Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-04-22 / 16. szám
HÉTBŐL HÉTRE 2012. április 22. mM szntuAeni * nv m i HifWAI A fehérborok két nagy „ásza” a szekszárdi boregyetemen Eredetiség, egyedi különlegesség Szepsy- és Jásdi-módra! Már a beléptetésnél érződött, hogy nem akárkik lesznek a vendégei a szekszárdi boregyetemnek. Hosszú sorban, a szokásosnál hosszabb várakozással lehetett jegyet váltani és bejutni a PTE szekszárdi karának ebédlőjébe. Hiába, no, a hazai neves borászok közül is kiemelkedő két nagy egyéniség, a balatoni csúcsfehérborok előállítója, Jásdi István, és a világszerte unikumnak számító Tokaji borvidék egyik, hanem a legnagyobb „ásza”, Szepsy István érkezett méltán híres fehérboraikkal A borínyencek különleges napja volt ez a szabadegyetemen. Mert megtudhattuk, milyen is az az olaszrizling, ami a csopaki Öreghegyről, nevezetesen a Lőczedombról, a Siralomvágóról, vagy éppen a Berekhátról való. Jásdi volt az, aki mind a termesztésben, mind a borkezelésben másképpen, mondhatni forradalmian nyúlt ehhez a nálunk nagyon honos, közkedvelt fajtához. „Nem kell, hogy vaskos legyen, mi egy köny- nyed, ízében, illatában más olaszrizlin- get képzeltünk el, tessenek csak kóstolni! - jegyezte meg családi gazdaságuk történetét, benne borászati hitvallását a Szerenád a szőlőben című kötetében megörökítő borász. A HÍRES CSOPAKI JELLEG A csopaki jelleget, a mészkő, a dolomit, a vörösagyag, a permi homokkő adja, a nagy borok igazán ezeken a meglehetősen nehezen művelhető termőhelyeken születnek. „A löszös talajon nem azt kapjuk, ami csak a mi borvidékünkre jellemző, ilyen fehérborok más termőhelyen is készülnek - hallottuk Jás- ditól, aki egyébként az elhíresült olasz- rizlingje mellett chardonnay-t, cserszegi fűszerest, sőt furmintot is készít, meg természetesen az erről a borvidékről a köztudatba került nagy kedvencet, a szürkebarátot is megalkotja, a tőle elvárt minőségben. Ezekből nem hozott magával, de megmutatta a csopaki jelleget a most pohárba került ra- nolder fehér elnevezésű, a vékonyabb pénztárcájúak számára is elérhető, a könnyedségben is felfedezhető ásványosságával élvezeti értéket adó borával. Ebből a ranolderből egy vörösbort is prezentáltjásdi, mégpedig egy világfajtából a cabernet franc-bóL S ennek minősége akár szekszárdi mércével is mérhető volt. Mint haltattuk, nem éri be ennyi sikerélménnyel a vörös szőlőfajták telepítésével. Felettébb kíváncsi, hogy például a kadarka, ami az ősi időkben náluk is előfordult, egy régi klón- szerkezetben, izgalmas almasavbontás- sal náluk mit adna ki? TOKAJI HÁRSLEVELŰ A KIRÁLY-DŰLŐBŐL Ahhoz képest, hogy már az egész világ borkészítőinek toplistáján is előkelő helyen jegyzik amerikai, angol, olykor még a francia szaklapok is, szerénységét, őszinteségét mindmáig őrzi Tokaj- hegyalja egyik legnagyobb „ásza”, a ma már hetvenhektáros gazda, Szepsy István. Aki persze ízig-vérig szőlész is, eme páratlan adottságú magyar borvidék gyakorló kutatója. Ő az édes szamorodni megalkotója, amivel jelezte: nem csak a már likőrös érzetű, aszúszemekből készült boroktól kell „letérdepelnie” a borvilágnak, van itt még más is, ami másutt garantáltan nem lelhető feL És ezek nem is édes borok, hanem már szára- Szepsy