Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-03-25 / 12. szám
MÚLTÚNK 2012. március 25. SZEKSZÁRDI M$4RN4P Odalettek Gábor Áron ágyúi Salamon Ferenc székely néptanító előadása „Az 1849 júniusában kiadott Székely Hírmondó utolsó száma eltűnt” Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Erdélyben címmel hallhattunk minden részletre kiterjedő előadást Salamon Ferenc székely néptanítótól március 14-én, az Illyés Gyula megyei könyvtár előadótermében. Az ízes, székely beszédű előadó elmondta: a magyar forradalom híre már március 20-án Kolozsvárra ért. Október 16 és 18-a között a forradalmi helyzetre való tekintettel Agyagfalván népgyűlést tartottak, ahová 70 ezer székely elöljáró ment el, s az összes szék vezetői tiszteletüket tették. A gyűlésen önvédelmi harcot határoztak el November 12-én, a sepsiszentgyörgyi megyeháza kék termében tartott gyűlésen viszont elálltak ettől a tervtől, hiszen - mint kiderült -, nem állt rendelkezésre elegendő ágyú. A szabadságharc során 12 ezer 18 és 50 év közötti férfit állítottak hadba, de az 50 éven felüli önkénteseket nem jegyezték hivatalosan, így számítások szerint a forradalomban részt vevők száma megközelítette a 20 ezret! (ebben benne volt a Bem seregében szolgáló 6000 fő is). A császáriak oldaláról ekkor Puchner Antal 40 ezer emberrel és 80 ágyúval, Gedeon tábornok pedig 8500 emberrel és 12 ágyúval rendelkezett, nem beszélve az oroszokról, akik 40 ezer fővel állomásoztak Moldvában, s amely hadsereg 31 lovasszázadból 16 dzsidásból és 2 rakétaütegből (röppentyű) is állt. Fontos esemény volt - mutatott rá az előadó - amikor a november 12-i sepsiszentgyörgyi gyűlésen egy berecki születésű székely ember, Gábor Áron (1814-1849) bejelentette: lesz ágyú! Az azóta híressé vált mondása a következőképpen hangzott el: „Lesz ágyú, amennyi kell (...) ha mához két hétre Sepsiszentgyörgy piacán hat ágyú nem lesz felállítva, és azokkal a próbalövésnél célt nem találok, akkor én magam állok tíz lépésnyire az ágyú elébe céltáblának.” Az ágyúkat a bodvaji vashámorban öntötték ki, s először a november 30-i hídvégi csatában használták őket, ahol a székelyek megnyerték az ütközetet Puchner ellen. Gábor Áron ágyúi mellett Sepsiszentgyörgyön, - az ő irányításával - Kiss János harangöntő mester udvarában is öntöttek négy ágyút templomok harangjaiból - tudhattuk meg. Gábor Áron 1848 november végétől a háromszéki hadiüzemek szervezője és vezetője volt. Miután a bodvaji kohót, ahol az első két vaságyút öntötte, feldúlták az osztrákok, Kéz- divásárhelyen folytatta az ágyúöntést, hűséges bajtársa, Thuróczi Mózes rézműves műhelyében, ahol 1849 januárjától június 25-ig bezárólag a többi három-és hatfontos Gábor Áron-féle ágyú (64 darab) készült. Június 25-én aztán a császári csapatok bevonultak Kézdivásárhelyre és feldúlták a műhelyt. A korabeli ágyúk közül - mondta Salamon -, egy eredeti példány maradt fenn, amely - egy közel 40 éves kényszerű bukaresti kitérővel -, jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van kiállítva. Az erdélyi helyzet akkor nehezedett, amikor 1849. április 20-án a Habsburgok segítséget kértek a cári Oroszországtól, s 1849. május 20-án Háromszéket körülzárták Moldva és Havasalföld felől Salamon Ferenc a ’48/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vetüle- téről szólva elmondta: Amikor 1848. november 29-én Bem Józsefet kinevezték az erdélyi hadak vezetőjének, sorra alakultak meg a hadi lapok, tájékoztatva az eseményekről az embereket, így jött létre Háromszék legelső lapja, a Székely Hírmondó is, amelyet 1849. június 7-én adták ki először Kézdi- vásárhelyen. Az újság szerkesztésére a kézdivásárhelyiek egy vízaknai polgárt, az igen jó írói vénával rendelkező embert, Fogarasi P. Jánost nyerték meg, a lapot pedig azon a tábori nyomdán nyomták, amelyet Bem adományozott a városnak a lakosság harcokban tanúsított hősiességéért és a hadianyaggyártásban elért sikereikért. Fogarasi ismerte az erdélyi toliforgatókat, s akiknek épp nem volt munkahelyük, a laphoz csalta. A Székely HírmondóGábor Áron eredeti ágyúja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban látható Tényleg pamut? Minden harmadik, 100% pamutként jelölt vizsgált termék részben vagy teljes mértékben szintetikus nyersanyagból készült, derült ki a Teszt Plussz Online magazin 2012 februárjában, az Inno- vatext Textilipari Műszaki Fejlesztő és Vizsgáló Intézet Zrt.