önkéntesek napját és az állampolgári részvétel hetét. Az el­nök elmondta, hogy a várossal kötött együttműködési és feladatellátási meg­állapodásaik értelmében részt vehettek több városi rendezvény megszervezé­Újabb civil kezdeményezés indult Szek- szárdon, amely a szórakozás és az isme­retterjesztés célját szolgálja. Az első ösz- szejövetelre a sorozat törzshelyén, a Belvárosi Kávéházban került sor április 20-án. Az ötletgazdák dr. Ferencziné Ste- fanik Ágnes és Keszthelyiné Vajda Má­ria voltak, akik kivételes emberek érde­kes életútját, tevékenységét, hivatását, hobbiját szeretnék megismertetni az érdeklődőkkel Az első alkatommal az előadók, dr. Kis Ernő és Árky László él­ménybeszámolóját hallhatták, láthatták az érdeklődők Jártunk a Kilimandzsá­rón” címmeL A diavetítéssel egybekö­tött mesélés óriási élmény volt a vendé­geknek, ugyanis a két utazó sok humor­ral és fantasztikus képekkel gyönyör­ködtette a jelenlévőket. Afrika legmagasabb hegycsúcsa, a Kilimandzsáró (5895 m) talán legin­kább Hemingway könyvéből ismerős számunkra (A Kilimandzsáró hava). A Tanzániában lévő hegyet bazaltkőzet al­kotja, ezért omlékony, megmászása ko­moly erőpróba. Elsőként Teleki Sámu­el érte el 5310 méteren a hóvonulatot. Sajnos az időjárás „gondoskodik” róla, Két évforduló jegyében született a könyv, amelynek a múlt héten volt be­mutatója a tavaly újjávarázsolt, de még mindig zárva lévő Óvármegyeháza erre az alkatomra megnyitott Pollack kávéhá­zában. A szekszárdi apátság alapításá­nak 950-ik és a megyeháza elkészülté­nek 175-ik évfordulójára Cserna Anna, a Tolna Megyei Levéltár főlevéltárosa el­készítette a 175 éves Vármegyeházánk című impozáns kivitelű kötetet. A könyvbemutató bevezetőjében dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés el­nöke elmondta, hogy a 175 éves épület felújítása a korábbi régiós szellem jóvol­tából kötődött a Pécs Európa Kultu­rális Fővárosa rendezvényeihez, a bő 800 milliós rekonstrukció háromne­gyedére onnan volt pénz, s az így meg­újult épület múltját mutatja be a könyv. hallatták a hangjukat sében, valamint az események lebonyo­lításában. Segítettek a népszámlálásban, ott voltak a koszorúzásokon, és az ut­cák elnevezésén is. A német kisebbségi önkormányzattal már a múltban is sike­rült jó kapcsolatot kialakítaniuk, ami­nek köszönhetően tavaly részt vehet­tek önkormányzati üléseken, valamint egy - mindkét fél számára előnyös - megegyezés született azzal kapcsolat­ban, hogy a jövőben is segíteni fogják egymás munkáját. Hangsúlyozta, hogy minden, a várossal kapcsolatos kérdés­ben szívesen bocsátkoznak érdemi vitá­ba, és ha lehetőségük lesz, a jövőben is hallatni fogják a hangjukat. Az önkormányzat és a civil szerveze­tek közötti együttműködés tapasztala­tairól Horváth István tartott tájékozta­tót. A polgármester beszámolt a 2011- ben elkezdett és befejezett városi beru­házásokról és felújításokról Elmond­ta, hogy az önkormányzat nincs köny- nyű helyzetben, ugyanis az állami tá­mogatások jelentős mértékben csök­kentek az elmúlt években. A városnak ennek ellenére is sikerült a tavalyi évet több mint félmilliárd forint bevételi többlettel zárni, aminek köszönhetően - az Állami Számvevőszék jelentése alapján - Szekszárd az ország egyik leg­kevésbé eladósodott városa. Horváth István tájékoztatóját követően érdemi párbeszéd zajlott civil szervezetek ve­zetői és a fórum szervezői között, me­lyen az egyesületek képviselői azonna­li választ kaphattak a polgármestertől felmerülő kérdéseikre. Bencze Péter Kávéházi délutánok „Életek, utak, emberek” hogy az 1912 évben mért hó mennyi­sége 2000-re már 80 százalékkal csök­kent. A geológusok szerint 2015-re a fe­hér takaró teljesen eltűnik a Kiliman­dzsáróról Tanzánia Afrika egyik ékköve. Nem­zeti Parkok sokasága található itt - a leg­híresebb a Serengeti Nemzeti Park, amely kopár szavanna az ország északi részén. A két utazó, előadását a nemze­ti park csodálatos állat- és növényvilágá­nak bemutatásával kezdte, majd az ot­tani lakosság életét ismertették szóban és képekben egyaránt. Amint hallhat­tuk, az ott élő állatok már a természet részének tekintik a járműveket, hiszen nap mint nap találkoznak velük. Zsirá­fok, oroszlánok, majmok, indiai ludak, barna kányák, gazellák, kafferbivalyok, orrszarvúak, struccok - néhány állat a parkból -, valamint a kolbászfa és egyéb ritka növények látványa kápráz­tatta el a nézőket. Az őslakosok, akik valamennyien az idegenforgalomból élnek, ősi táncokat Könyvben a múlt 75 éves a régi vármegyeháza A könyv a Szent István-kori vármegye létrejöttétől a közigazgatás középkori átalakulásán keresztül eljut a 18. száza­dig, amikor már törvény is sürgette a vármegyék