István zak. Furmintok, hársleve- lűek. Az egyediség és az eredetiség érzékelésére ezúttal a szuperlatívuszok is kevésnek tűnnek. Akkor, amikor a 2008-as, 60 éves, bakművelésű parcelláról származó Szent Tamás száraz furmint, ezt követően pedig a Király-dűlőből származó 2008-as és 2009-es hárslevelű kerül a poharakba. Hogy mindezt lehetett-e még fokozni ezekből a méregdrága, de itt néhány fajtát kedvezményesen is vásárolható borokkal? A válasz: igen. A szamorodnikutató ugyanis mutatott ebből az édes fajtából egy 2007-es évjáratú cuvée-t. A teremben helyet foglaló hölgyek arcáról sok minden leolvasható volt az eme bor nyújtotta élvezeti értékkel kapcsolatosan. Volt közülük, aki rögtön megjegyezte: mennyei, királyi, efölött már nincs jobb. Egy ebben a „műfajban” már a tokaji borokban perfekt, idősebb boregyetemi hallgató így repliká- zott: „...Ha ezt mondod, akkor még nem kóstoltad a Szepsy aszúesszenciáját!” Ebből a lassan már aranyáron mért nedűből nem került pár centiliter sem a poharakba, de azért a 2006-os hatputtonyos aszú például benne volt a kínálatban. A tokaji főborász megjegyezte: kellenek ezek az édes kuriózumok, valamelyest növekszik is a nagyvilágban ezek fogyasztása, De! „Tokaj hírneve, versenyképessége a borvilágban az édes, savmenetes száraz borok folyamatosan kellő meny- nyiségű és nagy minőségű jelenlétén múlik. Szédületes az, amit a vulkanikus kőzet, a gejzírek, az agyag kínál. Amikor a szőlőgyökerek megereszkednek a különböző kőzetrepedésekben, még sejtéseink sem lehetnek arról, milyen hatása lehet ennek az it- Jásdi István teni borokra. Amondó vagyok, mi, helybeli borászok sem találtuk még meg azt a szintet, amit keresünk, ami néhányunkat a borvidéken szellemileg állandóan mozgásban tart - adott ízelítőt az egész szakmával kapcsolatos ars poeticájából borainak kóstolgatása közepette Szepsy István Tokaj képviseletében a szekszárdi boregyetemen. B. Gy. Bikfalvai udvarházak - Kiállítás Tolnán A magyarországi Hollókőhöz hasonlóan az UNESCO Világörökség részévé szeretné nyilváníttatni az erdélyi Bikfalván található mintegy negyven udvarházat a Kovászna megyei kistelepülés önkormányzata. A Sepsiszent- györgytől 19 kilométerre, a Bodzai- hegyek lábánál fekvő falucska kúriái méltán a világörökség részévé válhatnának, mivel az épületek a XV1-XVIII. századból valók, ami Erdélyben egyedi. A településnek már a 13. században volt temploma. 1764-ben ide tették a székely határőrezred 5. századának parancsnoki székhelyét. A trianoni békeszerződésig Háromszék A világörökség részévé szeretnék nyilváníttatni vármegye Sepsi járásához tartozott. A lenyűgöző méretű, olykor 140 centi vastag falakkal rendelkező kúriákat illetve a bikfalván élő embereket archív és mai fotókon, illetve grafikákon bemutató kiállítás nyílt Tolnán április 19-én, csütörtökön a Tolnai Galériában. A tárlat - amit Tolna testvértelepülése, Uzon polgármestere, Ráduly István nyitott meg - április 27- ig tekinthető meg naponta 12.00-től 18.00 óráig, illetve előzetes egyeztetés alapján más időpontban is. A galéria a Bajcsy-Zsilinszky utcai tűzoltóság udvarán keresztül közelíthető meg. Telefon: 440-170 (könyvtár), esi Lenyűgöző méretű, olykor 140 centi vastag falakkal rendelkező épületek
