Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-04-08 / 14. szám
2012. április 8. MOZAIK ^ SZEKSZÁRDI YASARNAP 9 Tojásdíszítés, néptánc, bábjáték Vidámsággal teli Húsvéti Játszóház a Babitsban Örömteli zsibongással telt meg a Húsvéti Játszóház idején, március 31-én a Babits Mihály Művelődési Ház díszterme és annak előtere. Többen már szinte be sem fértek volna - állapította meg a főszervező, Szanyóné Lóki Gabriella. Teljes családok érkeztek: apa, anya, kisebb és nagyobb gyerekek, esetleg a nagyszülők is, de a legtöbben mégis a topogók voltak, a 3 és 6-8 év közötti kisgyerekek. Összesen 160 belépőjegyet adtak el, ami egyben tombolajegy is volt. Készült itt minden, ami a húsvétot várva szükséges lehet. Kicsik és nagyok élvezettel rajzoltak viasszal a kifújt tojásokra, aztán színesre festették azt. Egy másik nagyasztalnál textillel díszített tojások, koszorúk, textilnyuszik születtek. A szép, díszes tojásokhoz papír tojástartó kosárka is dukált. Az ünnepi vendégeket pedig legjobb, ha ízléses ajtódísz fogadja, Illatpárnác- skákat is szívesen varrtak a kéz- műveskedő szülők, gyerekék. A kézműves játszóház vezetői pedig, a művelődési ház ügyes kezű munkatársai, és a Szekszárd Környéki Foltvarró Egyesület tagjai, természetesen nem hagyták magukra a gyerekeket a munkák elkészítésekor, így igazán gyönyörű tárgyak születtek. Kézműveskedés után a Toppantó néptáncfoglalkozáson frissülhettek fel a kicsik. Élvezettel vettek részt az énekkel kísért népi gyermekjátékokban Farkasné Enyedi Gyöngyi, a Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület előképzőseinek csoportvezetője irányításával Ő önkéntesen ajánlotta fel, hogy ízelítőt ad a piciknek a néptáncból. Tojásfestés írókával A táncban elpilledt csöppségeket a sióagárdi Fecske Bábcsoport Mesekosár nyulakkal című műsora ejtette ámulatba. A gyermekbábosok nem klasszikus állatos meséket, apró, tanulságos történeteket adtak elő, például a segítőkészségről, a jóságróL A legkisebbek pedig babafoglalkozáson vehettek részt a Halász Háló Egyesület felajánlásával. Sziliné Tar- nóczy Ilona tartott nekik Kerekítő foglalkozást mondókákkal, ölbeli játékokkal, énekkel és furulyaszóvaL Új érdeklődők is megismerkedtek a művelődési házban rendszerint csütörtökönként tartott Kerekítővei. A tombolasorsolást délben tartották. A fődíj egy finom torta volt. Ezután sokan ugyan hazaindultak, de még mindig volt, akinek fontosabb volt, hogy befejezze, például az illatpárnácskája megvarrását. Szanyóné Lóki Gabriella szerint a résztvevők nagy száma mutatja, hogy igény van az ilyen rendezvényekre, ahova a szülők szívesen hozzák el kisgyermeküket. K. E „El van bütülve?” Salamon Ferenc néptanító a székely szólások jelentéséről Szlaukó László képei a Vármegyeházán Kompozícióiban mindenki megtalálhatja a saját történetét Szlaukó László (Eschwege, 1945-), képzőművész egy saját maga által alkotott műfaj képeit mutatja be huszonegy szitanyomatban a Comix és árnyékvilág címmel a Régi Vármegyeházán március 22-én megnyílt kiállításán. Egy emblematikus alak árnyképe, a Kispetőfi fogadja a levéltári épületrészbe lépőt. A szenvedélyes, elszánt, izzó vörös színnel, fekete sávok sodrásában megjelenő figura a másik oldalon már nyugodt, fekete, a dicső örökkévalóság arany színe érinti ugyanazzal a lendülettel. Ugyanígy a COMIX- ok is új jelentést kapnak, ahogy különböző színű lapra, más-más színű festékkel nyomtatja a művész. Szlaukó 1992-től komponál tv-képeken alapuló COMIX- okat. Saját maga alkotta a műfaj elnevezését is a képregény jelentésű angol COMICS szóból és a MIX kifejezésből Ezek szövegbuborék nélküli képregények, együtt élő képek, amelyek sorrendje akár meg is változtatható. A kiállításhoz készült katalógusban a művész játékot ajánl a közönségnek. Az általa készített kompozíciók egyes képei szétvághatóak, és tetszőleges sorrendben összerakhatok. A mindennapjainkról szálnak a grafikákban arctalan árnyalakokkal, testbeszéddel megfogalmazott jelenetek, mégis az általános emberi viszonyok, kapcsolatok mutatkoznak meg bennük. Mindenki megláthatja bennük