Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-03-18 / 11. szám
SZEKSZÁRDI 2012. március 18. „Ne külföldön döntsenek nemzetünk sorsáról!” Határon túli nemzettársainkkal együtt ünnepeltünk március 15-én (Folytatás az 1. oldalról) lücsik édesapjuk vállán, számtalan fiatal, sok középkorú, illetve idős ember is elsétált a belvárosi templom elé, hogy a reggel városunkba érkezett száz, határon túli nemzettestvérünkkel együtt részt vegyenek a központi ünnepségen. Az 1848-49. évi magyar forradalom és szabadságharc történelmi eseményeit a Baka István Általános Iskola díszmagyarba és népviseletbe öltözött tanulói idézték fel, s mind énekeikkel, táncaikkal, mind a díszletekkel és a kisleányok hajába font piros-fehér-zöld szalaggal megjelenítették nemzeti lobogónk színeit. „A mai nap lehetőséget ad arra, hogy hitet tegyünk nemzetünk iránti elkötelezettségünkről: kinyilatkoztassuk a szabadság iránti mély hitünket, és számot vessünk önmagunkkal - mondta beszédében Horváth István, Szekszárd polgármestere, aki hangsúlyozta: e napon azon emberi nagyságok emléke előtt hajtunk fejet, akik a közös célokért, a magyarság jövőjéért habozás nélkül vállalták az áldozatot, önként lemondva ezzel akár az életükről is. Ez olyan áldozatvállalás volt, amely a népből nemzetet kovácsolt! - tette hozzá. „A bátor embert arról lehet felismerni, hogy cselekszik akkor is, amikor mások gondolni sem mernek rá, ha tudja, a nemzet sorsa múlik rajta, s akkor is, ha tisztában van vele: nagy ára van a szabadságnak. Hiszen tudják, egyeüen örök van a földön: a Haza! Horváth István úgy fogalmazott: tisztelet illeti a bátrakat, akik megelégelve azt, hogy másodrangú állampolgároknak tekintik őket, kiálltak a nemzet érdekképviseletéért, a magyarok ügyéért. Szekszárd polgármestere ugyanakkor úgy látja: 164 év elteltével, 2012. március 15-én céljaink ugyanazok, mim a 48-as ifjaké: ne külföldön döntsenek helyettünk nemzetünk sorsáról, s ne mások döntsék el, mi a jó a magyarnak, mivel nemzeti önrendelkezésünket nem fogjuk feladni! „Hűek vagyunk a ’48-asok esküjéhez: rabok tovább nem leszünk!” - jelentette ki a polgár- mester, s záró gondolataiban hangsúlyozta, minden magyarnak közösen ki kell állnia Magyarországért! „Európa közepén él valahol egy nép, hol felszántva a határ, hol végtelen az éj. Nem kívánt mást, csak hazát, hol övé a dal, s a szó, hol aranyból, sárból születik majd tudós, s álmodó” - énekelték a következőkben a kisdiákok a Koltay Gergely, Margit József és Juhász Ferenc által írt Kormorán-rockopera dalát, A költő visszatér című szerzeményt. Az ünnepi műsor alatt a „Felszántom a császár udvarát...” kezdetű Háry operából ismert székely népdalt is előadták a tanulók, majd a Petőfi Sándor versére Szörényi Levente által 1973-ban megkomponált Európa csendes című dalt is hallhatta az ünneplő közönség, de a Kormorán együttes Emeld föl fejedet, büszke nép kezdetű szerzeménye is felcsendült felvételről, Pataky Attila előadásában. Az ünnepi műsort követően a városi és a megyei önkormányzat, a város intézményeinek vezetői, munkatársai, valamint a fegyveres testületek és civil szervezetek képviselői is lerótták kegyeletüket a ’48-as emlékműnél, fejet hajtva a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Gyimóthy Levente „Trianon nem csak hazánkat, lelkünket is szétmarcangolta” (Folytatás az 1. oldalról) A Béla király téren előzőleg megtartott ’48-as megemlékezést követően Horváth István polgármester vezetésével hosszú sorban érkeztek a feldíszített bejáraton át a megszentelt falak közé az ünneplőbe öltözött vendégek, akiket a számukra biztosított padsorokban személyre szólóan egy-egy piros-fehér-zöld kokárda várt. A Balogh Máté középiskolai tanuló előadásában felcsendült: Elindultam szép hazámból című népdal hangjai közben helyet foglaló, láthatóan megilletődött és meghatódott férfiakat, nőket és gyermekeket hozzátartozók, barátok, ismerősök és számos érdeklődő szekszárdi polgár várta nagy szeretettel A nemzeti és a városi zászló behozatala után több száz torokból csendült fel a Himnusz, majd Par- rag Ferencné anyakönyvvezető, a városháza igazgatási ügyintézője, az állampolgársági ügyek adminisztrációs teendőinek lebonyolítója köszöntötte meleg szavakkal a megjelenteket. Emlékeztetve arra, hogy a magyar parlament által 2010. május 26-án megszavazott és 2011. január elsejétől hatályos törvény értelmében egyszerűsített eljárás keretében szerezhetik meg a magyar állampolgárságot azok a határon túli magyarok is, akik azt a történelem folyamán elveszítették, s megkaphatják azt úgy, hogy nem kell elhagyniuk szülőföldjüket. „Az állampolgársági okmány nem csupán egy papír, annál sokkal több, kapocs önök, a magyar haza és Szekszárd között” - mondta Parrag Ferencné. Ezt követően Horváth István polgármester előtt letették az esküt az új állampolgárok, amelynek elmondása során egy hangként zengett a fogadalom: „... Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom”. Ezután magyar testvéreink nevük elhangzása után egyenként átvették az esküokmányt. Miközben a kivetített Nagymagyar- ország-térképen megjelentek azon települések nevei, ahonnan az esküt tevők érkeztek, nagypapáktól a kisunokákig népes családok is a polgármester elé léptek átvenni a dokumentumot. „Röpülj lelkem, keresd meg hazámat..” - szavalta ezután Orbán György Babits Mihály: Hazám című költeményét, majd Horváth István mondott ünnepi beszédet. „A kettős állampolgárságról szóló döntéssel nem a határon túli magyarokban erősítettük a nemzettudatot, hanem bennünk, anyaországi magyarokban az együvé tartozásérzését! - hangsúlyozta, majd rámutatott: a Trianonban 1920. június 4én aláírt békediktátum nemcsak hazánkat, hanem a lelkünket is szétmarcangolta, s ennek sebeit a magyarság azóta is lelkében hordozza. Az eltűnő határok Európájában helyre kell állítanunk nemzettudatunkat, és meg kell valósítanunk a határokon átívelő nemzetegyesítést - tette hozzá. (Az ünnepségről szóló részletes tudósításunkat jövő heti számunkban olvashatják.) Cser Ildikó - Gyimóthy Levente