-nél elvégeztetett tesztjéből - áll a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hírlevelében. A NFH és a magazin laboratóriumi eredményekkel alátámasztott vizsgálatai szerint rendkívül magas a fogyasztókat megtévesztő, a jelöléssel ellentétben valótlan nyersanyag-összetételű ruházati termékek aránya. A kiválasztott húsz darab, százszázalékos pamutnak jelzett ruhanemű közül hét teljesen vagy részben műszálból készült, de ezt a tényt csak laboratóriumban lehet megállapítani - mondta Gippert Bea, a vizsgálatot végző Teszt Plusz Online lap főszerkesztője a sajtótájékoztatón. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) 2010-ben 50 csecsemő- és kisgyermekruhát vizsgált, és ezek 94 százaléka más nyersanyagból készült, mint ami a címkén szerepelt - ismertetett egy másik vizsgálatot Fülöp Zsuzsanna, az NFH szóvivője. Az ugyanakkor vizsgált 20 pamuttermékből 13 nem a jelzett alapanyagból készült. A pamuttermékeket mindenekelőtt az egészségtudatos vásárlók keresik, ilból a szabadságharc alatt összesen öt szám jelent meg. Az utolsó, ötödik számnak - 1849. június 21. - igencsak hányatott sorsa volt, hiszen akkor nyomtatták, amikor az orosz hadsereg betört az ojtozi szoroson. A nyomdát különös kegyetíenséggel dúlták fel, a lap ötödik számából egyet Bitai Bajkó Lajos menekített meg egy Barcaság- ban élő tanítóhoz, a többi példány megsemmisült. Az ominózus számban olvashatunk arról, hogy június 21-én reggel fegyveres honvéd sereg indult el az ojtozi szoroshoz: Június 21. Ma reggel fegyveres honvéd sereg, lovasság és ágyúerő indul Ojtozba hős erélyű ezredesünk személyes vezérlete alatt. Ne szálljon remegés kebeledbe székely nép, összetartás, bátorság erélyes elszántság s azon biztató öntudat, hogy hazádért, szabadságodért, önmagadért és véreidért küszdesz, emelik erős karjaidat vérdet szomjazó ellenségeid ellen. Isten áll az igaz ügyünk mellett, s el nem hagyja a magyart.” - idézte fel a lap harcra felhívó sorait a néptanító. Az újságból az első négy szám maradt fenn Budapesten, a megmaradt példányoknak a kiegyezés után óriási értékük lett. Az ötödik szám utolsó példánya viszont eltűnt, csak egy 1870-ből származó ismertetésből lehet tudni, hogy létezett, s mit tartalmazott. Gábor Áron rézágyúit az osztrákok széthordták, de egy darab fennmaradt belőlük. Amikor 1906-ban, Kézdi- vásárhelyen a Rudolf-kórházat bővítették, a kórház udvarában - a hajdani Kapitány szállásnál - 30 cm-re a földben a munkások belebotlottak egy ’49-ben öntött ágyúba, amelyről kiderült, Gábor Ároné volt. A korabeli ágyúk közül - mondta Salamon - ez az egy eredeti példány maradt fenn, amely - egy közel 40 éves kényszerű bukaresti kitérővel - jelenleg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban van kiállítva, mivel a többit az osztrákok széthordták. Gábor Áron, a legendás ágyúöntő és tüzér őrnagy 1849. július 2-án a kökösi- uzoni ütközetben halt meg, egy ellenséges ágyúgolyó által, amely igen nagy erővel csapódott bal oldalának, s ő maga holtan esett le lováról.. Gyimóthy Levente letve a szülők vásárolnak ilyen ruhaneműt a gyermekeiknek. Az alapanyag összetétele viszont tapintásra nem állapítható meg, azt vagy mikroszkopikus vizsgálattal, vagy pedig kénsavban történő áztatással lehet tesztelni. A kénsav a pamutot oldja, míg a műszálat nem - mondta Gippert Bea. A nem megfelelő alapanyag-összetétel hibás teljesítésnek, illetve a fogyasztó megtévesztésének minősül, és végső soron a vételár is visszakövetelhető - ismertette a jogi hátteret Fülöp Zsuzsanna.