a saját történetét. Sokszor csak maga a műfaj a kompozíciók címe különféle számozással, egyes munkáknál viszont bökverssze- rű címek is terelik a nézők gondolatait. A Juar Hero (You are hero - Te hős A pokolban nincs idő vagy), vagy az „Egyesült álmok” játék a szavakkal, de „A pokolban nincs idő” már igen mélyreható, lehangoló a grafikán megjelenő pokol végtelen sötétjével. A „Megint majális” viszont derűs, aranyban ragyogó. Szlaukó László szüleit a történelem vihara sodorta a németországi Esch- wegébe, ahol ő megszületett. Az édesanyja hasában átélte Drezda bombázását - mondta el lapunknak. A magyar neodada kiemelkedő képviselője, több új művészeti irány meghirdetője mégis úgy gondolja, nem ettől a megrázkódtatástól neurotikus a művészete, az idők során egymásra rakódnak a negatív élmények. A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza által rendezett Comix és árnyékvilág című Szlaukó László-kiállítás április 21-ig tekinthető meg a Régi Vármegyeházán, ingyenesen. Kovács Etelka Mikor mondjuk, hogy valaki „el van bütülve”? Milyen az, ha valaki kerekszemű? Ezekre a kérdésekre is választ kaphattunk az erdélyi, kézdivásárhelyi néptanító, népművelő tanár Salamon Ferenc márciusi könyvbemutatóján az Illyés Gyula megyei könyvtárban. Salamon „El van bütülve - Háromszéki szólások, kifejezések” címmel jelentetett meg 2010-ben hiánypótló művet, mert úgy látta, a Magyarországon kiadott kötetek ebben az óriási témában szinte teljesen megfeledkeznek az erdélyi vonatkozásokról A néptanító ízes székely előadásmódjával teljes mértékben lekötötte a megjelent, nem kis számú közönséget. „Ha egy óra múlva nem veszekedünk, ez a találkozó el van bütülve” - utalt pajkosan Salamon az előadása címében is megjelenő kifejezésre, amelyre általános derűvel reagált a hallgatóság. A bütü - tette hozzá - ugyanakkor a rövidebb oldalakat, széleket is jelenti, de újra játékba helyezést, rúgást is jelent. A szót egyébiránt olykor főnévként, olykor pedig igeként használják a Háromszék környéki területeken. Előadásán pajzán vizekre is evezett a tanító, hiszen felemlítette, hogy ha egy hölgy testrésze óriási, akkor azt mondják a székelyek: „nagy büteje” vagy „jó büteje van”. Az összegyűjtött kifejezések közt megtaláljuk az „Osdola fele bangó”-t is, amelyben az Osdola szó egy Kézdivásár- helyhez közeli települést jelöL Történt, hogy a falu plébánosa a híveket munkára akarta fogni, s elhagyta száját a fent említett „szókapcsolat”, amely szerint többen nem dolgoznak a településen. A jelentés az idők folyamán alakult, s azt is jelöli: valakinek egy kerékkel több van, vagy kevesebb, vagy éppen nem dolgozik. A „kerekszemű” kifejezést pékiául arra a leányra használták, aki annyit szeret, ahányat lát, s nem tud lehorgonyozni senkinél sem. Ezt manapság férfira, nőre is alkalmazzák. Az „asszonynak nekiesett a szekrény” - szólást az otthon pofonvágott nőre értik, akinek sérülése másnap is látványos. S hogy „az a jó vej, aki a kútról reggelizik”? Nos, az utalással ellentétben e vej egyáltalán nem jó, hiszen előzőleg feíöntött a garatra, s másnap a kút vize csillapítja gyomra sercegését. Ha valaki azt mondja, a „kezem felől”, az mindig a bal kéz felőlit jelenti, s ha azt üzenik, „ne kaszálj, csak légy ott”, akkor már hajnali ötkor minden szerszámmal a munka helyszínén kell lenni. Ha pedig úgy vélekednek, „fúj a szél”, valaki rosszul ütötte be a szeget és a szél görbítette meg azt. Akkor, amikor a székelyek azt mondják, „nem tudjuk, kinek dolgozunk”, rögvest két pohárral tölteni kell a flaskából a munkásoknak. „Ha elolvastad, add ide!" - a túl sokat ivott emberre mondják, akinek elkoppan a szeme, és már csak a poharat nézi. „Önök éljenek sokáig, s haljanak meg hamar” - köszönt el nem rosszindulatúan Salamon Ferenc, akitől megtudhattuk: e szólás a szenvedés nélküli eltávozásra utaL Azt meg, hogy mit takar, ha valaki „eltátotta a száját”, s miért vélekednek imigyen a háromszékiek: a „téli kutyakölyök, s nyári menyasz- szony egy se jó”, szintén megtudhatja a szerző kiváló kötetéből a kedves olvasó! Gyimóthy Levente