székházának építését. A mostani vármegyeháza az L Béla király alapította apátság, majd Mérey Mihály és Trautson János apát idején készült épületek helyén áll Szekszárd 1782-ben lett megyeszék­hely, s a vármegye nemessége negyven éven át bővítgette új szárnyakkal a ko­rábbi apátsági épületeket, majd 1828- ban Csapó Dániel kezdeményezésére született a döntés, hogy Csapó barátja. adnak elő népviseletben, ősi hangsze­rekkel, és feltűnően szépek a nők és a férfiak is. Magasak, nemes arcvonású- ak. A munkájuk nagy része abból áll, hogy segítségükre vannak a turisták­nak, akiknek természetesen céljuk a Ki­limandzsáróra való feljutás. A két előadó elmesélte, hogy az út során turistajelzésként szolgáló, kövek­ből álló szobrokat láttak, és menedék­házak is segítik a pihenést. A táj kies, szinte alig van növényzet, a hegy meg­mászásában egyeüen „ellenség” van, a magasság, mely egyre kevesebb leve­gőhöz juttatta őket. Napi 2-3 liter folya­dékot ittak az izzadás miatti folyadék­vesztés pótlására. A csúcs felé közeled­ve egyre többször tapasztalták, hogy éj­szaka (akkor meneteltek), a csillagok szinte kézzelfogható közelségben vol­tak. S amikor váratlanul, szinte a semmi­ből „előjött a Nap”, az felejthetetlen él­mény volt, s minden fáradtságot feled­tetett velük. A mesélés és a vetítés több mint két órán át tartott, amit a hallga­tóság szinte egy pillanatnak érzett. Lát­ványban, ismeretekben, s kedves tör­ténetekben gazdagon ért véget az első kávéházi délután. Sas Erzsébet Pollack Mihály tervei alapján épüljön új vármegyeháza. Cserna Anna elmondta, az adatgyűj­tés során ismerte meg a tervrajzokat, és munkája során sok izgalmas, érdekes történetre bukkant, amelyekről a könyvben ír. A bemutató során Balogh András, a Pazirik Informatikai Kft. ügyvezetője a vármegyeháza 3D-s képeit láttató húsz­perces filmjüket mutatta meg, ez a nagyközönség számára majd az épület­ben kialakított múzeumban lesz látható. Erre leghamarabb, remélhetően az épület átadásával kapcsolatban bonyo­lódó adminisztrációs folyamat lezárása után, az épület megnyitásakor, június­ban, a múzeumok éjszakáján kerül sor. Ami pedig a bemutatott könyvet illeti azt a levéltárban lehet megvenni. Sz L Közel száz minta a társasköri borversenyen Az Újvárosi Katolikus Társaskör ezúttal a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egye­sülettel közösen rendezte meg idei bor­versenyét a Szent István Házban. A 93 beküldött minta jelezte: komoly érdek­lődés övezi az immár hatodik alkalom­mal sorra kerülő megméretést a zöm­mel önellátásra berendezkedett kister­melők részérőL A két bizottságban ér­tékelő zsűri elé 62 vörös fajta, 15 rozé- és 16 fehérbor került. Huszonhárom bor érdemesült aranyéremre, amiből 20 vörös-, 2 rozé- és egy fehérbor volt. A többi minta közül 26 kapott ezüst­érmet, 14 bronzérmet, emellett 20 ok­levél is gazdára talált. Az aranyéremhez 18,5 és 20 pont kellett, a zsűri - tekin­tettel a Szekszárdi borvidéken jellemző egyre nívósabb borkultúrára - igyeke­zett a komolyabb borversenyeken jel­lemző mércét alkalmazni az egyes min­ták megítélésekor. „Színanyagban és bdtartalmi értékek­ben is nagyon szép vörösborokat tettek le a gazdák az asztalra, domináltak a tava­lyi nagyszerű évjáratok. A fehérborok­nál is akadt több, figyelemre mékó min­ta, amiket igyekeztünk elismerni, de ezeknél akadt több, úgymond, savsze­gény, vagy újbor állapotában kénnel nem megfelelő módon kezelt minta, ezek a borok hamar elöregszenek, és ez­zel elvesztik élvezeti értéküket. Nagyon nem volt mindegy a szüret időpontjának megválasztása 2011-ben, több termelő a jelekből ítélve a cukorfok alapján szüre­telt, várt és várt, miközben elégtek a sa­vak” - értékelt Ferenc Vilmos, az egyik zsűri elnöke, aki ezúttal túlnyomó több­ségében fehérborokat minősített Az idén is hirdettek kategóriagyőzte­seket az újvárosi társasköri borverse­nyen. A legjobb oportó Fehér Jánosé, a legjobb kadarka a Hepp-pincéé, a leg­jobb vörösbor (cabernet franc) az ílyés Kúriáé, a legjobb cuvée Balázsi Zoltáné, a legjobb cabernet sauvignon az Ilyés Kúriáé, a legjobb mertot Dávid Gyuláé lett. A legeredményesebb termelő cí­met Ionescu Florin érdemelte ki 2011- es boraival A legjobb fehérbor dr. Papp Zoltán Kirányleánykája lett, a legjobb sillert a 2012-es újvárosi borversenyen Kovács Károly készítette. B. Gy. Használtruha­osztás A Tolna Megyei Vöröskereszt használt­ruha-adományozást tart Szekszárdon, a Dózsa György u. 1. szám alatt május 7-én, hétfőn, 8.30-9.30 óráig. A 2012. évi tagdíj befizetésére is van lehető­ség. Szeretettel várjuk tagjainkat, a Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Ér­dekszövetsége tagjait.

Next

/
Thumbnails
Contents