Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-04-01 / 13. szám

2012. április 1. PARTNERKAPCSOLAT SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 150 éves a bietigheim-bissingeni testvérvárosi kórus „A dal összekötötte a szívünket...” A magyar és a német kórus a jubileumi műsor végén ) Németországi testvérvárosunk, Bietigheim-Bissingen kórusa és a szekszárdi „Mondschein” Kórus Egyesület 22 éves kapcsolatuk fontos állomásához érkeztek. A Mondschein 2012. március 15-én indult útnak testvéri szeretettel, új dalokkal és ajándékokkal, hogy méltón köszöntse a jubiláló együt­test 150. születésnapján. Az út fárasztó hosszúságát enyhítette a várakozás öröme, amely már akkor el­kezdődött, amikor a bietigheim-bissin­geni kórus három évvel ezelőtt Szek­szárdion járva, meghívta a 150. szüle­tésnapi jubileumi ünnepi műsorába, s ezzel együtt vendégségbe a szekszárdi kórust. Nehéz leírnia a krónikásnak azt a hangulatot, amikor 14 órás utazás után - a két kiváló autóbuszvezetőnek kö­szönhetően - szerencsésen megérkez­tünk, s a német és a magyar kórusta­gok üdvözölték egymást. Ölelkezések, könnycseppek közepette a „hogy vagy?”, „milyen volt az út?” kérdések özönét zúdították ránk, s az öröm olyan szemmel látható volt, hogy még az is meghatódott, akinek nem volt 22 éves kapcsolata a kinti kórustagokkal. A találkozás izgalma még a vacsora alatt is tartott, majd ki-ki szálláshelyére tért vendéglátójával, akik a szekszárdi kó­rustagokat otthonukban hazavárták. A misnapi program a Városházán polgármesteri fogadással indult. A dísz­teremben a Mondschein kórus tagjai vendéglátóikkal együtt hallgatták meg a kedves üdvözlőbeszédet, melyet a Bie- tigheimi Kórus Egyesület (BCV e.V.) el­nöke, Walter Schietinger, majd a pénz­ügyi polgármester, Joachim Kölz tar­tott. Köiz úr többek között a követke­zőket mondta: „Örülök, hogy itt kö­szönthetem Önöket a Városházán. Bár azt sajnálom, hogy nem magyarul tu­dom elmondani, mennyire megtiszte­lő, hogy ilyen messziről eljöttek együtt ünnepelni ezen a különleges hétvégén a kórusunk 150. születésnapját. Csak az a tudat vigasztal, hogy tudom, Önök kö­zött sokan értenek németül” A polgár- mester beszélt Bietigheim-Bissingen- ről, a városházáról a város gazdasági és kulturális életéről. Majd azt mondta: „Kívánom, hogy ez a 22 éves barátság tovább tartson, legalább annyi időt él­jen meg, mint a mi kórusunk. Még saj­nos nem voltam Szekszárdon, de az ot­tani borkút híre hozzám is elért”. A polgármester kedvessége, humora odáig terjedt, hogy a pezsgőbontás előtt elmondta az egyetlen magyar szót, amit tudott „egészségünkre”, majd kollégái­nak segítve, maga is töltögette és kínál­ta a pezsgőt a magyar és német kórus­tagoknak, hogy mielőbb koccinthassa­nak a találkozás és az elkövetkezendő szép ünnep örömére. A fogadás kölcsö­nös ajándékozással ért véget, ahol Rosenberger Ferecné volt kórus egye­sületi elnök és Mikola Pétemé, az új el­nök szekszárdi borral és több ajándék­kal köszönték meg a fogadtatást. S ek­kor felcsendült egy magyar és egy ma­gyarországi német népdal, amelyet a magyar kórus a polgármesternek aján­lott a kedves üdvözlésért. A magyar és a német kórustagok összekapaszkodva - az ottani szokás szerint jobbra-balra rin­gatózva - együtt énekeltek. Igazi öröm­éneklés volt, amelyet láthatóan a polgár- mester úr megilletődve hallgatott. A délutáni program méltó volt a nap befejezéséhez, a város evangélikus templomában a Pauluskirche (Pál-ká- polnában) Lozsányi Tamás orgonamű­vész adott nagysikerű koncertet. Prog­ramját nemcsak nívósán, de udvaria­san állította össze, Bach: „Passacaglia, Wachet auf, ruft uns die Stimme” mű­vével kezdte, majd Liszt-Bach: Prelúdi­um és fúgával folytatta, ezután Louis Vierne: Carillon de Westminster műve következett és a koncertet Hidas Fri­gyes: Szonáta III. tétele zárta. A második nap délelőttje szabad program volt, este 18 órakor kezdő­dött a jubileumi műsor az 500 férőhe­lyes Kultúra Házában (Kronenzen­trum), amely zsúfolásig megtelt érdek­lődőkkel A jubileumi ünnepi műsort a Bietigheimi Kórus Egyesület fiatalok­ból álló tagozata (Chorporation) szer­vezte, akiknek karnagya: Tóth Tímea. A résztvevőket Walter Schietinger, a német kórus egyesület elnöke megha­tott hangon és rímbe szedett beszéd­del köszöntötte. Róla el kell monda­nunk, hogy éppen feleannyi idős, mint a kórus, amelynek 15 éve a vezetője, így az ő számára ez a nap hármas jubi­leumot hozott. Motorja a kórusnak, fi­atalos lendülettel, nagy-nagy elhivatott­sággal szervezi a kórus életét, amely­nek immár 44 éve, 1968 óta tagja. Az est bevezetéseként több ünnepi beszéd elhangzott. Jürgen Kessing fő­polgármester a tőle megszokott kedves és humoros hangnemben mondott kö­szönetét a helyi kórusnak a 150 éves kitartásért, és nyújtott át egy csekket, majd dr. Franz Xaver Straßburger, az 1849-ben létrehozott Tartományi Kó­russzövetség elnökhelyettese díszokle­velet adott át a jubiláló együttesnek. A műsor rendkívül változatos és szórakoztató volt. Több műfajban mu­tatták ki barátságukat, s tették ünne­pivé a CVB kórus évfordulóját. Öt énekkar lépett fel elsőként a hazai kó­rus, vezetője: Klaus-Peter Ammer, ma­jd szájharmonika trió, fúvós kvartett, modern tánc, pop-song vokál szóra­koztatta a közönséget. A moderátor szerepében két színész, a valamikor valóban létező württembergi báró és úrnője korhű kosztümébe öltözve ve­zette le a műsort, vidám, humoros, egy-egy műsorszám előtt versbe sze­dett felkonferálással. Az est fénypontja - elfogultság nél­kül mondhatjuk -, az utolsóként fellé­pő szekszárdi „Mondschein” Kórus Egyesület volt. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a „Szekszárd Kiemelt Művészeti Egyesülete” cím birtokosai közé tarto­zó énekkar feltette a koronát a jubileu­mi ünnepségre. Már bevonulásuk is óriási tapsot váltott ki a gyönyörű nép­viseleti ruháknak köszönhetően, majd az énekek, magyar és német népdalok, amelyeket kifejezetten erre az alkalom­ra tanultak Molnár Márta karnagy ve­zetésével Keller Antal és Dobó Péter harmonikajátékával Egyetlen együttes sem ismételt, csak a Mondschein kó­rus, akkora volt a taps és az ováció, hogy a ráadás nem maradhatott el Az énekszámokat követően azonnal szóban is köszöntötték az ünnepelt vendéglátókat, ajándékokat adtak át: minden német kórustagnak és a kórus karnagyának Klaus-Peter Ammernek egy-egy palackozott üveg vörösbort, a címkén a magyar kórus fotója és szüle­tésnapi jókívánságai (a Jako Kft. felaján­lásával, Kari János kórustag szervezé­sében). Walter Schietingemek, a német kórus elnökének, valamint Jürgen Kessing főpolgármesternek Szekszárd Város Borát adták át, melyet Kővári László szekszárdi önkormányzati képvi­selő ajánlott feL A jubiláló kórusnak egy 2010-ben készült saját CD-t és egy Sza- thmáry Tamás által készített - minden­ki által megcsodált - díszvázát ajándéko­zott a Mondschein kórus, amelyen a 150. évforduló szerepelt, valamint az egyesület elnökének egy boroskancsót (szintén Szatmáry Tamás munkája) nyújtottak át a szekszárdiak. Említést érdemel még, hogy a közös ebédek utáni borkóstolók Halmosi László szekszárdi borász támogatásá­val Dorn Ferenc kórustag szervezésé­ben jöttek létre. Az ünnepi est vendégeinek állófoga­dást rendezett anémetkórus(a város ve­zetése). A finom étkek után közös fotó­zás vette kezdetéé és a két kórus nem ta­gadta meg ének iránti szeretetét Elő­ször a magyarok énekeltek magyar nép­dalé majd a németek, s az összekapasz­kodást követően elindult a közös német népdalok éneklése, amely már igazi fel­hőtlen és kötetlen öröméneklés volt. A búcsúzás fájdalmasan szép volt. Ezerszer elhangzott a viszontlátásra, „Auf Wiedersehen”, s a búcsút intő ke­zek addig nem pihentek el, amíg csak a buszból látni lehetett a vendégeket s a vendéglátókat. Sas Erzsébet EKSZARE” *ST A Szekszárdi Est Café programja Április 7. 21 óra ANNA AND BARBIES Április 8. 21 óra BRAINS ingyenes koncert l

Next

/
Thumbnails
Contents